A koronavírus hatására 2020-ban egyszerre alakult ki keresleti és kínálati sokk az egyes piacokon - emlékezhetünk a számos országban üresen kongó bolti polcokra. A korlátozások miatt a HoReCa (hotels-restaurants-cafés) szektor visszaesése érzékenyen érintette a fejlett országokban a tejtermékek keresleti oldalát, de a HoReCa szektor hazai részesedése alacsonyabb, így ennek visszaesése kisebb mértékben érinti a tejtermékek hazai fogyasztását. Az alapvető tejtermékek jövedelemrugalmassága a fejlett országokban, így hazánkban is jellemzően alacsony, azaz egységnyi jövedelemváltozásra a kereslet csak alacsony mértékben reagál, amely gazdasági válságok esetén jelentősen mérsékli a keresleti oldal visszaesését - a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésével ugyanakkor a prémium jellegű termékek helyett a fogyasztók inkább az egyszerűbb, alapvető tejtermékek irányába mozdulhatnak.
A tejtermékek hazai fogyasztásának alakulására a termelési adatokból kiindulva készítettem egy becslést: a 12 havi gördülő termelési adatokat korrigáltam a külkereskedelmi hatással és a feldolgozói készletváltozással és az így megkapott becsült fogyasztást vetítettem egy főre. Az előbbiek alapján a fogyasztói tej, a tejföl, a sajt és a vaj fogyasztásunk alakulását vizsgáltam - minden vizsgált termékkörben a fenti módszer alapján növekvő tendenciát mutat a hazai fogyasztás 2020-ban a gazdasági visszaesés és a főbb tejtermékek esetében a jellemzően az inflációt meghaladó mértékű drágulás ellenére. A tavaszi pánikvásárlási hullám esetében kiugró kereslet mutatkozott a tartós (UHT) tejek iránt, a fogyasztói tej becsült fogyasztása esetében emiatt jelentkezik 2020 március-április esetében jelentős kiugrás. Az újabb korlátozások esetében átmenetileg megnövekedhet a tejtermékek iránti hazai kereslet (lakossági készletezés), de a tavaszihoz hasonló pánikvásárlási hullám véleményem szerint nem várható.
Hazánkban európai viszonylatban magas a tej- és alacsony a sajt-, valamint a vajfogyasztás aránya, illetve van két speciális termékcsoport, a tejföl és a túró. Véleményem szerint a tejtermékek hazai fogyasztása középtávon tovább bővülhet, a fogyasztás szerkezete pedig hazánkban is igazodhat a fejlett országokra jellemző tendenciára: a fogyasztói tej fogyasztása csökkenhet, esetleg stagnálhat, a feldolgozott tejtermékek iránti kereslet viszont tovább növekedhet. A feldolgozott tejtermékek esetében további bővülésre jelentős tér mutatkozik, ugyanis a vaj és a sajt fogyasztásunk jelenleg jelentősen elmarad az EU átlagát jelentő 4 kg/fő körüli vaj és 18 kg/fő körüli sajt fogyasztástól.
Felhasznált forrás: www.ers.usda.gov/amber-waves/2017/november/the-influence-of-income-and-prices-on-global-dietary-patterns-by-country-age-and-gender/
Írta: Magyar Attila, Takarékbank Agrárcentrum
