A japán cserebogár egy nagyon attraktív, csaknem egy centiméteres bogár. Teste ragyogó fémes zöld - akadnak lilás színű példányok -, szárnyfedői sárgás, narancssárgás, barnás színűek, a potroh két oldalán pedig szőrpamacsok díszítik, tehát egy gyűjteménybe illő állatról van szó. Ugyanakkor a táplálkozásával komoly gondokat okozhat, illetőleg okoz is a világ számos országában - mondta Vig Károly entomológus professzor, a Magyar Rovartani Társaság elnöke az Infostartnak. 

 - emelte ki a szakember. Kifejtette, szaporodáskor az egyik generációról a másikra olykor tízes nagyságrenddel is megnő a népességszám, ezért nagyon lényeges, hogy megfelelő környezeti feltételeket talál-e a bogár. Mivel a japán cserebogár lárvája a talajban fejlődik, ezért bizonyos talajnedvesség óhatatlanul szükséges, hogy a lerakott tojások, illetőleg a már kikelt lárvák ne száradjanak be. Jobbára azért a gazdagabb csapadékellátottságú, nedvesebb területeken képes nagy egyedszámot produkálni - száraz, homokos talajon valószínűleg nem is képes megtelepedni, vagy csak nagyon kis egyedszámban. 

 - magyarázta Vig Károly.

A japán cserebogár, ahogyan arra a magyar elnevezése is utal, az ázsiai szigetországból származik, és valamikor az 1900-as évek elején a kereskedelemmel jutott el az Egyesült Államokba, főként a keleti partvidéken terjedt el, és aztán megint csak a kereskedelem révén jelent meg Európában, az Azori-szigeteken, Portugáliában és Spanyolországban, valamint Olaszországban. Mára pedig már Svájcban is feltűnt, de sem Ausztriában, sem Magyarországon nincs még jelen, bár potenciálisan bármikor előfordulhat.

- tette hozzá az entomológus.

A japán cserebogárnak jócskán van természetes ellensége - más rovar, gomba és fonalféreg is csökkentheti az egyedszámát -, a gond csak, hogy csupán az őshazájában. Az idegenhonos fajok ugyanis jobbára maguk mögött hagyják az óhazában a természetes ellenségeiket, ezért hosszú időnek kell eltelnie, amíg az új hazában a parazitoid vagy éppen a ragadozó szervezetek átváltsanak az ilyen új táplálékforrásra. 

 - fogalmazott Vig Károly, de a tengerentúlon történtek kísérletek, hogy Japánból telepítsenek át olyan rovarfajokat, amelyek gyéríthetik az állományt, ám ezek sem hozták meg a várt eredményt.

 - közölte a Magyar Rovartani Társaság elnöke.