Röviden, a talajvédelem létfontosságú, nagyon nagy szükség lenne a talajerózió csökkentésére, és az újgenerációs szennyezőkre való odafigyelésre (tehát a talajokban felhalmozódó és nehezen lebomló szerves fluorvegyületekre). A talaj jelentős szerepe okán célzott védelmet és fenntartható földhasználatot igényel. De miért fontos a talaj és vele együtt a megfelelő talajvédelem, használat? Először is érdemes tisztázni már a legelején, hogy:
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.Tulajdonképpen mi is az a talaj?
Ha tankönyvien fogalmazunk, akkor mondhatjuk, hogy a Föld legkülső szilárd burka, aminek az egyik legalapvetőbb tulajdonsága a termékenysége és természetes megújuló képessége. Tehát az, hogy kellő időben és mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. Ez azonban még mindig nem fedi le teljesen a valóságot, hiszen amellett, hogy az emberek és az állatok számára biztosítja a táplálékot, a többi természeti erőforrással kölcsönhatásban a földi lét nélkülözhetetlen eleme. Ez a sokoldalúság viszont csak akkor maradhat meg, ha észszerű és fenntartható használattal és persze védelemmel őrizzük meg a talaj állapotát, valamint biztosítjuk a megújulásához szükséges feltételeket.
Nem minden a gazdasági érdek
Minden évben nagyértékű talajfelületeket használunk különböző (akár rövidtávú) gazdasági célokra, mint például lakásépítés, ipar, úthálózat stb. Szem előtt kellene tartani azt, hogy a termőképességet hosszú távon fent lehessen tartani - ezek a munkálatok pedig nem mindig teszik ezt lehetővé. A szakszerűtlen talajhasználat és agrotechnika - művelés, trágyázás, növényvédelem - szintén talajromláshoz, talajpusztuláshoz vagy talajterheléshez vezethet. Éppen ezért csakúgy, mint a víz vagy a levegő esetében, védelemre van szükség. Azt meg kell jegyezni, hogy a talaj minősége a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítás során alapvetően nem romlik, ha szakszerű. Szakszerűtlen beavatkozás esetén azonban kedvezőtlenül változhatnak a tulajdonságai, sérülhet sokoldalú funkcióképessége. Ha pedig csökken a szervesanyag-készlet, akkor sajnos végeredményben veszélyeztetheti a növénytermesztést. Azért is kiemelten fontos a talaj védelme, mert a talajképződés rendkívül hosszú folyamat, évszázadokat, sőt, évezredeket is igénybe vehet. Mivel a talaj korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és ki van téve a talajpusztulási folyamatoknak, ezért jelentős törődést igényel.
A mezőgazdasági terhelések
Hazánk területének mintegy 50%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott, azaz elpusztult. A mező- és erdőgazdasági területeknek már a 60%-a veszélyeztetett a talajdegradáció által. De mi is az a talajdegradáció? Röviden a talaj romlása, de egyben tájdegradációt is jelentheti, mivel egy tájalkotó tényező megváltozása, esetleg csak igen lassú változása, a többi tájalkotó tényezőre is hat, és így a táj egészének megváltozásához vezet. A talajleromlás több tényezőből is állhat, többek között az alábbiak a főbb okozói:
- Huzamos és egyoldalú használat (például monokultúra vagy egyes, ezt előidézni hajlamos növények; tartós kultúrák),
- megfelelő trágyázás hiánya,
- a talajszerkezet romlása (vízállás, talajtömörödés hatására),
- szikesedés,
- helytelen öntözés,
- túlzott mértékű és tartós műtrágyázás és növényvédő szerek alkalmazása.
Egyre jobban csökkennek a mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok
2019-ben hazánkban a termőterület nagysága 7,3 millió hektárra volt tehető, ez a terület azonban körülbelül 5-7 ezer hektárral csökken évente, köszönhetően a települések és infrastruktúra folyamatos terjeszkedésének. A termőterület jelentős részét - 5,3 millió hektárt - a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület képezi. Talajainkat pedig olyan degradációs folyamatok veszélyeztetik, mint a savanyodás, szikesedés, a víz és szél okozta erózió, a szervesanyag csökkenése, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az egyik legkomolyabb nem más, mint a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja, kiemelten a hegy- és dombvidéki tájainkon. De a szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentős, mivel 1,4 millió hektárt takar. De nagy figyelmet igényelne a talajtömörödés is, ami sajnos a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyik legnehezebben kivédhető károsító folyamata. Ez azért is probléma, mert a szántóterületek közel 60%-a erősen érzékeny a szerkezetromlásra és tömörödésre.
A klímaváltozás adja az újabb pofonokat
Sajnos egyre ritkábbak azok a napok, amikor ne szembesülnénk a klímaváltozás hatásával és ne látnánk azt a világon. De az is elég, ha csak a pusztító árvizekre, erdőtüzekre vagy szélsőséges időjárási viszonyokra gondolunk. Ráadásul az átlaghőmérséklet emelkedése még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági veszteségeket.
Mik lehetnek a következmények?
Ha összeomlik a biológia rendszer a talajban, akkor egy állapot jön létre, ami tulajdonképpen visszafordíthatatlanná válik, és eltűnik a termőtalaj, valamint elsivatagosodhatnak a területek. A kutatók állítása pedig több, mint aggasztó: úgy vélik, hogyha a világon a jelen ütemben folytatódik a talajpusztulás, akkor gyakorlatilag 50 év múlva nem lesz termőföld.
Mit tehetünk?
Ha nagyobb munkálatokban és területben gondolkozunk, akkor olyan agrotechnikai eljárásokat szükségesek, amelyek a talajok vízbefogadó-képességét és vízkapacitását javítják, illetve a degradációs folyamatok - például talajerózió, bemosódás - kockázatát csökkentik. Így a gazdálkodás során felhasznált input anyagok hasznosulását és talajvízbe jutásának csökkentését szolgálja annak érdekében, hogy ne keletkezzen sem környezetterhelés sem gazdasági veszteség. Fontos lenne felkészíteni talajainkat a nagy vízbefogadóképességre és lényeges az is, hogy a talajainkban lévő vízkészletet minél tovább meg lehessen tartani. Ezt úgy érhetjük el, hogy folyamatosan ellenőrizzük talajok állapotát és probléma esetén minimális menetszámmal, talajkímélő és vízmegőrző művelést végzünk. Mindezeken kívül a növénytermesztést vagy a talajművelést érintő változtatásoknál az összes felmerülő tényezőt - talaj, éghajlat, felhasznált anyagok, technológia, gyomok, kártevők, terméshozamok - számításba kell venni.
De akár mi magunk is sokat tehetünk a környezetünkben a talajok megóvás érdekében, hiszen nagyon nem mindegy, hogy például hogyan műveljük a földünket, miket ültetünk és hogyan. A lehető legjobb, amit tehetünk, hogy zöldtrágyázunk és próbálunk erőteljes gyökérzetű növényeket termeszteni - ez a defláció, tehát a szél pusztító hatása ellen véd. Arra is oda kell figyelnünk, hogy lehetőleg ne használjunk növényvédő szereket, de ha használunk is, akkor a vegyszermentes verziókat részesítsük előnyben. Ma már szerencsére számos hasznos trükk és környezetbarát megoldás is létezik, érdemes azokat alkalmazni. A tél közeledtével pedig ne sózzuk se a járdát, se az utakat, használjunk inkább például faforgácsot vagy más természetes anyagot, mellyel nem teszünk kárt a talajban.