Sajnos van olyan invazív halfaj is, amelyet papíron sosem telepítettek a magyar tengerbe, nem is ott szaporodott, valahogy mégis odakerült, nem is kis példányszámban. Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmagyarázta, az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják, eltüntethetik az adott térségre jellemző őshonos fajokat, ezzel eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége. Így veszélyezteti például a 60 millió éve itt élő lápi póc fennmaradását is a távol keletről - szándékosan vagy véletlenül, de repülőn - behurcolt amúrgéb is, amely halszállítmányokkal lép át a vízgyűjtő területek határain - írja az Infostart.

Zsebbenyúlós hobbi lett a horgászat a magyaroknak: íme, a 2022-es kiadások listája

Ezeket jobb lesz szem előtt tartani.

A naphal elterjedésével kapcsolatban elmondta, hogy az 1908-ban egy somogysárdi halastóból indulva népesítette be az egész Kárpát-medencét - ez az elterjedés pedig azóta is tipikusnak számít. Hazánkban ma már több mint 60 idegenhonos halfaj él, ami pedig még riasztóbb, hogy mennyiségük és számuk egyre csak nő. A Balaton vízrendszerében egyébként 285 állóvíz található, ebből 220 ma halastó, a szakember szerint a telepítésekkor érdemes lenne ellenőrizni a vizet is, így kikerülhetőek lennének a nem szándékos telepítések is. Jelenleg 24 önálló szaporodásra is képes halfajt tartanak számon a Balatonon, ebből 19 őshonos. A trend azonban kedvezőtlen irányt mutat, hiszen egyedül az idegenhonos fajok száma növekszik: a teljes vízgyűjtőn ugyanis 68 halfajból mintegy 29 idegenhonos. Ami némi reményt jelenthet az a kínai növényevő busa kitiltása a halastavakból is; mivel ez a faj úgy került a Balatonba, hogy mindig is tilos volt ott a telepítése.