Az apró élőlények ugyanis felfalják a növényi maradványokat, majd az ezekben megtalálható tápanyagokat ismét elérhetővé teszik a környezetük számára - olvasható az MTI közleményében. Ugyanez érvényes az elásott pamut alsónadrágokra is: minél gyorsabban bomlanak le a nadrágok, annál több állatka él a talajban - legalábbis erre számítanak az úgynevezett Citizen Science Projekt kutatói.
Az ország különböző részeiből származó emberek jelentkeztek a kísérletre. Több ezer önkéntes fog a következő napokban postán megkapni két sztenderdizált fehér, biopamut alsónadrágot. Ezeket április végén kell földjükön, legelőjükön és ágyásaikban elásniuk. Az egyik nadrágot egy, a másikat két hónap után veszik elő a földből. A ruhadarabokat digitálisan értékelik, hogy megállapítsák a bomlás mértékét. Hasonló felmérést indult a közelmúltban Magyarországon is, amelyről az Agrárszektor is beszámolt.
Talajba a bugyikkal: a magyar gazdák segítségét kérik a kutatók egy felméréshez
mondta a kutatásban részt vevő Marcel van der Heijden ökológus. Az értékes forrásokat ugyanis az erózió, a túlzott építkezés, a szintetikus trágyák fokozott használata és a növényvédő szerek világszerte veszélyeztetik. A projektben 500 gazda és 500 hobbikertész ad mintát földjéből. Ezeket a mintákat a kutatók laborban elemzik, hogy meghatározzák a mikrobiális összetételt. Céljuk, hogy átfogó képet kapjanak a svájci talaj minőségéről.
