A földfelszín fölötti hőmérséklet átlagosan több mint egy Celsius-fokkal emelkedett világszerte a 19. század közepe óta, erőteljes szélsőséges időjárási jelenségek, mint szárazságok és áradások, a tengerszint-emelkedés előidézte szuper erős viharok egyre gyakoribbá váltak. A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény aláírói kötelezettséget vállaltak arra hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a kutatócsoport azt akarta mennyiségileg pontosabban meghatározni, hogy milyen mértékben járul hozzá közvetlenül az emberi tevékenység - az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földhasználat megváltozása - a felmelegedéshez, és a természeti tényezők - vulkánkitörések, a napsugárzás változása - mennyire csökkentik azt. A tudósok 13 különböző klímamodellt vizsgáltak, hogy szimulálják a várható hőmérséklet-változást három forgatókönyv alapján: az elsőben az aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatását, a másodikban a természeti tényezők hatását, a harmadikban az üvegházhatású gázkibocsátást vették alapul. Arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi tevékenység 0,9-1,3 Celsius-fokkal járul hozzá a globális hőmérsékletnövekedéshez, ami szinte pontosan megfelel annak az 1,1 foknak, amelyet kimutattak a globális felmelegedés méréseiben.

- mondta Nathan Gillet, a klímamodellezés és elemzés kanadai központjának kutatója az AFP francia hírügynökségnek.

Bár a koronavírus-világjárvány idején a felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás jelentősen, mintegy hét százalékkal csökkent 2020-ban, a szénszennyezés koncentrációja azonban tovább nőtt. Az ENSZ előrejelzése szerint hasonló csökkenésnek kellene évente bekövetkeznie a 2020-as években ahhoz, hogy elérjék a párizsi egyezményben megfogalmazott 1,5 fokos célt. Az új tanulmány készítői felhívták a figyelmet arra, hogy az ember okozta felmelegedés már majdnem elérte ezt a küszöböt.

- mondta Gillet.