A FAO adatai alapján a világ töktermelése az elmúlt 20 évben dinamikusan növekedett - 2018-ban a globális töktermelés 27,6 millió tonna volt, amely 2000-hez képest 60%-os növekedést jelent! Földrajzilag a legjelentősebb régió Ázsia, amely a globális termelés több mint 60%-át adja, Európa részesedése alacsony, 15-16% körül alakul. A két legjelentősebb töktermelő ország Kína és India, amelyek együttesen a globális termelés nagyságrendileg 50%-át adják. Kína folyamatosan növeli a termelését, az elmúlt 20 évben több mint duplájára emelkedett a kínai töktermelés.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján hazánkban Magyarországon mintegy 1800 hektáron termesztenek sütőtököt - elsősorban a Tiszántúlon, a legnagyobb termőterület Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közel 600 hektárral. A hétköznapi életben a kerek, narancssárga sütőtök képe él, de a sütőtök formája és színe nagyon sokféle, lehet narancssárga és kerek, de akár hosszúkás vagy szögletes, kékes, zöld, szürke, fehér héjú. Az egyik híres, elterjedt hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, az Óvári hengeres és az Orange (sonkatök).
A NAK adatai alapján a hazai fogyasztás mennyisége évről évre lassan, de biztosan növekszik, az egy főre jutó fogyasztás évente 3-3,5 kg, amelyet fedez az évi 30-35 ezer tonna termés. Az import elsősorban az egyenletes ellátást biztosítja.
Használjuk ki tehát a mostani sütőtök szezont és fogyasszunk minél több friss sütőtököt, a háziasszonyok pedig bátran ismerkedjenek ezzel a konyhai alapanyaggal, feldolgozása csak elsőre tűnik nehéznek - ha pedig tehetjük, válasszunk feltétlenül hazai terméket. Kihasználva az első éves kiskerti sütőtöktermesztésem eredményeit magam is így teszek, a cikk írásakor a saját készítésű sütőtökkrémleves mellé egy egyszerűen elkészíthető sütőtökös sütemény társul majd pénteki ebédként.
Írta: Magyar Attila, Takarékbank Agrárcentrum
