A nyáriszünet közepén a Bizottság tudományos szolgálata (JRC) egy úgynevezett technikai jelentést terjesztett elő a Zöld Megállapodás mezőgazdaságra és a mezőgazdasági kereskedelemre gyakorolt hatásáról. A tanulmány tartózkodik ugyan a konkrét megállapítások kimondásától, mindazonáltal az alkalmazott számítási modellek közötti különbségek ismertetései és a technikai magyarázatok között jól elrejtve, mégis találunk néhány konkrét következményt a Zöld Megállapodás végrehajtásának mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól.
A gazdákra és a mezőgazdasági gazdaságra nézve a következmények tragikusak: a termelés, az export és a jövedelmek minden főbb mezőgazdasági termelési ágazatban drasztikusan csökkennek, bár a termelői árak a termelés zsugorodása következtében valószínűleg emelkednek.
A probléma azonban az, hogy a zsugorodó európai termeléssel - az üvegházhatású gázok kibocsátásának a különböző forgatókönyvek szerint elért csökkentése - a valószínűleg növekvő importon keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyrésze külföldre tevődik át. Ez azt jelenti, hogy a csökkentett kibocsátás közel 70%-át a világ többi részén bekövetkező kibocsátásnövekedés váltaná fel. Az új KAP jelenlegi szabályai szerint a kibocsátások külföldre vándorlása körülbelül 23%-kal csökkenne, "mindössze" 50%-ra.
Az üvegházhatású gázok csökkentésének csaknem 50%-át a termelés összetételének megváltoztatásával, de főként a termelési volumenek csökkentésével érnénk el. Azonban a külföldre történő kibocsátás elvándorlás szintén megközelítené ezt a számot. A magas "elvándorlási arány" egyik oka az, hogy az EU egyedül vezeti be ezeket az intézkedéseket. A kutatók szerint ez az elvándorlás csökkenthető lenne a hús iránti kereslet csökkentésével, az étrend növényi alapú termékekkel való átalakításával és kevesebb élelmiszer pazarlásával, ami korlátozhatná a jelentősen csökkent termelés pótlására irányuló importigényt.
Annak érdekében, hogy megnehezítsük a "rosszabb" körülmények - kevésbé környezetkímélő - között előállított mezőgazdasági termékek importon keresztüli visszatérését, az európai piacot magas importvámokkal is védeni kell. Ellenkező esetben a termelői árak emelkedését gyorsan kioltaná az olcsó import.
Tehát, függetlenül attól, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül végül melyik igazolódik be: minden ágazat jelentős termelés- és jövedelemcsökkenést szenved el. A gabonatermelés mintegy 15 %-kal csökkenne, mivel a szántók egyrésze is pihentetésre (vagy más, nem termelő célú felhasználásra) kerülne át, ami szintén a gabonaföldek területének csökkenéséhez vezet. Ezt a hatást azonban részben ellensúlyozza az alacsonyabb hozamokat kompenzáló magasabb földigény, amely a biotermesztésre - a mezőgazdasági területek legalább 25 %-áig - való átállás és a kevesebb növényvédőszer használat következménye.
A csökkentési célok negatív hatással lennének az állatállományok méretére, a hús- valamint a tejellátásra is, melyekből az előbbi körülbelül 14 %-kal, az utóbbi pedig 10 %-kal zsugorodna. Mindazonáltal a hús és a tej ára is emelkedni fog. Hogy milyen mértékben, az azonban még nem látszik. Ez többek között a kereslet úgynevezett rugalmasságától függ, vagyis attól, hogy a fogyasztók mennyi húst és tejet vásárolnának bizonyos (magasabb) árak mellett. Ennek oka az, hogy az emberi fogyasztás inkább csökken, amikor az árak nagyobb mértékben emelkednek.
A szerzők úgy vélik továbbá, hogy a hús iránti kereslet csökkenése a hústermelés (további) visszaesését is okozza, mivel az állattenyésztők jövedelme a növekvő költségek és az alacsonyabb termelékenység következtében jelentősen csökken majd.
A témában már az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos szolgálata és Richard Fuchs tanulmánya a Nature-ben nagyon hasonló következtetésekre jutott, mint Közös Kutatóközpont (JRC) tanulmánya. Melyet Pekka Pesonen a Copa-Cogeca főtitkára, a jelentésre reagálva is hangsúlyozott.
…és hozzátette, hogy
Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum
