A Takarék Csoport mezőgazdaságban tevékenykedő Ügyfelei számos gyakorlatot követnek, hogy gazdálkodásuk minél eredményesebb legyen hosszabb távon, azaz fenntartható módon. Bár a precíziós "őrület" már nagyban tombol a mezőgazdaságban, sok gazdálkodónak még mindig nem átlátható, hogy mit is takar a gyakorlatban ez a gazdálkodási mód. A mai blogbejegyzés célja, hogy a precíziós gazdálkodást a napi gyakorlat szintjén is érthetőbbé tegyük.

Az utóbbi évtizedekben óriásit fejlődött precíziós, avagy a helyspecifikus gazdálkodás. Az ezredfordulót követően még elképzelhetetlen volt a 2 cm-es pontosságú helymeghatározás, ami ma már magától értetődik. A munkagépek technológiai fejlődése és pontossága mára lehetővé teszi a precíz munkavégzést, az agrár- és térinformatikai rendszerek fejlődése, az adatelemzés pedig új távlatait nyitották meg számos gazdálkodó számára.

A precíziós gazdálkodásról egyre több alkalommal esik szó, ami jelzi, hogy az innovatív gondolkodás és a jelenkor kihívásainak való megfelelés, az újdonságokra fogékony gazdálkodók esetén technológiai váltásokat eredményezhet a termelésben. Ezek a fejlesztések költségigényesek és komoly szemléletváltást is megkövetelnek. Farkas Lászlóval, a Farkas Kft. ügyvezetőjével, arról beszélgettünk, hogy a területek változékonyságának és a gazdaság méretének függvényében a bevezetett technológia megtérül-e.

Egy laikus számára, hogy mutatnád be a precíziós gazdálkodást, amit folytatsz?

A mezőgazdasági termények előállítása sokféle anyag felhasználása révén valósul meg. Az egyes anyagokat eltérő mennyiségben és eltérő időben juttatjuk ki. A XXI. században ezt a sokszínűséget az alkalmazott technika fejlődésével már a táblán belül is figyelembe tudjuk venni, az egyes anyagokat pedig az növények egyedi igényei szerint vagyunk képesek változtatni. Ezt a tevékenységet differenciálásnak nevezzük. A termeléssel összefüggő döntések meghozatalát megkönnyíti a sok adat, ami keletkezik a termelésünk során. Nagy változás következett be az adatgyűjtésben, mert nem csak az adat értékét kapjuk meg, hanem annak a keletkezési helyét is, így tulajdonképpen megvalósíthatjuk a helyspecifikus növénytermesztést. A technikai megoldások közel negyven éve rendelkezésre állnak már, az pedig a mi szakmai felelősségünk, hogy hova, mikor, mennyit használunk fel az inputanyagokból, természetesen a fenntarthatósági és környezettudatossági szempontok betartása mellett.

Hogy kerültél kapcsolatba ezzel a technológiával és mi vitt rá a technológiai váltásra?

A Farkas Kft-t a feleségemmel közösen 2003. évben alapítottuk miután sikerült 200 ha szántót vásárolni 2002-ben. Ezt az üzemméret nagyságot már elegendőnek tartottuk a saját géppark létrehozásához. Mivel addig nem rendelkeztünk, sem erő-, sem munkagépekkel, így sorra kellett járnom a különböző tanácskozásokat a döntés megalapozásához. Az egyik precíziós szolgáltatásokat is nyújtó nagyvállalat tanácskozásán hallottam először a precíziós gazdálkodásról. Rádöbbentem, hogy én tulajdonképpen ezt a technológiai megoldást keresem, mert ez segít az erőforrások legjobb kihasználásában és egyben segít a leendő kollégáim munkafeladatainak legjobb végrehajtásában. Nekem tehát nem technológiaváltásra kellett összpontosítanom, hanem egy teljesen új technológia felépítésére. Magamról azt gondolom, hogy nyitott vagyok az új dolgokra és külön ösztönző volt, hogy részt tudok venni az alapok kidolgozásában.

Milyen tanácsokkal látnád el azt, aki most állítaná át gazdaságát erre a művelési módra?

A precíziós technológia nem csodafegyver, nem tud vizet fakasztani a szárazságban, nem tud elkövetett technológiai hibákat kijavítani, nem tud segíteni a megfelelő anyagok kiválasztásában. Annak célszerű belevágni, aki szakmailag felkészült, kellőképpen elkötelezett, és akár képes külső szakértői segítséget is igénybe venni. A technikai megoldások eredményeként javul a kijuttatások minősége, a táblán belüli differenciálás segít az erőforrások legjobb összetételének a megkeresésében. Javítja a dolgozók munkavégzésének körülményeit.

Ha valaki most kezdi el a precíziós technológia felépítését mindenképpen javasolnám a rendszerszemléletű eszköz kiválasztást. Ne elégedjen meg a pontosabb munkavégzés eredményeivel, feltétlenül jusson el a differenciálás nyújtotta előnyök alkalmazásáig. Az eszközök jobb kihasználása miatt ne ragadjon le a tápanyag differenciálásánál, próbálja a növényvédelem és a vetés differenciálását is alkalmazni.

Számokban kifejezve mit jelent a gazdaság számára a precíziós technológia alkalmazása?

A vállalkozás nem a legjobb, sőt az átlag alatti minőségi kategóriába tartozó szántókon gazdálkodik. Az egyes táblák jelentős eltéréseket mutatnak, mert 8 AK és 24 AK értékű táblák is előfordulnak. A táblák zöme dimbes-dombos, ezáltal heterogének is, az erodált és a kevésbé erodált foltok teszik változatossá a területeket. Mivel kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel és növénytermesztési szolgáltatással foglalkozunk az eredményesség szempontjából a legfontosabb tényező a hozamok alakulása. Nehezíti a tisztánlátásunkat a precíziós technológia megítélésénél az, hogy a nulláról kellett felépíteni a vállalkozás eszközállományát, amely csak banki finanszírozás mellett valósulhatott meg, ennek a kamatköltsége ugyanakkor többletráfordítást eredményezett. A vállalkozás a megalapítást követően minden évben nyereséget állított elő, akár az aszályos, akár a nagyon csapadékos és akár túltermeléssel terhelt évek viszonylatában is. A teljesség igénye nélkül, a termelési hozamaim változásán keresztül szemléltetném a precíziós technológiában rejlő lehetőségeket:

A számokon túl, nem számszerűsíthetően származik-e még előnyöd e technológia alkalmazásából?

A szakmailag megalapozott döntések és annak végrehajtása termelési kockázatot csökkent, amit a hitelező bank pozitívan értékelt. A fenntarthatóság a közeljövőben komolyan felértékelődik, ebből a szempontból a precíziós technológiáról elmondható, hogy fenntartható. Sikerült az alkalmazott technológia következtében, néhány vetőmag előállítónál a kiemelt partneri körbe bekerülni. 

Az interjút készítette: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum