Tojás, méz, tejtermékek - vegyesek a számok az exportot és az importot tekintve
Az árucsoport exportértékét főleg a tej (34 százalék, 57,6 millió euró), illetve a sajt és túró (33,8 százalék, 57,4 millió euró) határozta meg, de a méz 11 százalékos (18,4 millió euró) és a tojás 10 százalékos (16,2 millió euró) részesedése is meghatározónak számít.
Nyerstejből és tejsavóból Magyarország nettó exportőr, de tejtermékekből (tejszín, tejföl, joghurt, vaj, sajt) nettó importőrnek számított 2023 első három hónapjában. A mézexport mennyisége és értéke is csökkent az egy évvel korábbihoz képest, külkereskedelmi egyenlege 18,5 százalékkal romlott, 16,5 millió eurót tett ki. A méz ebben az időszakban a 22. legnagyobb aktívumot eredményező termék volt, de nem szerepelt a negyven legnagyobb exportértékkel rendelkező termékcsoport között
- írja az AKI friss kiadványában.
A fentieket jól bizonyítja az is, hogy a magyar boltokban jelenleg több száz vagy akár ezer kilométeres távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot.
Ezekkel az élelmiszerekkel tarol Magyarország: kapkodnak értük külföldön
Mi lesz veled, magyar méz?
Nem túlzás azt mondani, hogy a magyar méz nem most éli aranykorát. Ahogyan arról lapunk is többször beszámolt, számos gonddal kellett és kell is szembenéznie a méhészeknek itthon: a kedvezőtlen időjárás, az importdömping és az inputanyagok áremelkedése is sújtja az ágazat szereplőit. Tavaly ősz óta gyakorlatilag nincs felvásárlás, de még ha lenne is, az is rendkívül alacsony áron, jóformán az önköltségi szint alatt lenne. Mindezek mellett a hazai méhészeknek azzal a különös jelenséggel is szembe kellett nézniük, hogy a tél második fele enyhébb volt, mint az azt követő tavasz. A hideg, szeles és csapadékos időjárás és a fagyok hatására pedig jóval gyengébb méztermés várható idén, ami szintén komoly probléma lehet. A méhészek szerint az ágazatra jelenleg a legnagyobb fenyegetést az európai uniós piacokat elárasztó ukrán, kínai és török mézek, valamint hamisítványok jelentik.
Ömlik az import méz a hazai boltokba: ezt a kétes árut sózzák rá a magyarokra
Változások a tejiparban is
Az Agrárszektor korábban megírta, hogy a tejtermelők és a tejárak óriási magasságokban és mélységekben voltak az utóbbi időben. Ráadásul jelentősen megváltoztak a fogyasztói igények Magyarországon, egyre tudatosabbak a fogyasztók és egyre fontosabb szerepet játszik a termékek csomagolása és kiszerelése. Ezért nagyon fontos az is, hogy a következő időszakban az innováció támogatása hangsúlyosabb legyen itthon - bár ez szinte minden ágazatra elmondható. Egyelőre még bizonytalan és kiszámíthatatlan a környezet, amihez a termelőknek és magának az agráriumnak is nehéz alkalmazkodnia. Ami azonban jó hír, hogy tavaly minden korábbinál nagyobb mértékű agrártámogatás jutott el a gazdákhoz, 1010 milliárd forint támogatás lett kifizetve. Idén már május végéig 672 milliárd támogatás kifizetése történt meg.
Kihívás előtt a tejágazat: reagálniuk kell a fogyasztói igények változására
Búcsúzhattunk azt olcsó tojástól is
Nem is olyan régen még párszáz forintért vehettünk egy doboz friss tojást, ma viszont már nem ritka, ha ezer forint alatt hozzá tudunk jutni. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 65,3 forint/darab volt 2023 első húsz hetében, ami közel 83%-kal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát. Ám ez nem minden, hiszen
- az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 87,6%-kal 61,8 forint/darabra, az L-es tálcás tojásé 78,4%-kal, 64,04 forint/darabra emelkedett ugyanekkor,
- a mélyalmos étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 72,77 forint/darab volt 2023 első húsz hetében, ami 87,2%-os drágulást jelent 2022. év azonos időszakának átlagárát.
Júliustól drágulnak az élelmiszerek az új csomagolóanyag-szabályozás miatt
A magyar élelmiszer-gazdaság pozícióvesztése több területen is tettenérhető, a közös pont majdnem minden esetben a külkereskedelmi mérleg romlása. Míg néhány éve még a teljes magyar gazdaság külkeregyenlegében fontos, a nemzetgazdasági súlyát meghaladó módon szerepelt a mezőgazdaság aktívuma, mára látszik, hogy jelentős visszaesést szenved el az ágazat ezen a téren. A jelenség hátterében több tényező áll. Elsősorban az inputanyagok drágulása, az ezt nem minden esetben követő felvásárlási árak, a tavaly év végi szintekhez képest szokatlanul erős forint exportkorlátozó hatása, valamint a kiskereskedelmi különadóval, árstoppal, és más szabályozói változásokkal sújtott láncok fokozott importhajlandósága említhető a legfontosabbak között. Az élelmiszer-gazdaság továbbra is többletes, vagyis még mindig nagyobb értékben adunk el külföldre árut, mint amennyit behozunk, de figyelemreméltó, hogy egyes területeken mennyire visszaesett ez a többlet. Ha a folyamat nem fordul meg, akkor a teljes magyar agrofood-szektor exportorientáltsága erodálódhat.
