2020 októbere és decembere között felpörögtek a baromfikat feldolgozó vágóhidak az Európai Unióban - derült ki az Eurostat adatbázisából. A legtöbb baromfitermelő- és feldolgozó országban decemberben érte el a csúcsot a vágóhidak termelése, de aztán januárban és februárban egy visszaesés volt tapasztalható ezeknek az üzemeknek a teljesítményében, amit előbb egy erős megugrás követett márciusban, majd egy lassú visszarendeződés volt tapasztalható. Az októberi-decemberi növekedés hátterében valószínűleg az ünnepek álltak, míg a márciusi csúcsokat is a húsvéti időszakra való felkészüléssel lehet magyarázni.

Az Európai Unió talán legnagyobb baromfi-feldolgozója egyértelműen Lengyelország, ahol más minta rajzolódott ki, ugyanis tavaly októberben 237 ezer tonna baromfit vágtak le, ez novemberre 232,1 ezer tonnára csökkent, decemberre pedig 230,6 ezer tonnára. Januárban és februárban tovább csökkent a vágóhidak termelése, de márciusban a lengyelek 232,5 ezer tonna baromfit vágtak le, amivel megközelítették a tavaly novemberi szintet, de azóta ismét lassuló tendenciát mutat az üzemek teljesítménye. Franciaország a vizsgált időszakban a nem véglegesített adatok szerint hozta a papírformát: októberben 143 és novemberben 238 ezer tonnával csökkent a vágóhidak termelése, majd decemberben 157 ezer tonnával felpörgették a baromfi-feldolgozást. Ehhez képest januárban és februárban egy közel 20%-os csökkenés jellemezte az ágazatot, majd márciusra ismét megerősödött a termelés, és 141 ezer tonna baromfit vágtak le a francia vágóhidakban. Ezt követően megint volt egy enyhe csökkenés a termelésben, amit júniusban újabb növekedés követett.

Hasonló volt a helyzet Spanyolországban is, ahol a nem véglegesített adatok szerint az októberi 142,3 ezer tonnányi termelést decemberre 150 ezer tonnára sikerül feltornászni, majd februárra 15%-kal csökkent a vágóhidak teljesítménye. A márciusi megnövekedett termelés (138 ezer tonna) végül nem érte el a tavaly novemberi szintet se, azóta pedig folytatódott a csökkenés. Ehhez képest a német termelés a 2020-as év végén majdnem stabil volt, októbertől (138 ezer tonna) decemberig (140 ezer tonna) alig nőtt a baromfi-feldolgozás a vágóhidakon. 2021 februárjára ugyan leesett a termelés 120 ezer tonnára, de márciusban ismét 141 ezer tonna baromfit vágtak le a német üzemekben, ezt követően pedig egy enyhébb visszaesés és egy fokozatos visszarendeződés tapasztalható az ágazatban. Az uniós viszonylatban a középmezőnybe tartozó Magyarországon kisebbek voltak a kilengések, bár hazánkban érdekes módon épp decemberre csökkent nagyot a baromfi-feldolgozás, amikor 43 ezer tonna szárnyast öltek le a vágóhidakon. Az év elején egy enyhébb visszaesés volt megfigyelhető, amit márciusban egy 47,7 ezer tonnás csúcs követett. Áprilisban megint csökkent a magyar baromfivágóhidak teljesítménye, de azóta folyamatos, tartós emelkedés figyelhető meg a termelésben.

A 2020 októberétől 2021 júniusáig tartó időszakban Lengyelország csirkefeldolgozása 196,1 ezer tonnáról 154,1 tonnára, azaz 22%-kal csökkent, ami annak fényében még érdekesebb, hogy a márciusi csúcs idején a vágottcsirke-termelés majdnem visszaállt a tavaly októberi szintre. Spanyolország vágóhídjain nem volt ilyen erős a hullámzás, nem véglegesített adatok szerint az októberi 116,2 ezer tonnás termelés idén júniusra 106,9 ezer tonnára csökkent, vagyis mindössze 9%-kal esett vissza a vágóhidak teljesítménye. Franciaországban - noha voltak kilengések - a vizsgált időszak végére a csirkefeldolgozás idén júniusban azonos szinten volt, mint tavaly októberben, 97 ezer tonnával, bár ezek az adatok még nincsenek véglegesítve. A német vágóhidak működése is stabil volt, a tavaly októberi 91 ezer tonnához képest 2021 júniusában 93 ezer tonnányi csirkét dolgoztak fel, ami 2%-os növekedést jelent. Magyarországon a baromfivágóhidak termelése 2020 októberétől (32,2 ezer tonna) egészen 2021 februárjáig (27,2 ezer tonna) csökkent, aztán következett a márciusi felpörgés 31,7 ezer tonnával. Azóta stabil az üzemek működése. A vizsgált időszakban a vágóhidak termelése 6,25%-os csökkenést mutatott.

Az Európai Unió három legnagyobb kacsatartója és -feldolgozója Franciaország, Magyarország és Lengyelország. Franciaországban a vizsgált időszakban a nem véglegesített adatok szerint 16 ezer tonnáról 12 ezer tonnára csökkent a vágóhidak termelése, ami 25%-os visszaesést jelent. Magyarországon ezzel szemben nőtt a termelés, az októberi 6,87 ezer tonna után idén júniusban már 7,25 ezer tonna kacsát vágtak le a vágóhidakon, ami 5,5%-os növekedést jelent. A lengyel vágóhidak termelése a vizsgált időszakban majdnem 40%-kal csökkent, az októberi 5,2 ezer tonnás feldolgozás után idén júniusban csak 3,2 ezer tonnányi kacsát vágtak le.

Az unió legnagyobb pulykafeldolgozói vitathatatlanul a németek, őket követik a lengyelek, a franciák és az olaszok. A németországi vágóhidak termelése a vizsgált időszakban 15%-kal csökkent, a tavaly októberi 41 ezer tonnához képest júniusban már csak 35 ezer tonnányi pulykát vágtak le ezekben az üzemekben. Lengyelországban még látványosabb volt visszaesés, ott októberben még 31,4 ezer tonnát termeltek, ez azonban júniusra 24,8 ezerre esett le, ami egy 21%-os csökkenésnek felel meg. Franciaország pulykafeldolgozása egészen stabil volt a vizsgált időszak eleje és vége között mindössze 1 ezer tonna volt a különbség, a franciák termelése az elmúlt hónapokban 3,7%-kal csökkent. Az olaszoknak ezzel szemben sikerült növelni a termelésüket, 25,2 ezer tonnáról 26,2 ezer tonnára, ami egy közel 4%-os emelkedést jelent a termelésben. A magyar vágóhidak termelése 7,2 ezer tonnáról 5,8 tonnára csökkent. Ez mintegy 20,5%-os csökkenést jelent a pulykafeldolgozás terén.