Az ötletet egy óriási kansasi földaukcióról olvasott cikk adta, mely szerint: 4425 hektárt sikerült értékesíteni 38 millió dollárért, ahol a hektáronkénti átlagár 8560 dollár volt. A vásárlók között főként a környékbeli gazdálkodók voltak, de üzleti befektetők is szép számmal jelentkeztek. Nagy szerepük volt az aukció sikerében.
- nyilatkozta az egyik szervező. A legnagyobb "darab" a "Hatcher Farms" volt, több mint 2800 hektáros öntözött legelővel, 5000 férőhelyes marhaistállóval, valamint más infrastrukturális elemekkel. 2020-ban a Kansas-i öntözött, legelő besorolású termőföldek átlagosan hektáronként 8080 dollárért (2,4 millió forint) keltek el, az USDA adatai szerint. Ugyanakkor a Hatcher-eladásban elért földek átlagos értékesítési ára 8560 dollár (2,54 millió forint) volt hektáronként, ami majd 500 dollárral (150 ezer forint) az átlag fölött van. Ez 5,5 százalékos emelkedés 2020-hoz képest.
A kansasi aukción elért árazásban nyilvánvaló, hogy a föld, mint korlátos/ritka erőforrás is jelentős szerepet játszott, de jogos a kérdés, hogy ez a "kis" kansasi mozzanat, a kukorica övezet szívében már egy általánosabb földár emelkedési ciklust vetít előre a tengerentúlon, és akár idehaza is?
Fontos az egyéb termelési költségek tükrében is vizsgálnunk a földek árát. Ha figyelembe vesszük, hogy az energia, a műtrágya és más erőforrások költségei akár még jobban is emelkedhetnek a terményáraknál, akkor azt is észre kell vennünk, hogy ezek, az adott földön realizálható magasabb bevételeket is felemésztik. Jól látszik ez a nyersolaj árainak vizsgálatából is, amely a globális gazdasági tevékenység és a termelési költségek növekedésének legfontosabb mutatója.
Különösen meghatározóak a szállítási költségek - vagyis a mezőgazdasági termékek és egyéb nyersanyagok szállításának díjai - szintén rohamos sebességgel nőnek. Ez figyelhető meg a globális Baltic Dry szállítási költségindex adatai szerint is. Tavaly május óta a szállítási költségek csaknem ötszörösére nőttek. Ez egyrészt a kiskereskedelmi láncok globális koronaintézkedések által okozott zavaraival, másrészt a növekvő keresleti fázisban tapasztalható nagy teherszállító-éhséggel áll összefüggésben. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy eddig Kínából áramlottak a konténerek az Egyesült Államok és Európa felé, de most Kína lépett előre vevőként, így a fizikai áruforgalom iránya is nagyságrendileg változhat.
A termőföld alternatív értéke/felhasználása kapcsán érdemes figyelnünk a Németországban folyó komoly vitára, ami a napelemparkok létesítése körül zajlik mostanában (Forrás: https://www.agrarheute.com/).
Itt nem másról van szó, minthogy összességében óriási mezőgazdasági területek kerülnek ki a termelésből legalább 20 évre. Mindez nem is elhanyagolható bérleti díjakért, melyek akár a 2 -3 ezer Eurót is elérhetik évente, hektáronként. 2017. márciusa előtt szántókon, vagy gyepterületeken létesített napelemparkok csak a mezőgazdaságilag hátrányos helyzetű területeken voltak engedélyezettek. Azóta sokasodnak a napelemparkok a kiváló termőterületeken is, mondván még a klíma célok elérésében is szerepet vállalnak.
Példaként: Baden-Württemberg tartományban található körülbelül 900 000 hektárt elfoglaló napelemparkok kétharmada mezőgazdasági területen található.
Vagyis a termőföld egyre több szempont mentén jelenthet értéket a gazdálkodóknak és a pénzügyi befektetőknek is, de egy dolog nem változott, méghozzá az, hogy korlátozottan érhető el/vásárolható meg, miközben az egyre nagyobb népesség élelmiszer ellátását kell vele biztosítani globálisan.
Írta: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum
