A földbérleti díjak is tovább emelkedtek Magyarországon: 2018-ban egy hektár szántó éves bérleti díja 55 700 forint volt, 6,5%-kal több a 2017. évinél - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. 2018-ban közel ugyanannyi termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,0%-át, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb áraknak köszönhetően a 2018-ban keletkezett forgalmi érték 9,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
2018-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 22, majd 5,6%-os növekedése után - átlagosan 11%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit, ezen belül a szántó ára 10%-kal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak, a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9%-kal lett magasabb.
Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében 2 millió forint körüli a szántók hektáronkénti ára
A 2018. évi megyei értékesítési volument vizsgálva a változás iránya és mértéke is nagyon eltérő az egyes megyék között az előző évhez képest. Az értékesített terület nagysága Fejér megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 33%-kal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25%-kal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár)
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását nézve:
• Minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (5700 hektár). Összességében a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott.
• Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, az előbbiből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1500 hektár), utóbbiból Bács-Kiskunban (1100 hektár) értékesítették a legtöbbet.
• A legtöbb szőlő Heves megyében (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).
A szántó átlagára régiós összehasonlításban Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 1,7 millió forint/hektár, de Észak-Magyarország és Pest régió kivételével a többiben is megközelítette vagy elérte a 1,5 millió forintot hektáronként. Az egyes régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek az árkülönbségek. (Ugyanabban a régióban egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének.) Az értékesített szántó átlagára 2018-ban Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,9-2,1 millió forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb (0,8-1 millió forint/hektár).
A megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A régiókhoz hasonlóan a megyék közötti és a megyéken
belüli árkülönbségek is nagyok. 2018-ban a szántó átlagára Somogy (21%), Hajdú-Bihar (19%) és Baranya (16%) megyében 15%-ot meghaladóan nőtt, Heves, Komárom és Pest megyében kismértékben csökkent (2,9, 4,9, illetve 6,9%-kal). A szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 11%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett 2018-ban, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékének legnagyobb része Békés megyében keletkezett (14%), ezután Hajdú-Bihar (13%) és Bács-Kiskun megye (9,3%) következett.
2018-ban a szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző évi 5,8%-os növekedés után - átlagosan 6,5%-kal haladta meg a 2017. évit, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan. A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6%-kal nőtt, míg az erdőé 1,9%-kal csökkent 2017-hez képest.
A megyék többségében 5% feletti a szántó bérleti díjának a növekedése
2018-ban a szántó éves bérleti díja Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint/hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (70 900 forint/hektár). Ezzel szemben Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár
szántóföld használatáért (35 900, 38 400, 38 500 forint/hektár). Zala, Győr-Moson-Sopron, Baranya és Pest megyék kivételével legalább 5%-os volt a szántó bérleti díjának a növekedése az előző évihez képest. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén (11%), Komárom-Esztergom (12%) és Nógrád megyében (14%) a növekedés mértéke meghaladta a 10%-ot.
Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7%-a volt 2018-ban. Ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken, mivel az ár évről évre nagyobb mértékben emelkedik, mint a bérleti díj. Megyei szinten 3,1 és 5,2% között volt a szántó átlagos bérleti díjának az árához viszonyított aránya 2018-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
