A kiszámíthatatlan időjárási körülmények, a világgazdaság, a különböző járványok káros hatásai egyre bizonytalanabbá teszik a gazdálkodást, a mezőgazdasági termelést. Ezeket a kockázatokat a gazdák érzik és azt tapasztalják, hogy a védekezés ellenük szinte lehetetlen. Éppen ezért, elsősorban az időjárás okozta károk enyhítése érdekében jött létre a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR), mely 2020-ban egy újabb, a IV. pillérrel bővült - olvasható a HelloVidék oldalán. Az MKR elemei:

• Agrárkárenyhítési rendszer
• Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás
• Országos Jégkármérséklő rendszer
• Mezőgazdasági Krízisbiztosítási rendszer

Az elmúlt évek alapján legnagyobb kockázatot a növénytermesztők számára a tavaszi fagy és az aszály jelentették, melyek az ültetvényekben, valamint őszi vetésű kultúrákban okoznak jelentős termésveszteséget. Ez az oka annak, hogy a biztosító társaságok ezeket a kockázatokat nagyon korlátozottan és limitáltan vállalják. A tavaszi fagy kockázatot gyakran mossák össze a téli faggyal. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítók feltételeiben a tavasz április 1-én kezdődik, tehát az ezt megelőző fagykárok csak akkor minősülnek biztosítási eseménynek, ha azt -15°C, vagy annál hidegebb hőmérséklet okozza. Ha valaki nem volt elég éber, és elmulasztotta, hogy teljeskörű biztosítást kössön tavaszi fagy kockázatra, még mindig lehetősége van az I-es pillérből kárenyhítő juttatás igénylésére.

Idén is megmutatta már magát a fagy, de voltak már melegebb napok is, de időközben a belvíz is okozott gondokat a gazdák számára. Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályelnöke viszont pozitív képet festett a jelenlegi állapotokról. Mint mondta, a gyümölcsösökben jellemzően nem okoz gondot a rendkívül változékony, nagy hőingadozásokat mutató időjárás. A fák az úgynevezett mélynyugalmi fázis végén vannak, az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés még nem indította meg az élettevékenységüket.

- ismertette Mártonffy Béla.

A szakember kitért arra is, hogy az utóbbi hetek jellemzően borongós, fényszegény időjárása kissé kedvezőtlen volt az áthúzódó üvegházi zöldségkultúráknak. De a következő időszakban naposabb időre lehet számítani.

Még nem késő a fagy elleni védekezés

A szerves anyaggal történő talajtakarásnak, a mulcsozásnak nyáron és télen is egyaránt fontos a szerepe van. Télen legfőképp a túlzott hőmérsékletingadozás mérséklése a cél. Viszont a két időszakban felhasznált talajtakaró anyagok eltérnek egymástól. Nyáron gyorsan lebomló lombföldet, komposztot, szénát és a fűnyesedéket használjunk, télen lassabban bomló, durvább szervezetű szerves takarást, például tőzeget, szalmát, lombot, faaprítékot és fenyőkérget.

Az állandó hőmérséklet a növényt nyugalmi állapotban tartja, és megakadályozza, hogy a néha napján felmelegedő idájárás hatására növekedni kezdjen a növény. Ez azért fontos, mert, ha a növény mág a hidegebb hónapokban növekedni kezd, vagy új hajtást hoz, az könnyen lefagyhat a hidegebb napokon. Ezzel tönkreteheti a növényt is.

Mit használjunk téli talajtakarásra?

Bármilyen laza, szigetelő anyag megteszi. Ne feledjük viszont, hogy ezt tavasszal el kell majd távolítani, vagy legalább félre kell csökkenteni. Válasszunk tehát egy könnyen kezelhető anyagot . A felaprított talajtakaró jó választás lehet, ilyen a szalma, a fenyőtű vagy a felaprított levél. De jó talajtakaró lehet a hó is, mivel remek hőszigetelő a növények számára. Így, ha az ágyásokat beborítja a hó, ne lapátoljuk el róluk.

Mikor kell felhordani a téli mulcsot?

A téli talajtakarás alkalmazása nagyban függ attól, hogy milyen telünk van. A talajtakarást a legtöbb évelő növény - különösen az újonnan telepített növények - védelme érdekében akkor végezzük, amikor a talaj keményedni kezdett, ami általában az első kemény fagy után következik be, amikor a hőmérő mínusz 10-15 C-os éjszakai fagyokat mutat. ågy a növények biztosan nyugalmi állapotba kerülnek, és a melegen tartó takaróanyag alatt nem indulnak fejlődésnek.

Amire érdemes figyelni:

Ha kiválasztottuk a megfelelő talajtakarót, akkor töltsük a növények köré a takaróanyagot 5-8 centméteres rétegben. A virágágyasokban telelő évelők és tavaszi hagymás virágok számára talajtakaró az aprított lomb, a fenyőgally, a szalma és a félig lebomlott komposzt. A fás szárú növények nem igényelnek akkora védelmet, mint a lágyszárú évelők. A fa, cserje törzse körül 15 centiméteres körbe ne, vagy csak nagyon vékony, 1-2 centiméteres rétegben rakjunk takaróanyagot.

Fák és cserjék esetében, ügyeljünk arra, hogy ne rakjuk közvetlenül a növények tövére. A mulcs elhelyezését kezdjük néhány centiméternyire a szárától. Ez azért fontos, mert így nem alakítunk ki búvóhelyet a rágcsálóknak (egerek, pockok). Másrészt, így nem zárjuk le a növény szárát, tud szellőzni. Ellenkező esetben túlvizesedhet, ezzel ideális feltételeket biztosítva a betegségek, gombák kialakulásának.