Ez a megdöbbentő arány az egyre modernebb hűtőszekrények terjedésével, a vásárló erő növekedésével, valamint a kisebb bolti vásárlások nagyobb bevásárlás irányába való eltolódásával bizonyosan nem javult 2021-ig, sőt. A 2020-as pandémiás pánikvásárlások időszakában még növekedhettek is az élelmiszer veszteségek, ahogy erre sok iparági szereplő felhívta a figyelmet tavaly a figyelmet.
Az élelmiszer veszteség egy másik része már a termelés, feldolgozás, szállítás során keletkezik, mielőtt a boltok polcaira, vagy az éttermekbe kerülne az áru. A feldolgozás során jelentkező veszteség egy része szintén elkerülhető lenne, ha például az esztétikailag nem tökéletes, de teljes tápértékű és friss gyümölcsöket, zöldségeket is elfogadnák a fogyasztók a boltok polcain.
Az utóbbi veszteség, valamint az éttermekben el nem fogyasztott, kukában landoló ételek mennyiségének csökkentésére is vannak már jó kezdeményezések az Euronews egyik 2020-ban megjelent cikke szerint. A cikk alapján az önkiszolgáló éttermekben kamerákkal be lehet azonosítani a szemétbe kerülő köreteket, ételmaradékokat, és ha ezek alapján módosul a kínálat, akkor akár egy ilyen okos rendszer évi 4 tonnával csökkentheti az étterem étel hulladékait.
Háztartási szinten fontos tisztában lennünk, hogy a modern hűtőszekrényekben a különböző szinteken jelölt piktogramok (zöldség, hús, gyümölcs, tejtermékek) nem esztétikai, láthatósági rendszerezést céloznak, hanem azt, hogy a megfelelő ételek a számukra jobb hőmérsékleti tartományú közegben/polcon legyenek, mert mindegyiken más és más az ideális hőmérséklet. Egy gondolat kísérlet erejéig, ha nem lennének fagyasztóládák, és nagy hűtőszekrények a háztartásoknál, akkor valószínűleg kevesebb lenne az élelmiszer veszteség is.
Érdemes tudatosabban és áttekinthető rendszerben használnunk az otthoni hűtőket, ha érdemben csökkenteni szeretnénk a környezet terhelést, arról nem beszélve, hogy ha éves szinten az élelmiszer kiadásaink több mint 10%-át megspórolnánk, az jelentős összeg lenne háztartásonként.
Írta.: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum