A madárinfluenza komoly hatással van a tojástermelésre, hiszen egy fertőzött állomány kivágása nemcsak pillanatnyi termeléskiesést okoz, hanem hosszú távon is nehezen pótolható veszteséget jelent.
Ez nem olyan probléma, mint amikor egy gépsor meghibásodik, és egyszerűen lecserélhető egy alkatrész, ami két hét múlva már ismét termelni fog
- mutatott rá a helyzet összetettségére Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketing igazgatója. A tojás árát azonban nemcsak az állományveszteség és a csökkenő kínálat hajtja felfelé, hanem az előállítás növekvő költségei is.
Több hatás együttesen érvényesül a piaci árakban
- tette hozzá, utalva a takarmány-, energia- és munkaerőköltségek drágulására, valamint a technológiai fejlesztések szükségességére. Az alternatív termelési rendszerek felé mutató nyomás és a ketreces tartás fokozatos kivezetése további beruházásokat igényel, amelyek finanszírozási költségei szintén beépülnek a termék árába, így a tojás jelentős árcsökkenése a közeljövőben nem valószínű.
Ahogy arról korábban az Agrárszektor is beszámolt, a tojás ára Magyarországon az elmúlt években több mint 110 százalékkal emelkedett: míg 2021 januárjában tíz tojás átlagosan 442 forintba került, 2025 elején már 930 forintot kell fizetni érte. A drasztikus áremelkedés hátterében összetett folyamatok állnak: a madárinfluenza pusztítása, a forint gyengülése, de áttételesen még az amerikai tojásválság is befolyásolja a hazai árakat.
Reagáltak a boltok az ultimátumára: erre készülhetnek a magyarok
A fogyasztói szokások alakulása
A tojás árának emelkedése nemcsak a friss tojás piacát érinti, hanem a feldolgozott élelmiszerek, így a tésztagyártás költségeire is hatással van. A tojásos tészták előállítása drágult, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozik, miközben a piac szerkezete fokozatosan átalakul.
A magyar tésztafogyasztás stagnál, a teljes piac nagyjából 55 ezer tonna, ami fejenként körülbelül 6 kilogramm száraztészta fogyasztását jelenti évente. Ezzel Európában a jó középmezőnybe tartozunk, hiszen például Németországban is hasonló az egy főre jutó fogyasztás, bár a népesség kilencszer nagyobb, így a piacuk is jelentősebb volumenű
- fogalmazott a szakértő. A piac szerkezete is változik: miközben továbbra is a hagyományosbúzalisztből, tojással készülő tészták dominálnak, egyre inkább növekszik a durumtermékek iránti kereslet, amit a fogyasztói szokások változása, az olaszos ételek népszerűsége és az importtermékek térnyerése is erősít.
A teljes kiőrlésű termékek iránt egyértelműen mutatkozik igény, bár a teljes tésztapiacon belül még mindig csak egy kis szegmensnek számítanak.
Látszik, hogy a multik polcain és a diszkontláncok saját márkás kínálatában is megjelentek ezek a termékek
- emelte ki a szakértő. A teljes kiőrlésű tészták jó alternatívát kínálhatnak a tudatos fogyasztóknak, akik nem követnek szigorúan gluténmentes étrendet, de alacsonyabb glikémiás indexű, jól emészthető terméket keresnek. Bokros Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanakkor ezeknek a tésztáknak is lehetnek hátrányai: a magasabb korpa- és héjtartalom ronthatja az ízt és a fogyaszthatóságot, és mikotoxin megjelenésének veszélye is nagyobb.
Nyakunkon az újabb árstop: a végén mindenki veszítene, ha bevezetnék
Bár a kereslet növekszik, a teljes kiőrlésű tészta még mindig csak marginális szereplője a piacnak, de a közétkeztetésben is egyre inkább teret nyerhet. A szabályozás azonban még nem egyértelmű, mivel nem tisztázott, hogy ezeket a termékeket száraz tésztaként vagy teljes kiőrlésű kategóriaként kell-e kezelni, ezért folyamatos egyeztetések zajlanak a hatóságokkal és szakmai szervezetekkel ennek tisztázása érdekében.
- magyarázta a Gyermelyi Zrt. marketing igazgatója. A teljes kiőrlésű tészták mikotoxin-tartalmára vonatkozó határértékeket az Európai Unió és Magyarország jogszabályai szabályozzák. Az Európai Bizottság (EU) 2024/1038 rendelete (2024. április 9.) módosította az élelmiszerekben előforduló T-2 és HT-2 toxinok felső határértékeit. Ezek a határértékek a gabonafélékre és azok feldolgozott termékeire, így a teljes kiőrlésű tésztákra is vonatkoznak. Magyarországon a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet határozza meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket. Ez a rendelet tartalmazza a mikotoxinokra vonatkozó határértékeket is, amelyek érvényesek a teljes kiőrlésű tésztákra. Fontos megjegyezni, hogy a mikotoxinok legnagyobb mennyiségben a héjuktól, magburkuktól meg nem fosztott gabonákban találhatók, így a teljes kiőrlésű kenyérfélékben, péktermékekben, müzlikben, gabonapelyhekben és tésztákban fordulhatnak elő jelentősebb mennyiségben. Ezért a teljes kiőrlésű tészták esetében különös figyelmet kell fordítani a mikotoxin-szennyezettségre.
Nálunk az az előny megvan, hogy nekünk saját durum malmunk van, ahol a Gyermelyi termékekhez használt teljes kiőrlésű durumdarát állítjuk elő. Kollégáink sokat kísérleteztek, hogy megtalálják azt az őrlési eljárást, hogy a gyártási és beltartalmi szempontból kiemelkedő őrleményt kapjunk. Ennek eredménye egy élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan, jól fogyasztható, megbízható termék.
- tudatta Bokros Gábor.
Munkaerőhiány vs. automatizáció
Az elmúlt évtizedek gazdasági és piaci kihívásai jelentős hatással voltak a tésztagyártásra, hiszen számos külső tényező alakította a költségeket és a működési feltételeket. A szakértő elmondta, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése és ingadozása különösen érzékenyen érintette az ágazatot, mivel
a száraztészta gyártás egy roppant energiaigényes folyamat, hiszen a terméket le kell szárítanunk 15%-os nedvességtartalomra, ami komoly hőenergiát igényel.
Az alapanyagárak szintén meredeken emelkedtek, legyen szó búzáról, tojásról vagy akár csomagolóanyagokról, ami tovább növelte a termékek önköltségét. A munkaerőhiány is egy komoly kihívás, azonban a vállalat igyekszik hosszú távú megoldásokban gondolkodni.
Hiszünk a hosszútávú közös munkában. Munkatársaink többévtizedes tapasztalata szükséges ahhoz, hogy a már elért magas automatizáltsági szintet fenn tudjuk tartani és új munkafolyamatokat tudjunk gépekkel megoldani, ami alapja a növekedéünknek. Ez nem a munkaerő csökkentését, hanem a hatékonyság növelését szolgálja.
Utánajártunk, mennyire fontos az állatjólét ma Magyarországon
A legnépszerűbb tésztafajták a piacon
Ha a mi termékeinknket veszem alapul, akkor egyértelműen a négytojásos spagetti a top slágertermék
- mondta a szakember. Hozzátette, hogy ha darabszámot nézünk, akkor a nyolc tojásos cérnácska negyedkilós kiszerelése a második legnépszerűbb.A klasszikus formák, mint a fodros kocka és a szarvacska továbbra is kiemelkedőek a forgalomban. Emellett a durum termékcsalád is egyre nagyobb teret nyer.
