Az első és legfontosabb szabály, ha vágott fenyő helyett idén földlabdás fenyőt választunk, hogy lehetőleg akkor vásároljunk csak, ha az ünnep után elfér a teraszon vagy ki tudjuk ültetni a kertbe. Olyan helyre, ahol aztán jól is érzi magát - tájékoztatta az Agrárszektort Borsodi Bence, Megyeri Szabolcs Kertészetének kertészmérnöke.
Cserepesnek melyik a legjobb fenyő?
A szakembere szerint fajta szempontból nincs igazán különbség a fák között: bármelyik cserepes vagy földlabdás fenyőt meg lehet karácsonyfának vásárolni, később, ha megfelelően bánunk vele, mindegyik kiültethető. Azt azonban érdemes tudni, hogy konténerben nem szeretnek a fák nevelkedni. A természetes körülmények között óriássá fejlődő luc-, ezüst- és Nordmann-fenyők pár év alatt kinövik az edényüket, de nagyobb dézsába átültetve is csak sínylődnek, mert nincs elég hely a gyökereiknek.
Mekkorának kell lenni a földlabdának, hogy biztosan túlélje az ültetést?
Egy méter körüli fenyőfa esetében a földlabdának legalább 30 cm körüli átmérőjűnek kell lennie, ekkora gyökérzet már elégséges a túléléséhez - tudtuk meg. Lehetne sokkal nagyobb földlabdával is kitermelni, csak azt meg már nehéz mozgatni, úgyhogy érdemes az aranyközéputat megtalálni: annyi földdel együtt vegyük ki, ami a gyökérzetnek is elégséges, és az ember is képes még felemelni. Ha viszont kicsi a földlabda, túl rövidre van vágva a gyökérzet, vagy vastagabb gyökereket látunk túlságosan megcsonkítva, az könnyen a fenyőfa pusztulásához vezethet - figyelmeztetett Borsodi Bence. Ha túl kicsi a gyökérzet a fa alján, akkor is meg lehet próbálni kiültetni, de nagy valószínűséggel nem éli túl a telet. Ezek az nagyon apró földlabdás fenyők - amiket karácsony táján gyakran hipermarketekben is kapni - arra jók leginkább, hogyha cserépbe állítjuk, akkor van egy kis gyökere, így több vizet tud felszívni, mintha csak egy csonk állna magában. Így voltaképpen úgy viselkedik, mint egy vágott fenyő, de mivel van egy kis gyökérzete, mégis képes vizet felszívni, ami azt eredményezni, hogy a lakásban tovább szép maradhat, tartósabb lesz, kevésbé hullatja a tűlevelét. Kertészetekben akár 1,5 - 2 méter magas gyökeres fenyőfát is beszerezhetünk, de érdemes arra is odafigyelni, hogy amennyivel nagyobb a fa, annyival súlyosabb lesz a földlabdája és a konténer alatta.
Mikor vigyük be a lakásba, mire figyeljünk oda?
A szakember szerint a kinti hidegből érdemes nem egyből betenni a meleg szobába, hanem csak fokozatosan: először vigyük egy fűtetlen helyiségbe, például a garázsba, egy nap múlva aztán tegyük át az előszobába, majd várjunk egy napot, és csak utána kerüljön be a fűtött helyiségbe. Így van ideje a kinti nulla fok körüli hőmérsékletből hozzászoknia a benti, jóval melegebb klímához. Ha bekerül a szobába, véletlenül se rakjuk radiátor mellé, kerülni kell, amennyire csak lehet az ilyen hőforrásokat, semmiképpen ne érje a fát direkt a nagy meleg. Érdemes minden nap meglocsolni a földjét, ezt is meghálálja, mert a sok tűlevél szinte issza a vizet. Gyakorlatilag nem szabadna, hogy kiszáradjon a földje. Másrést lehetőség szerint igyekezzünk párásítani a fenyő környezetét is.
Mikor és hogyan ültessük ki?
A cserepes vagy konténeres fenyőnek a lehető legkevesebb időt szabad a lakásban töltenie. Már akár vízkereszt előtt is érdemes leszedni róla a díszeket, és a fokozatosság elvét betartva először kivinni az előszobába, utána a garázsba, végül pedig az udvarra. Az ültetésével nem kell megvárni a tavaszt, amikor nem fagyos a talaj, érdemes azonnal a szabad földbe kitenni. Ha viszont nagy a hideg, át van fagyva a talaj, olyankor még konténerbe sem szabad kivinni, mert a fák általában nem az ágaikon, hanem a gyökerükön keresztül fagynak el. A konténerben lévő a 30-40 liter föld hamar át tud fagyni, nem védi meg a gyökeres fenyőnket. Míg konténerben áll, ha kint fagyok vannak, jobb inkább fűtetlen helyiségbe hagyni, míg melegedni nem kezd az idő - tanácsolta a szakember. Tanácsos még karácsony előtt kiásni az ültetőgödröt, ne a zimankóba kelljen, így sokkal gyorsabban megy majd az ültetés is. A gödör aljába érdemes trágyát vagy örökzöldeknek való földet tenni, és már mehet is rá a föld. Minél előbb kerül ki a végső helyére, annál jobb! Fontos még, hogy kellően összetömörüljön a föld az ültetésnél a gödörben, és a levegő kiszoruljon a gyökerek körül. Ha a tél második fele már melegebb és csapadékmentes, akkor el lehet kezdeni a fa öntözését, akár már február közepétől is: Az örökzöldeken rajta van a tűlevél egész éven át, télen is. Egy frissen kiültetett fának a gyökerei még nagyon gyengék, a talajszint alatt vannak, ezért fokozottabban oda kell figyelni rájuk - hangsúlyozta a kertészmérnök.
A konténeres fenyő is egészen biztos, hogy földlabdás
Ne lepődjünk meg, miután vége a karácsonynak, és készülünk kiültetni a fát, hogy a konténerben is földlabdát találunk. Általában így szokták - a kiásott fát földlabdásan beleállítják egy konténerbe. Így stabilabb, esztétikusabb, vizet is jobban lehet neki adagolni. A konténerbe a hézagokat jellemzően homokkal és tőzeggel töltik fel. A föllabdát kívül jutaszövet borítja, ami egy természetes anyag, és arra hivatott, hogy összefogja a földlabdát, nem engedi lefolyni a gyökerek körül a földet. A fa a szövettel együtt ültetendő, nem szabad róla lebontani! A természetes anyag fél év alatt elbomlik a talajban.
A fenyők többsége, mivel hegyvidéki helyekről származnak, jobban szeretik a félárnyékos és párásabb klímájú kerteket. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a fenyőfák 20-25 méter magasra is megnőhetnek. Fontos a hely kiválasztása is ültetéshez: nem minden talajtípus kedvez a fenyőknek. Ezt érdemes még a földlabdás vagy cserepes fenyő megvásárlása előtt figyelembe venni. (Ha a közelben vannak fenyők, akkor valószínűleg megfelelő a mi fenyőnknek is.) Ültetés után a fa körül a talajt - kb. 5-10 cm vastagon - fakéreggel, lombbal, szalmával vagy ágnyesedékkel takarjuk le, hogy a földje tovább nedves maradjon, és ne fagyjon meg. Tápoldatozni télen, ültetés után sem kell, hiszen ilyenkor nyugalmi állapotban van, párologtat, de tápanyagot nem vesz fel.
