Európa
A 2021. április 1. és május 15. közötti időszakban Európa időjárását legmarkánsabban a hideghullámok jellemezték, de e mellett nagy területen alakult ki csapadékhiány, másfelé pedig csapadéktöbblet - írja a met.hu. Az áprilisi hideghullámokról előző összefoglalónkban részletesen beszámoltunk. Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens széles, északnyugat-délkeleti tengelyében (az Egyesült Királyságtól Romániáig) 2 - 4 Celsius fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. Áprilisban három hideghullám okozott sokfelé rekordokat döntő hajnali fagyokat, e miatt az idei április az utóbbi évtizedek egyik leghidegebbje volt Európában. Ezzel szemben Törökországban és főleg Oroszország európai területén a szokásosnál enyhébb volt az idő, az északi részeken az eltérés helyenként a 6 fokot is meghaladta! Csapadékhiány jellemezte az időszakot Délkelet-Európában, Olaszországban, Franciaország nagyobb részén, és Törökországban. Ezzel szemben többlet volt Közép-Európa egyes részein (Németország keleti felén, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában), de különösen Oroszország európai részén, ahol nagy terülten a szokásos értéknek több mint a duplája is lehullott.
Az őszi vetésekben nagy károkat a tavaszi fagyok nem okoztak, a fejlődésben van lemaradás ennek hatására. Az őszi búza szinte az egész kontinensen kedvező képet mutat. A repce szenvedett fagykárt, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége, így a terméshozamokban e miatt jelentős veszteség nem látszik. Franciaország déli részén, Olaszországban és Romániában az átlagosnál hűvösebb idő miatt a növények vízigénye is kevesebb volt, ezért a felhalmozódott csapadékhiány nem okozott akkora problémát. A kukorica vetését Franciaországban mintegy 10 nappal a szokásos időpont előtt befejezték, mert a száraz talaj miatt gyorsan tudtak haladni a gazdák a szántóföldi munkákkal. Németországban, Olaszországban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában a szokásos időben végeztek a vetéssel. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában viszont késtek a vetéssel a hűvös idő miatt. A növény kelésére és kezdeti fejlődésére nem volt kedvező a hűvös idő, sokfelé 10 napos, két hetes lemaradásban vannak a fejlődésben. Ráadásul, különösen Franciaországban a hideg jelentős csapadékhiánnyal is párosult áprilisban. Májusban aztán ide is érkezett bő csapadék, már sokat javultak a körülmények. Spanyolország az, amelyet nem érintettek a hideghullámok, és a csapadék is az átlag körül alakult, így arrafelé jól indult a szezon.
A JRC által készített friss termésbecslések többnyire átlag fölötti értéket valószínűsítenek. Őszi búzából és árpából, repcéből és tavaszi árpából is átlag körüli, kissé a fölötti értékeket várnak. A kukorica és a napraforgó szezonja még nagyon az elején jár, az erre a két növényre vonatkozó becslések még rendkívül bizonytalanok.
- búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
- kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
- repce: Kanada, Kína, India, EU
- napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
- szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
Amerikai Egyesült Államok
Május első felében lokálisan heves záporok öntöztek a Nagy Síkság középső és déli részén, a Karibi-öböl középső államaiban és a Középnyugaton, beleértve a kukorica övezet északi részét is. Néhol 100 mm-nél is több esett, ami főként Luisiana déli részén és Kelet-Texasban áradásokhoz vezetett. Az esős idő bár hátráltatta a mezőgazdasági munkákat, de egyaránt jól jött az őszi és tavaszi vetések számára. Közben az államok északi harmadán csak nagyon kevés csapadék hullott, illetve északnyugaton és a Dakota államoktól Michiganig egyáltalán semmi nem esett. Az aszály által érintett északi államokban a vízhiány negatív hatásai egyaránt érezhetők a legelők, az őszi búza és a tavaszi vetésű növények fejlődésében. A Sziklás hegységtől nyugatra az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb hőmérsékleti értékek is súlyosbítják az aszály hatásait, melyek közt a magas öntözési költségek mellett, a hegyek hótakarójának idő előtti olvadása és a fokozott bozóttűz veszély is szerepel. Ezzel szemben a Sziklás hegységtől keletre elterülő részeken újabb tavaszi hideghullám söpört végig, többfelé fagyok lassítják a szántóföldi növények fejlődését, melyek még a kukorica övezet déli részén is előfordultak május második hetében. Az országos statisztikák szerint május 23-ig a kukoricának 90%-át sikerült elvetni, ami 10%-kal több mint a sokéves átlag, és ekkorra az elvetett növények 64%-a már ki is kelt, viszont a kukorica termőterületének 24%-át aszály sújtja. A szójának 75%-át vetették el, ami az átlagosnál szintén jóval korábban sikerült. Az őszi búza állományainak országosan 47%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak május 23-án, ami kicsit kevesebb, mint a tavalyi illetve az átlagos érték, termőterületének 30%-át érinti aszály.
Brazília
Május harmadik hetében megérkezett az eső Brazília déli termőterületeire enyhítve ezzel a már régóta fennálló szárazságot. A másodvetésű kukoricának már nagyon nagy szüksége volt erre a csapadékra. Ugyanakkor az ország északi tájai egyelőre szárazon maradtak. Az ottani statisztikák szerint május 20-ig az első vetésű kukorica 75-88%-át már betakarították. A második vetésű kukorica csaknem 100%-a már a talajban van, a búza vetése is megkezdődött. A becslések szerint ebben a szezonban kukoricából rekordtermés várható, összesen 102 millió tonna, mely megegyezik a tavalyi rekordterméssel. A termésátlag valamivel kisebb lehet (5,18 t/ha) a tavalyihoz képest, de a termőterület nőtt. Szójából a tavalyi után idén is rekordtermés várható, összesen 136 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést, annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen hátráltatta a vetést és a betakarítást is. A termésátlag 3,5 t/ha, mely megfelel a 10 éve folyamatosan növekvő trendnek, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.