A magyar méhészeti ágazat néhány éve leszálló pályára került, míg pár évtizede még az aranykorának örülhetett. Ennek súlyos következményei lehetnek a gazdaságra és az egész természeti környezetünkre nézve, Fulmer Takács Ferenc, aki elhivatott méhész és mézszakértő, a legnagyobb hazai méhészet és a legkorszerűbb csomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. tulajdonosa, beszélt az aggasztó helyzetről a HelloVidéknek. A szakember szerint 2 okra vezethető vissza a mostani lejtmenet, amit inkább neveznék stagnálásnak egyelőre, hisz a korábbi évtizedek sikereinek a tükrében számít ez most leszálló pályának, de hosszú távon, ha így marad a helyzet, komoly gondok lesznek. 

Az első és legelkeserítőbb ok a növényvédő szerek használatában keresendő: olyan peszticideket használnak országosan tőlünk nyugatabbra is, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart. Nemrégiben vesztett el egy ilyen pert az egyik legnagyobb német kémiai cég, amelyik olyan neonikotinoidokat tartalmazó anyagokat értékesített évtizedeken keresztül, amelyeket csávázószerként - vagyis a magot kezelték vele - használtak a növénytermesztők, aminek a mérgezőképessége a 6800 szorosa az "átlagos" növényvédőszereknek. A francia méhészetet például lenullázták ezek a szerek. A másik súlyos ok pedig nem más, mint a hamis méz.

Azt nem árt tudni, hogy sokszor a méhek és a méhészek jelentik az utolsó védvonalat a természetpusztítással szemben, ezért nagyon nagy a gyártók, a növénytermesztők, de az átlagemberek felelőssége is abban, hogy mi lesz hosszú távon a méhekkel és a környezetünkkel. A napraforgóméz a boltokban és a piacokon szinte ismeretlen, a legtöbb ember nem is tudja, hogy a méhek bizony ebből a növényből is készítenek finom, egészséges és tápláló mézfélét, amit mi emberek is szívesen fogyasztunk, számos jótékony hatása is van, de a méheknek is ez az utolsó betárolási lehetőségük a kaptárban, ami a téli táplálékukat illeti.

Komoly veszély fenyegeti a beporzókat: így mentenék meg őket a magyar kutatók

Nemzetközi projekt indult a vadon élő beporzók védelmére.

Aki még nem evett belőle, megijedhet attól, hogy az a méz bizony könnyen kristályosodó fajta, sárga színű csemege. Ráadásul az üvegben lent képződik egy kristályos réteg, amin aztán megáll egy olajos anyagúnak tűnő felső réteg, ami miatt sokan azt hiszik, hamis mézet látnak, pedig ez természetes jelenség ennél a méznél, és a méhész, a méztermelő nem fogja ezzel becsapni a vevőt. A viszonteladók persze másik történet, ezért is javasolják mindig, hogy lehetőség szerint a mézet első kézből vásároljuk. Napraforgóméz egyébként aranysárga színű, aromás, de enyhén savanykás ízű, gyorsan kristályosodó fajtaméz. Magas ásványi anyag tartalmának köszönhetően erősítő, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és vizelethajtó hatású. Fogyasztása jótékonyan hat a belekre, szívre, gyomorra, vesére, tüdőre.

Számos jótékony hatással is bír

Gyorsan kristályosodó, kristályos állapotában szép sárga színű mézfajta. Kristályai nagyméretűek. Kellemes zamatú, más mézfajtákhoz mérten savasabb kémhatású, erősen színező hatású méz. Ásványi anyagokban gazdag, E-vitamin tartalma magas. Megfázásos betegségek esetén jótékonyan hat a légzőszervekre és a kiválasztó rendszerre. Hurutos betegségek esetén is eredményesen használható. Segít a húgyúti betegségek gyógyításában, csökkenti a magas koleszterinszintet. Savtúltengésben szenvedőknek nem ajánlott, de sütéshez, főzéshez talán a napraforgóméz a legjobb. Hagyománya van annak, hogy a magyar piacon mely mézek kelendőek, és melyek kevésbé. Egyfajta fogyasztói ízlés határozza ezt meg, ami régóta él az emberekben, mondhatni belevésődött a köztudatba. Nálunk az a méz a kívánatos és vásárolt, amelyik nem, vagy csak nagyon lassan kristályosodik ki, a magyar fogyasztó a folyékony méz híve. A méz olyat tud, mindegy, melyik fajta, amit semmilyen más, mesterséges anyag nem. 

A méz jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28 féle aminosavnak, 12 féle ásványi anyagnak, 10 féle szénhidrátnak, 8 féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Manapság az álló méhészet ráfizetéses a legtöbb termelőnek, ők is kamionon vándorolnak a legelőkre, gazdaságossági szempontból már csak így éri meg nekik a méhészkedés, a konténerek fel vannak pakolva a kamionra, és mennek oda, ahol épp érik a virág, várható a nektár. Egy másik szakember arról számolt be, hogy ők is készítenek napraforgómézet, de nem igazán ismerik és igénylik az emberek ezt a fajtát, a vegyes virágmézet jobban szeretik. Ráadásul ez a méz érdekesen kristályosodik, felül képződik rajta egy olajszerű réteg, emiatt sok vásárló bizalmatlan, annyit hallottak már a különféle hamis mézekről, és a kristályos réteget látva azt hiszik, cukor van benne, pedig ez nem így van, sőt ez az év utolsó pergetett méze mindig a méhészeknél. .

Az Alföldön sok a napraforgó, azon telelnek arrafelé szokásosan a méhek, pótlásnak itt cukrot sem kell nekik adni. Olyan méhészek élnek azzal az átteleltetési módszerrel, a méhetetéssel, akiknél nem terem elég mézelő napraforgó vagy mezei virág, de tavasszal, mielőtt jönne az első pergetés az akáccal, mindig kitisztítják a kaptárt, nem marad benne cukor, ezt tisztító pergetésnek is hívják, és nem értékesítik, ha lenne is bármilyen maradék. Akácmézet mintegy 20ezer tonnát pergettek országosan, idén a napraforgóméz termése is nagyjából ennyi, ez a második legnagyobb mézadó növény nálunk az akác után, bár nincs piaca itthon önálló mézfajtaként. A méhészektől többnyire felvásárolják ezt a mézet 900-1000 Ft körüli termelői áron, és aztán vegyes virágmézbe kerül többnyire, úgy értékesítik a boltokban. Vagy kiviszik külföldre, mert Németországban például van rá kereslet, ott szeretik a kristályosodó mézet, míg nálunk akkor fogy jól egy méz, minél folyósabb.

Különleges méhbiznisz tartja lázban az embereket: így jutnak mézhez a szemfülesek

Óriási az érdeklődés az egyetlen horvátországi "méhhotel" iránt.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a kristályosodás nem ront a méz minőségén, sőt a közhiedelemmel ellentétben az a rossz, ha nagyon folyós egy méz, mert az azt mutatja, hogy sok benne a víz, magas a méz víztartalma, mert egyrészt ráhordtak sok nektárt a méhek - napi 5 kg körüli a normális méhcsaládonként -, vés/vagy túl korán pergette a méhész. Mézelő napraforgóföldek az Alföldön és a Duna-Tisza közén vannak, Nógrád megyében például nincsenek, de a szabolcsi homokos talaj sem kedvez a nektárképződésnek. Nyugat-Magyarországon pedig szinte egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a fajtamézzel a méhészek, ott a facélia megy helyette. Méhcsaládonként 30-40 kg napraforgómézet is pergettek méhcsaládonként, ez átlagon felüli jó termésnek mondható, pedig az aszályos időjárás miatt tartottak tőle, hogy nem lesz mézelő naraforgó elég.

Hibrid napraforgók, vegyszeres növénytermesztés: méhpusztulás

Van, aki az íze miatt mégis keresi, mert kicsit savasabb a többi méznél, és bár a szakirodalomban néhányan ellenzik savtúltengés esetén, de a szakmai és magánemberi tapasztalat az, hogy épp ebben az esetben tesz kifejezetten jót, savcsökkentő hatása van. Ezek a mostani hibrid napraforgók nem adnak elég mézet, egyre jobban monokultúrássá válik a mezőgazdaság, ami nagyon rossz hatással van a méhészetre és a méhekre is, eltűnnek a mezei virágok, olcsó ukrán vegyszereket, amelyek tiltottak az EU-ban, használ sok termesztő a költségek csökkentése miatt, csávázószeres ukrán vetőmagot ültetnek, ez pedig kicsinálja a méheket a klímaváltozás mellet.

Igazi csodaszer, mégsem esszük: nem is hinnéd, mi mindenre jó a méhpempő

Nem olcsó mulatság, de minden pénzt megér!

Ha mindez még nem lenne elég, a méheknek olykor a a napraforgók maguk is gondot okoznak a méhész elmondása szerint, mivel a virág ragacsos része bántja a méheket, a kampó pedig megfogja őket, ha rosszul szállnak rá, vagy a szél odacsapja őket. Pedig a környezettudatos napraforgóültetvények gazdái kifejezetten keresik a méhészeket, hogy küldjék ki a méheiket a virágaikra, mert ha beporozzák, sokkal nagyobb lesz az olajtermésük. Lenne hát megoldás, csak tudatos termelőkre lenne szükség az agráriumban.