Lehullt a lepel: itt az igazság az európai szarvasmarha-vágóhidakról

Lehullt a lepel: itt az igazság az európai szarvasmarha-vágóhidakról

Mi történik Európa szarvasmarha-vágóhídjain? Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2020 októbere és 2021 júniusa között közel 12 százalékkal csökkent az üzemekben a leölt szarvasmarhák mennyisége. Ezt az általános tendenciát két hónap szakította csak meg, december és március, amikor az ünnepek miatt felfutott a vágóhidak termelése, de ezek után általában ismét visszaesett az üzemek teljesítménye. Az egyes kategóriákban azonban komolyabb eltérések tapasztalhatóak az országok között, néhol még a megfigyelt trendek is megfordulni látszottak.

2020 októbere és decembere között némileg csökkent a szarvasmarhákat feldolgozó vágóhidak teljesítménye az Európai Unióban, bár az év utolsó hónapjára szinte mindenhol felpörgött az üzemek termelése - derült ki az Eurostat adatbázisából. A decemberi csúcsot követően januárban és februárban ismét egy komolyabb visszaesés volt tapasztalható a vágóhidak teljesítményében, amin aztán az ugyancsak kiugró március tudott valamelyest javítani. Ez után a legtöbb kategóriában ismét egy csökkenés volt megfigyelhető, de nem mindenhol.

Az Európai Unióban a vizsgált időszak kezdetén, 2020 októberében megközelítőleg 615,1 ezer tonna szarvasmarhát vágtak le a marhavágóhidakon, ami a decemberi csúcs idején is csak 592,3 ezer tonna körüli mennyiség volt, idén márciusban viszont, közel 612,2 ezer tonnával már majdnem megközelítették az októberi termelést. Az unió legnagyobb szarvasmarha-tenyésztői és feldolgozói kétségkívül a franciák, akik tavaly októberben még 123,6 ezer tonnányi szarvasmarhát vágtak le az üzemeikben, de ez decemberre egésze 127,2 ezer tonnáig nőtt, majd egy gyengébb január és február után - a decemberi rekordot is túlszárnyalva - márciusra elérte a 131,9 ezer tonnát. Ezt megint két hónapnyi teljesítménycsökkenés követte, idén júniusban pedig 121,1 ezer tonnánál tartottak. Németországban kissé nagyobb volt az ingadozás a vágóhidak termelésében: a 2020 októberében mért 103 ezer tonnányi leölt marhát egyszer sem haladták meg, mi több náluk októbertől egészen februárig tartott a vágóhidak teljesítményének csökkenése, és csak márciusban ugrott meg az üzemek termelése, de akkor is csak novemberi szintig, 98 ezer tonnáig. Azóta egy volt egy újabb csökkenés, de júniusban - 85 ezer tonnányi levágott marhával - megint nőni kezdett a termelés.

Az olasz marhavágóhidak teljesítményében már komolyabb hullámvölgyek voltak. A tavaly októberi 66,1 ezer tonnás termelés előbb közel 10 ezer tonnával esett vissza, majd decemberre 71,1 ezer tonnára szökött fel. Ezt követően megint egy komolyabb zuhanás volt tapasztalható januárban, de februárban már ismét nőtt a termelés. Márciusban majd 10 ezer tonnával nőtt a vágóhidak termelése, és elérte a 68,5 ezer tonnát is, majd két hónap csökkenés után júniusban ismét nőtt az üzemek teljesítménye. Spanyolországban a becsült adatok szerint az októberi 59,5 ezer tonnáról decemberre 59,9 ezer tonnára nőtt a termelés, amit januárban egy komolyabb, majd februárban egy jóval gyengébb csökkenést követett. Márciusra a vágóhidak teljesítménye meghaladta az októberi szintet, és egy gyengébb április után ismét nőni kezdett a termelés. Magyarország szarvasmarha-feldolgozása uniós viszonylatban a rangsor alján található. A tavaly októberi és novemberi 2,4 ezer tonnás termelés decemberre 2,3 ezer tonnára esett vissza, majd tovább csökkent az év első három hónapjában is. A magyar vágóhidak termelése a korábbi trendektől eltérően áprilisban ugrott meg, ekkor 2,8 ezer tonnányi szarvasmarhát öltek le az üzemekben, ám azóta ismét visszaesés tapasztalható a termelésben.

A borjúvágások mennyiségét illetően átfogó uniós adatokkal nem rendelkezik az Eurostat, az viszon kétségbevonhatatlan, hogy ebben a kategóriában Hollandia vezeti a listát. Itt tavaly októberben 21,2 ezer tonnányi borjút vágtak le, ami decemberben már csak 19,2 ezer tonna volt, és a márciusi csúcs idején sem haladta meg a 20,6 ezer tonnát. A becsült adatok szerint áprilisban ismét komolyabban visszaesett az üzemek termelése, ám azóta egy újabb emelkedés figyelhető meg a teljesítményben. Franciaországban a vágóhidak megközelíőleg 15,5 ezer tonnányi borjút vágtak le októberben, ez decemberre 15,1 ezer tonnára mérséklődött, majd az év eleji csökkenés után márciusra 16,2 ezer tonnára szökött fel. Azóta viszont a becsült adatok egy újabb erőteljes visszaesést mutatnak, júniusban már csak 13,3 ezer tonnányi borjút dolgoztak fel a vágóhidak. Annál stabilabb a német vágóhidak működése, ahol az októberi 4 ezer tonna decemberben 5 ezer tonnára nőtt, majd a januári mélypontot (3 ezer tonna) követően stabilan 4 ezer tonnán maradt a termelés. Belgiumban a vágóhidak termelése az októberi 4,4 ezer tonnáról decemberre 4,6 ezer tonnára emelkedett, aztán márciusig csökkent, amikor ismét meghaladta a 4,4 ezer tonnát, májusban pedig a 4,5 ezer tonnát közelítette meg. A magyar borjúvágások tavaly októberi 50 tonna óta folyamatosan csökkennek. Januárban 75%-kal csökkent az előző hónaphoz képest a vágóhidak termelése, amikor alig 10 tonnányi borjút vágtak le hazánkban. Februárban ez már 30 tonna volt, ám ez azóta folyamatosan csökken, és májusra ismét 10 tonna körül mozgott az üzemek teljesítménye.

Az Európai Uniós adatok szerint a vágóhidak a vizsgált időszak elején körülbelül 201,6 ezer tonna biká vágtak le, ami decemberben már csak 197,8 ezer tonna volt, a márciusi csúcsidőszak idején pedig felugrott 207,6 ezer tonnára. A termelés áprilisban megint komolyabban visszaesett, de aztán májusban ismét növekvő tendenciát mutatott. Németország vágóhídjai az novemberben érték el a vizsgált időszak abszolút csúcsát, 49 ezer tonnával. Ez decemberre már csak 45 ezer tonna volt, majd januárra 35 ezer tonnára esett vissza. Márciusban 44 ezer tonnára emelkedett a vágóhidak teljesítménye, de aztán ismét egy két hónapig tartó csökkenés következett, végül júnisban 40 ezer tonnánál volt a termelés. Franciaországban a vágóhidak termelése a nem véglegesített adatok szerint az év utolsó három hónapjában minimálisan nőtt csak, 30,7 ezer tonnáról 30,8 ezer tonnára. Márciusban viszont ezt is meghaladta az üzemek teljesítménye, ekkor 33 ezer tonnányi bikát öltek le a vágóhidakon. Áprilisban ugyan volt egy visszaesés, de júniusra a vágóhidak teljesítménye közel 2 ezer tonnával haladta meg a márciusi szintet.

Az olasz vágóhidak az októberi 27,2 ezer tonnás termelést decemberre 27,5 ezer tonnára tornázták fel, majd egy erősebb visszaesést követően márciusban meghaladták a 27,7 ezer tonnát is. Azóta ismét csökkent az üzemek teljesítménye, a júniust 24,6 ezer tonnával zárták. Lengyelország vágóhídjainak működése kicsit hektikusabb volt, az októberi 26,7 ezer tonnás termelést decemberben már nem sikerült elérni, idén márciusban viszont túlszárnyalták 30,1 ezer tonnával. A húsvéti időszakot követő két hónap kicsit gyengébb volt, ám júniusra a termelés 30,4 ezer tonnával elérte a vizsgált időszak legmagasabb értékét. A magyar vágóhidak az októberi 470 tonnához képest decemberben 480 tonnányi bikát vágtak le, ami egy komolyabb visszaesést követően márciusban elérte az 500 tonnát, júniusban pedig az 510 tonnát is.

Tehénből az uniós vágóhidak a kérdéses időszak elején, 2020 októberében megközelítőleg 195 ezer tonnát vágtak le. A decemberi adatok nem állnak rendelkezésre, az azonban biztos, hogy az év első két hónapjában csökkent a vágóhidak termelése, majd márciusban körülbelül 180,3 ezer tonnányi tehenet öltek le. Azóta ismét csökkenő tendenciát mutat az üzemek teljesítménye. Franciaországban a nem véglegesített adatok szerint októberben körülbelül 52,9 ezer tonnányi tehenet vágtak le, ami decemberre közel 56,2 ezer tonnára nőtt. A januári és februári visszaesés után márciusban a vágóhidak termelése megközelítette az 53,5 ezer tonnát, azóta viszont volt újabb kéthónapos visszaesés. Júniusban azonban ismét emelkedni látszik a termelés. Németország vágóhídjainak termelése hasonló görbét mutat, az októberi 34 ezer tonna decemberre 30 ezer tonnára csökkent, majd márciusban elérte a 32 ezer tonnát. Ezt követően itt is megfigyelhető volt egy visszaesés, amelyet enyhe teljesítménynövekedés követett júniusban, amikor a vágóhidak 25 ezer tonna tehenet öltek le.

Olaszországban az októberi 16,1 ezer tonna után decemberben már csak 14,5 ezer tonnányi tehenet dolgoztak fel a vágóhidak. A januári visszaesést követően az újabb csúcs itt februárban volt, 13,8 ezer tonnával, majd márciustól májusig folyamatosan csökkent az üzemek teljesítménye, júniusban viszont jelentősen felpörgött a vágóhidak termelése, és majdnem elérték az áprilisi szintet. Lengyelországban se sikerült egyszer se elérni a tavaly októberi 14,9 ezer tonnás szintet. Decemberre ez közel 13,2 ezer tonnára csökkent, majd egy komolyabb visszaesést követően ide emelkedett vissza a termelés. A lengyel vágóhidak teljesítménye azóta megint túljutott egy komolyabb csökkenésen, májusban és júniusban lassan, de biztosan nőtt a termelés. Magyarország tehénvágások terén is az unió rangsor alsó harmadában mozog, az októberi, valamivel több mint 1,6 ezer tonnát novemberben még tudták növelni, ám a másoknál kiugróan eredményes márciusra a termelés 1 ezer tonnára esett vissza, majd áprilisra felugrott 2,2 ezer tonnára. Ezt követően egy visszarendeződés kezdődött, és júniusban megint majdnem 1,6 ezer tonna leölt tehén volt a vágóhidak teljesítménye.

Az Európai Unió vágóhídjai tavaly decemberben a nem véglegesített adatok szerint 97,8 ezer tonna üszőt vágtak le, ez márciusra 104,4 ezer tonnára nőtt, majd áprilisban visszaesett 94,4 ezer tonnára. Franciaországban az üzemek a vizsgált időszak kezdetén 18,4 ezer tonnányi üszőt vágtak le, ez decemberre 19,2 ezer tonnára nőtt, majd - egy visszaesés után - márciusban elérte a 21 ezer tonnát is. Az azt követő hónapokban egy enyhe csökkenés volt tapasztalható a vágóhidak termelésében. Németországban minimális ingadozás volt megfigyelhető az üszővágások terén. A tavaly októberi 17 ezer tonnáról decemberre 15 ezer tonnára csökkent a termelés, majd marhavágóhidak márciusra ismét visszatértek a 17 ezer tonnás szintre. Azt követően viszont 15 ezer tonnára állt be az üzemek termelése.

Olaszországban a marhavágóhidak októberi, 16,4 ezer tonnás termelése decemberre 20,1 ezer tonnára nőtt. Januárban itt is komolyan visszaestek az üszővágások, de februártól ismét javulni kezdett az üzemek teljesítménye, ami márciusban elérte a 18,6 ezer tonnát. Ezt követően két hónapig ismét csökkent a termelés, de júniusban ismét minimális javulást mért az Eurostat. Spanyolországban a vizsgált időszak kezdetén a vágóhidak által leölt üszők megközelítőleg 9,4 ezer tonnát tettek ki, ami decemberre 9,1 ezer tonnára csökkent, márciusra viszont megközelítette a 10,5 ezer tonnát. Májusban a termelés 11,1 ezer tonna volt, júniusra azonban visszaesett 10,9 ezer tonnára. Magyarországon a vágóhidak tavaly októberben 240 tonna üszőt vágtak le, ami aztán hónapokig csak csökkent, majd a termelés februárban elérte a 230 tonnát, márciusban pedig felugrott 250 tonnára is. Az üszővágások ezután egy erősebb visszaesést követően ismét nőni kezdtek, júniusban pedig elérték a 310 tonnát is.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?