Az elmúlt hetekben az élelmiszerárak emelkedését tapasztalhattuk, a drágulásból azonban nem igazán profitálnak a gazdák. A jelenség régóta jellemző, a termelők ezért - ha tehetik - igyekeznek technológiai fejlesztésekkel reagálni a feszes piaci környezetre.

 - mondta el Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és Beszerzési Osztályának Zöldség Alosztály vezetője. A hajtatott paprika esetében például a termelői árak hozzávetőleg 10 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly.

Nehéz embert toborozni

Ez különösen azért problematikus, mert a termelők költségei közül több is jelentősen megemelkedett az elmúlt év óta. Az olyan inputkiadások, mint a fólia, a növényvédőszerek ára sokat drágult, és ugyanez a helyzet a munkaerő árával is - utóbbit ráadásul nagyon nehéz biztosítani. 

Ledó Ferenc szerint ez a tartós probléma évek óta arra sarkallja a termelőket, hogy technológiai fejlesztésekkel váltsák ki az élőmunkát, ahol csak lehetséges. Ezek a beruházások egyben a hozamokat is növelik, amelynek köszönhetően a hazai ágazat pozíciója is javul.

Az önellátás időszaka ráadásul a fejlesztéseknek köszönhetően kitolódik. A paprika és az uborka esetében korábban júniustól volt képes fedezni a magyar termelés az igényeket, ez mára áprilisra kitolódott, vagyis mintegy másfél-két hónapot nyert a hazai ágazat. Ez a mostani beruházásoknak köszönhetően még tovább javulhat, várhatóan 2023-tól már márciustól decemberig nem függ az importtól a hazai zöldségpiac - tette hozzá Ledó Ferenc.

Nem tudnak áremelést elérni

Bár az idei terméseredményeket még korai megítélni, főleg a korai termesztést elősegítő üvegházas technológiák miatt az idei év átlagosnak ígérkezik ebből a szempontból, mivel ezek a kultúrák nincsenek már kitéve az időjárás viszontagságainak - mondta el Hunyadi István, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője. Komoly problémákat okoz ugyanakkor a gazdáknak, hogy a boltokban tapasztalható áremelkedésekből a termelők nem sokat látnak - tette hozzá.

A probléma tartós, a zöldségtermesztők régóta nehezen tudnak elérni áremelést a nagykereskedőknél és az áruházláncoknál. Ezért mindazok a szereplők, akik tőkeellátottságuk és hitelképességük révén megtehetik, évek óta igyekeznek hozamnövelő és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseket eszközölni. Mindez magába foglalja egyebek mellett a modernebb fajták választását, a fóliasátras, adott esetben fűtött termesztést, a korszerű inputanyagok használatát és a digitalizációt is. Ezen módszerek széles körű elterjedése ugyanakkor kérdéses, a kisebb, kevésbé tőkeerős és gyakran idősebb életkorú termelők nehezen tudnak ilyen fejlesztéseket megfinanszírozni. Vélhetően ezért a következő években tovább folytatódik majd a koncentráció az ágazatban, vagyis egyre kevesebb, ám egyre nagyobb termelő lesz idehaza is.

Ezen fejlesztések részben éppen azért szükségesek, mert a fogyasztói árak töredékét kapják a termelők. A bolti zöldségárak mintegy 30-50 százaléka jut csupán a gazdáknak, utóbbi eset viszont már nagyon szerencsésnek számít, gyakoribb az, ha még ennél is kevesebb jut a termelőnek - hangsúlyozta Hunyadi István.

A munkaerő: kockázat

A hatékonyság növelésében, a precíziós termelés felé történő elmozdulásban látja a megoldást Éber Csaba, a Malagrow ügyvezető-helyettese is. A magyar tulajdonú, speciális tápanyagutánpótlási megoldásokkal foglalkozó cég szakembere szerint jelenleg a legnagyobb kockázatot ma a munkaerő jelenti, amely korlátozottan áll csak rendelkezésre és akkor is nagyon drága. Éppen ezért a legfontosabb, hogy az élőmunkát kiváltó beruházásokra koncentráljanak a termelők.

 - fogalmazott Éber Csaba. Az ilyen megoldások a már betakarított zöldségek és gyümölcsök hosszabb idejű polcontarthatóságát szolgálják, a sokáig friss és vonzó termékeket ugyanis a kereskedelem és a vásárló is kiemelten díjazza. Összességében Éber Csaba is egyetért azzal, hogy a hatékonyság növelése a jó válasz a kemény ártárgyalásokra.

- hangsúlyozta. Ennek révén ugyanis a nyomott átvételi árak mellett is nyereséget érhet el a term