Tehát a tudósok megállapították, hogy a tengeri hínár (Asparagopsis taxiformis) beillesztése a tehenek táplálkozásába hosszú távon életképes módszer az üvegház hatású gázkibocsátásuk csökkentésére. Nem mellesleg a metán (CH4) 23-szor jobban terheli a légkört a felmelegedés szempontjából és jóval gyorsabban lebomlik, mint a szén-dioxid (CO2).
Ermias Kebreab, a Kaliforniai Egyetem (Davis) Élelmezési Világközpontjának (Word Food Center) igazgatója és mezőgazdasági tudósa szerint "megalapozott bizonyítékunk van arra, hogy a szarvasmarhák takarmányreceptúráiba kevert tengeri hínár hatékonyan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és hatékonysága az idő múlásával nem csökken".
2019 során mintegy 360 millió tonna (60 százalék) metán szabadult fel emberi tevékenységek révén világszerte, míg a természetes források mintegy 230 millió tonnát (40 százalék) tettek ki. A világon a metánkibocsátás 18 %-a köthető haszonállatokhoz, nagyrészt az is kérődző haszonállatokhoz, amelyek kérődzéssel és kisebb mértékben bélgáz ürítéssel szabadulnak meg a metántól (Forrás: https://www.globalmethane.org/).
Ez a kibocsátott óriási mennyiség arra sarkall egyes, az éghajlatváltozás ellen küzdő aktivistákat, már Európában is, hogy aktívan kampányoljanak a húsfogyasztás ellen. A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói szerint ugyanakkor, egy forradalmi módszerrel képesek javítani a hús és tejtermelés, ebből kiindulva a fogyasztás, éghajlatváltozással szemben támasztott "elfogadottságán", mégpedig tengeri hínarak (Asparagopsis taxiformis) takarmány receptúrába történő bekeverésével.
Mindazonáltal a következő komoly kihívás az, hogy ebből a tengeri hínárból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre a gazdák számára. "Sok munka van még hátra, de ezek az eredmények kimondottan bíztatóak és most egyértelmű választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a tengeri hínár-kiegészítők fenntarthatóan csökkenthetik-e a szarvasmarhaállomány metán-kibocsátását akár hosszú távon is." - hangsúlyozták a kutatók.
A mezőgazdaságban - az árasztásos technológiával termesztett rizs mellett - a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Ez utóbbi esetén, ahogy a fenti példából is látjuk, a metánkibocsátás csökkenthető a takarmányozáson keresztül, akár adalékanyagok alkalmazásának segítségével, mely nemcsak egy meglehetősen környezetkímélő módja a metánkibocsátás csökkentésének, de megfelelő transzparens kommunikációval, nemcsak elfogadottá teheti a szektort a környezetvédelemi intézkedések tekintetében, hanem elejét vehetjük a húsfogyasztással szemben való megnyilvánulásoknak és fellépéseknek is.
Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum
Források: https://www.theguardian.com/, https://www.globalmethane.org/