Az óraátállítás mindig megkavarja az embert, függetlenül attól, hogy előrébb vagy visszább forgatjuk-e a mutatókat. Rengeteg tanulmány született már a témakörben, vannak a gyakorlatnak támogatói és ellenzői, mindenki tud érvelni mellette is, és ellene is. Azzal viszont kevesebbet foglalkoztunk mostanáig, hogy hogyan befolyásolhatja az óraátállítás a mezőgazdaságot, azon belül is az állattartást. Az Agrárszektor ezért több céget is megkérdezett a tapasztalataikról.
A ráckeresztúri Martontej - Prograg Agrárcentrum Kft. tejtermeléssel és tejtermékek előállításával foglalkozik. Bodó Ágoston, a vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1300 tejelő tehenük van, amelyeket zárt, pihenőboxos és vízágy matracos technológiával tartanak. A szakember beszélt arról, hogy minden óraátállítás próbára teszi őket, ugyanis a tejelő szarvasmarha nagyon érzékeny az állandóságra, különösen a fejés ritmusára, amit ütemezetten kell végrehajtani. Bodó Ágoston elmondta, hogy óraátállításkor több napon keresztül, időeltolással próbálják meg utolérni magukat.
Egészen más a helyzet a sertéstartásnál. A pakodi Végh Farm egyik tulajdonosa, Végh Zsolt kérdésünkre elárulta, hogy a jelenlegi kapacitásuk 2000 anyakoca és ezek szaporulatának felnevelésére, hizlalására elegendő. Az állatokat teljesen zártan, a korcsoportjuknak megfelelő tartástechnológiával berendezett modern istállókban nevelik. Az egyéni vállalkozó elmondta, hogy az óraátállítás kapcsán még sohasem tapasztaltak semmi különlegeset, nincs változás az állatok viselkedésében vagy táplálkozásában, az automatika mindent megold, nekik még soha nem volt problémájuk. Végh Zsolt azt is megjegyezte, hogy az óraátállítás inkább csak a kollégáknál tud gondot jelenteni, ha reggel elkésnek miatta.
A hajdúnánási Tedej Zrt. már több állatfajjal is foglalkozik. Rákóczi András, a vállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy jelenleg 5000 szarvasmarhát tartanak pihenőboxos rendszerben, 20 ezer sertést zártan és 750 ezere baromfit ugyancsak zártan. Ezek közül egyedül a szarvasmarha érzékeny az óraátállításra, mert - ahogy azt Rákóczi András kifejtette - "a tehenek biológiai óráját nem lehet átállítani". Ilyenkor több nap, általában egy hét alatt, szakaszosan, 10-15 perces eltolásokkal oldják meg a dolgot. A szakember azt is elárulta, hogy a sertéseknél nincs semmi változás az óraátállítás hatására, bár annak lehet egy pici pozitív hatása, hogy reggel korábban indulnak a szállítások, amikor még hűvösebb van. A brojlerhizlalásra azonban egyáltalán nincs semmiféle hatással az időeltolódás.
Az Angus Húsmarhatenyésztő Kft. az adonyi termelőszövetkezet szarvasmarha ágazatából alakult ki, mára az ország egyik legjobb angus törzstenyészeteként tartják számon. Szakács Attila, a vállalkozás ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy 800 és 1000 között van az állományuk éves szinten. A szarvasmarhákat vegyesen tartják, legeltetési időszakban teljesen szabadok, a téli időszakban viszont féltetős, három oldalról zárt istállóban vannak. A szakember elmondta, hogy rájuk az óraátállítás nincs semmiféle hatással, itt nincs olyan feszített tempó, mint a tejelő szarvasmarháknál a fejésnél vagy a takarmányozásnál.
De mi a helyzet a tojástermeléssel? Szabó Sándor, a Kereki Tojás Kft. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy Kerekegyházán van egy tojótelepük, ahol 115 ezer ketreces, valamint 9800 mélyalmos tartásmódú tyúkot nevelnek, évente pedig megközelítőleg 31 millió tojást állítanak elő. A ketreces tartásmódú tyúkokat eleve zártan tartják, és bár a mélyalmosoknál lenne lehetőség a nyitott tartásra is, a madárinfluenza miatt elrendelt korlátozásokból kifolyólag erre most nincs lehetőségük. Szabó Sándor elmondta, hogy az óraátállítás nem okoz problémát, hiszen "a tyúkok nem hordanak órát", ezért el tudják csúsztatni a dolgot, és 1-2 hét alatt beállni az új időrendre.
Összességében elmondható, hogy az ember mellett a tejelő szarvasmarha a leginkább érzékeny az óraátállításra. A többi állatot annyira nem zavarja a dolog, sőt, a sertések szállításánál még akár pozitív hatása is lehet a korábbi szállításoknál.
