A szövetség elnöke, Takács Géza a közlemény szerint kifejtette: 1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem mérete hétszeresére bővült, értéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt. Magyarország a világ ötödik legjelentősebb vetőmagexportőre, a 4 millió hektáros hazai igény kiszolgálása mellett évi mintegy 100 ezer tonna, értékben 180-200 milliárd forint a kivitel nagysága. A szervezet a következő évtizedekben növekvő versenyre, új szereplők megjelenésére számít a nemzetközi vetőmagpiacon. Az elnök megjegyezte: az eddig importáló országok egy része is arra törekszik, hogy saját maga állítson elő vetőmagot.
Óriási biznisz a magyar földeken: ezek a vetőmagok milliárdokat hoznak az országnak
Azzal kell számolniuk, hogy némely országnak csökken az importigénye, ezért új piacokra lesz szükség. Hozzátette, hogy a nem is túl távoli jövőben a növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása mellett a klímaváltozás is növekvő kihívást jelent a szektornak. 1980 óta folyamatosan nő a hőmérséklet, egyre szélsőségesebb anomáliák jellemzik a Kárpát-medence időjárását, a növénynemesítőknek 10-15 éves távlatokban kell előre gondolkodniuk az időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták nemesítésében. A Vetőmag Szövetség küldöttgyűlésén a közlemény szerint az elnöki beszámoló mellett a hagyományoknak megfelelően átadták a Vetőmag Szövetség-díjat, amit az idén Pintér Zoltán, a Szegedi Gabonakutató nyugalmazott kukoricanemesítője vehetett át, csaknem fél évszázados szakmai munkássága elismeréseként.
