Meg lehet érteni, hogy egyes környékek folyamatosan harcot vívnak azért, hogy megvédjék a termékeiket, igaz, mások meg elterjedhetnek. Párizs mintha nem járná a világ húsipari cégeit, hogy ne gyártsanak párizsit, Milánó nem tiltatja le az étlapokról a milánóit, magyar gyártóktól is kapunk a boltban bécsi virslit vagy prágai sonkát - írja a Telex.

Persze, más is kicsit a helyzet, a bordói önmagában bort jelent, a "bécsi" kifejezés viszont messze nem egyértelműen a virslire utal. Itthon ezt a legkomolyabb, egy az egyben határozottan összepárosítható szintet talán egyedül a "tokaji" hozza. Hazánkban mindenki tudja, hogy van "badacsonyi" meg "egri" finom bor, de a bor nélkül már nem feltétlenül jutna eszünkbe a városról a termék, ahogyan például a hagymára sem mondjuk önmagában, hogy de ennék egy kis makóit. Azonban bőven akadnak az unióban olyan ételek, ahol nagyon komolyan veszik, hogy hol készült a termék. Többek között ilyen például (sajtokra vetítve):

• a parmigiano-reggiano (magyarosan parmezán, jelentését tekintve pármai),
• a camembert, amely az azonos nevű normandiai faluról van elnevezve, és nyers tehéntejből készül, adott méretben, ugyanolyan fadobozban hozzák forgalomba,
• a gorgonzola (ez egy olasz falu volt, ma már Milánó közigazgatási területe),
• vagy a roquefort kéksajt, amelyhez például az kell, hogy a sajtot egy bizonyos juhfajta tejéből készítsék, és a franciaországi Aveyron régióban, Roquefort-sur-Soulzon város közelében található természetes barlangokban kell érlelni, ahol megterem a penicillium roquefort penészgomba.
  EZ IS ÉRDEKELHET
  

  Egyre több magyar mond nemet a bolti tejtermékekre: ők átlátnak a szitán

  Ők tudják, mi kell a vásárlóknak?

A véget nem érő viták 

Nem meglepő módon a nevezetes termékekért állandóan nagy viták alakulnak ki városok, régiók, országok között, míg a mi esetünkben leginkább csak kisebb közismert viták voltak, a "tokaji" névhasználata körül magyar-szlovák csatározás volt, a pálinka pedig inkább magyar-román vitákat szült. A horvátok és a szlovének között is komoly veszekedések voltak, méghozzá a kranji kolbászon, a teran boron, de még a lipicai ménesen is alaposan vitáztak. Igen hosszú csata volt a halloumi sajtért is, amely egy ciprusi sajt, de egyéb országokban - például Görögországban, Törökországban és Bulgáriában - is népszerű. Ám, hogy még cifrább legyen a kép, a sziget törökök lakta és görögök lakta része is magának követelte, így már talán annyira nem is meglepő, hogy elképesztőpen hosszú küzdelem zajlott, amit végül a "görög" Ciprus nyert.

A helyzetet sokszor rendkívüli kérdések is bonyolítják, ánizspálinkát mindenhol csinálnak Dél-Európában, itt a görögök az ouzo nevet ugyan le tudták védetni, de ugyanazt a terméket mindenféle egyéb névvel (például raki) máshol is gyártják, más néven védik le. De az is előfordul, hogy egy népet a történelemben "arrébb pakoltak", így a védett termék is mehet vele, vagyis nem a hely, hanem a nép vitte tovább, a már említett példával: az orosz Kalinyingrád régi, német neve Königsberg volt, a Königsberger ma is német név, nem orosz.

De azt, hogy milyen bonyolult helyzetek alakulhatnak ki, a híres Budweiser-vita kiválóan tükrözi: mikor az Egyesült Államokba nagy számban érkeztek a "sörös" németek, őket akarta kiszolgálni az AB serfőzde, és Budweiser nevet adott a termékének. Később viszont a cseh Èeské Budìjovicében is alakult egy sörgyár, amelyik a Budìjovický Budvar nevet adta először a sörének, majd a város német nevét (Budweis) felvéve, elkezdte ő is használni a Budweiser nevet is, és a két cég évtizedeken át pereskedett. Mindenesetre Kijev szerencsére nem tiltotta le a jércemellet, Frankfurt a róla elnevezett levest vagy Lyon a pirított hagymát.

A magyarországi helyzet

Egy nemrégiben kiadott közlemény alapján Magyarország az EU 27 tagállama között jelenleg az erős középmezőnyben, a 9. helyet foglalja el az oltalmak száma tekintetében, a legnagyobb királyok a nagy eredetvédelmi hagyományokkal rendelkező régi tagállamok, így Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Portugália és Németország. Természetesen Magyarország is nagyon büszke a konyhájára, így a cél, hogy ezen behozhatatlan hatos után hamarosan mi legyünk a hetedikek.

Hat magyar termék kapott különleges elismerést: te kóstoltad már őket?

Magyarország az EU 27 tagállama között a középmezőnyben a 9. helyet foglalja el.

A védett boraink és a pálinkáink természetesen az ismert régiókat és fajtákat fedik le, ez talán nem tartalmaz annyi meglepetést, mint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek köre. Ha minden rendben halad, hamarosan a medgyesi dinnye, a jászsági nyári szarvasgomba, esetleg az őrségi tökmagolaj is befuthat a szegedi szalámi, csabai és gyulai kolbász, makói vöröshagyma és a kalocsai paprika mellé. Dinnyében az embernek heves és Csány jut inkább eszébe, de a nevezetes Medgyesről annyit, hogy nem a romániai városról, hanem a Békés megyei Medgyesegyházáról van szó, csak rövidítve. Mint kiderült, az őrségi tökmagolaj nemcsak nagyon finom, de egészséges is, főleg urológiai problémák orvoslója, természetes vizeletszabályozó.