A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben a magyarok átlagos éves kenyérfogyasztása 63 kilóról 37 kilóra csökkent. Bár a fehér kenyér tartja vezető helyét, szintén visszaszorult. Az idei fogyasztáscsökkenésben az egészségtudatosság mellett a vásárlóerő gyengülése és a sütőipari termékek drágulása is szerepet játszott. Egyre népszerűbbek viszont a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek - írja a Népszava.
Vallott a szakember: ezért egyre drágább a magyar kenyér a boltokban
Durván kilőttek az árak
Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult - derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből. A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya.
A gabonaárakat is a nemzetközi piac mozgatja. Az olyan nagy európai búzatemelők, mint Ukrajna vagy Oroszország, idén nagyjából tízmillió tonnával kevesebb terméssel számolnak. Miközben az európai készleteket Kína elszívja, a magyar árakat a gyenge forint is följebb tornássza. A repce és a kukorica világpiaci árának tetőzése maga után húzza a búzáét is. A sertés- és baromfi-tenyésztési kedv viszont nem szárnyal. Így a gabonaárak hosszabb távon lejjebb csúszhatnak. Alaposan lecsökkent a búza vetésterülete is: az őszi búza vetésterülete egymillióról mára a 927 ezer hektárra zsugorodott, ami egyesek szerint még így is túlzott becslés. A búza ugyanis koránt sem olyan jövedelmező, mint az olajos növények. A napraforgó, a repce, de még az árpa és a kukorica is többet hoz a konyhára. A termésátlag sem lett kiugró az idén: az országos átlaghozam 5 tonna hektáronként. Igaz, a minőség kiváló, és a malmi búza aránya meghaladja az 50 százalékot.
Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: ez a növény lehet a felelős mindenért
Egyre több magyar termelő is a hazai típusoknál jóval magasabb hozamú francia fajtákat veti. A magyar búza jobb minőségét a piac csak részben ismeri el az árakban. Raskó György agrárközgazdász agrárcégvezető szerint hosszabb távon érdemes lenne a nemesítésre áldozni, hogy a magyar fajták hozamát hektáronként 2-3 tonnával lehessen növelni. Ehhez mindenképpen szükségesek az állami források. Míg ugyanis a francia fajták hektáronként 8-9 tonnát hoznak, a jobb minőségű magyar legfeljebb 5-6 tonnára képes.
Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke szerint az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában. A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak. A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot. Elelmzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forittal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélktani határt.
Koronavírus: így ettek a magyarok a járvány harmadik hullámában
A kisebb pékségek alulmaradhatnak
A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak. A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte. A malompar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett.
