Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 12%-kal, azaz 1126 ezer tonnára csökkent 2021 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb adatközléséből. Kongóba (+23%), Ukrajnába (+15%), a Benini Köztársaságba és Ghánába (+14%) nőtt, míg a Fülöp-szigetekre (-60%) csökkent az uniós baromfihús kivitele. A közösség baromfihúsimportja 3,6%-kal, 379 ezer tonnára csökkent ugyanekkor. Az import csaknem háromnegyede Brazíliából és Thaiföldről származott, a két országból összesen 281 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 2%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Közel 13%-kal nőtt a Kínából érkező, ám ugyanekkor 12%-kal csökkent az Ukrajnából származó baromfihús mennyisége az idei év első kilenc hónapjában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon a baromfihúsok exportja 32%-kal emelkedett, csaknem 168 ezer tonnát tett ki 2021 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 16%-kal, vagyis 95 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 30%-kal, azaz 23 ezer tonnára nőtt. Az export a kacsa- és a libahús esetében is jelentős volt, ami főleg az utóbbi esetében fontos, mert az itthon kevésbé fogy, amint azt az Agrárszektor is megírta.
Tonnaszámra veszik a külföldiek ezt a magyar húst: itthon alig kell, pedig van bőven
A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (23 ezer tonna), Bulgária (17,5 ezer tonna), Németország (16 ezer tonna), Szlovákia (13 ezer tonna) és Ausztria (12,5 ezer tonna) voltak. Magyarország baromfihúsimportja mindeközben 22%-kal csökkent, 44 ezer tonnát tett ki 2021 első nyolc hónapjában. Ezen belül a csirkehús behozatala 10%-kal, 34 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 48%-kal, 2 ezer tonnára csökkent. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (14 ezer tonna), Romániából (11,5 ezer tonna), Hollandiából (5 ezer tonna) és Ausztriából (5 ezer tonna) érkezett.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 11%-kal, 283 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 7%-kal, vagyis 410 forint/kilogrammra emelkedett 2021 első negyvenhat hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint 198 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2021 első negyvenhat hetében, ami 7%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyarországi ár 5,5%-kal 534 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban. Az AKI PÁIR adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1195 forint/kilogramm, a csontos csirkemellé 818 forint/kilogramm volt 2021 első negyvenhat hetében. A csirkemell (összesen) ára 10,5%-kal 1167 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 10%-kal, 512 forint/kilogrammra emelkedett az idei év első negyvenhat hetében az egy évvel korábbihoz képest. A baromfihús drágulásának egyik elsődleges oka a takarmányárak mintegy 30%-os növekedése, amely vágóbaromfi-előállítás költségeit 20%-kal emeli. A jelenlegi piaci helyzetben azonban a baromfiágazat szereplőinek egyfajta kettős árnyomással kell megküzdeniük: A takarmányárak emelkedését az output oldalról érkező árnyomás miatt a vágóállat és a végtermék árában egyaránt nehezen lehet érvényesíteni. Az előrejelzések szerint az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, míg a takarmányárak kissé mérséklődnek, de magasak maradnak, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Nagy lehetőség előtt a magyar baromfitartók: így lehet most sokat kaszálni a piacon
De mi történik a vágóhidakon?
Az AKI legfrissebb információi szerint baromfiból 174,9 millió darabot vágtak 2021 első három negyedévében, 9,9%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 538 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 407 ezer tonna volt a vizsgált időszakban. A baromfi túlnyomó része (79,6%-a) csirke volt, amelyből 139,3 milliót vágtak, 3,2%-kal többet, mint 2020. január-szeptemberben. A baromfifélék csoportjában a liba- és kacsavágás jelentősen, 26%-kal és 60%-kal erősödött az alacsony bázisértékhez képest, libából 3,2 milliót, kacsából pedig 25,5 millió darabot vágtak 2021 első három negyedévében. Ezzel szemben pulykából 4,7 millió darabot vágtak le a vizsgál időszakban, így ennek a szárnyasnak a vágása 11%-kal gyengült az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyar pulykaágazat amúgy is nehéz helyzetben van, tavaly a koronavírus és a madárinfluenza hatására az ágazat szinte minden mutatója bezuhant.
Óriási problémák a magyar pulykaágazatban: súlyos gondokkal küzdenek a termelők
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon élősúlyban 538 ezer tonna baromfit vágtak le 2021 első kilenc hónapjában, 9%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 360 ezer tonnát (+4%), a vágópulyka 68 ezer tonnát (-10%) tett ki. Amint láthatjuk, a pulykavágások visszaesése nem állt meg a balszerencsés 2020-as év után, hanem idén is folytatódott a negatív tendencia.
