A 2019/20-as vadászati évben a vadgazdálkodás országos pénzügyi mérlege igen kedvezően alakult: az összesített bevétel folyó áron az egy évvel korábbi 27,6 milliárdról 30,9 milliárd forintra ugrott. Csaknem hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán - derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. A márciustól a következő év februárjáig tartó vadászati idények során ekkora összeget még soha nem hagytak a hazai vadásztársaságoknál a külföldi vadászok. Az előző idényben csak bérlövésért több mint hatmilliárd, a kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forintot fizettek. Összevetve a 2018/19-es vadászati szezonnal, ez 10 százalékot meghaladó növekedés.
A 2020/21-es idény már korántsem festett ilyen kedvező képet. A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, de ők elmaradtak az április 15-én kezdődő őzbakidény elején. A szeptemberi gímszarvasidényre a tavalyi jogosultságok csupán 47 százalékát adták ki. Vagyis, bár összességében nem lehet a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélni, alig feleannyian vadásztak Magyarországon, mint az előző bázisévben.
Öröm az ürömben, hogy a gyenge és vegyes kilátások közepette rangos kitüntetésben részesült a Támba család a csaknem negyvenéves sikeres vállalkozói múlt és agrárgazdasági teljesítmény elismeréséül. 2020. december 3-án a Portfolio Agrárszektor Konferencián a Támba Családi Holding nyerte el az év beruházása címet, amelyet rangos szakmai zsűri ítélt oda. Idősebb és ifjabb Támba Miklóssal beszélgettünk.
Hogy kerültek kapcsolatba az erdészeti tevékenységgel, a vadgazdálkodással? Mit jelentenek ezek a tevékenységek az önök gazdaságában?
1992-ben alakult a Napkori Erdőgazdák Zrt. jogelődjeként a Napkori Erdőgazdák Szövetkezete, amely majdnem ezer hektáron folytat erdőgazdálkodási tevékenységet, és mintegy 15 ezer hektáron végez erdészeti szaktanácsadói munkát magán-erdőgazdálkodóknak. 1997-ben a rendszerváltás utáni új vadászati törvény tette lehetővé a vadgazdálkodást, ezzel élve 9000 hektáron kezdtük meg a tevékenységet, ez a terület 2017-ben 12500 hektárra növekedett. Jelenleg 850 hektáron vadaskertet üzemeltetünk, intenzív fácán- és tőkésréce-nevelést folytatunk. Jelentős a vadászati és erdészeti árbevétel, amely a Napkori Erdőgazdák Zrt. árbevételének túlnyomó részét teszi ki.
Vadhúsfogyasztás tekintetében hogyan jellemezné a hazai piacot? Hol lehetnek a kitörési pontok?
A vadhús fogyasztása Magyarországon európai viszonylatban nagyon alacsony. Ennek alapvetően két oka van, egyrészt a legtöbb emberhez nem jut el a minőségi és megfizethető árú vadhús, másrészt a fogyasztókban sztereotípiák élnek a vadhúshoz kapcsolódó egy-egy rossz élmény miatt. Üzemünk egy újgenerációs vadhúsfeldolgozó, ahol a technológia fejlettsége révén olyan termékeket tudunk előállítani, amelyek túlmutatnak a piacon tömegesen elérhető fagyasztott és előhűtött húsokon. Általunk a fogyasztók asztalára olyan konyhakész termékek kerülhetnek, amelyek elkészítése nem igényel különösebb szakmai tudást, mindig megbízható minőséget és ízvilágot ad, így a vadhús elkészítése egy háziasszony számára nem vesződség, hanem rutin feladat és végső soron a kiemelkedő ízélmény miatt nagy sikere lesz.
A koronavírus-járvány kezelésére hozott intézkedések mennyire érintik az erdészeti, illetve a vadgazdálkodási ágazatot?
Az erdészeti ágazatban elsősorban az akác a jellemző fafaj, az állomány zömét ez adja. A járvány az akác ipari piacát nem érintette, a kereslet továbbra is jelentős. A vadgazdálkodási ágazatban a külföldi kereslet nagymértékben visszaesett, valamint az afrikai sertéspestis következtében a 850 hektáros vadaskertünket nagy sajnálatunkra állami kártalanítás mellett fel kellett számoljuk. Bízunk benne, hogy a kert korszerűsítését követően pár év alatt a vaddisznólétszám újra növekedésnek indul, és hasznosíthatóvá válik. Amennyiben a sertéspestis mégis újból megjelenik a kertben, akkor kérődzők tartásában is gondolkodunk, ennek elsősorban a húsüzemi hasznosításban lesz jelentősége. Ugyanúgy, mint a 24 hektáron létrehozott szarvasfarmnak is, amely elsősorban a friss árura, illetve a vadászati szezonon kívüli prémium termékekre vonatkozó igények kielégítését szolgálja.
A legutóbb megvalósított beruházásuk a vadhúsfeldolgozó üzem volt. Mennyiben segítette önöket a finanszírozó bank szerepvállalása? Hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól? Milyen csatornákon tervezik a feldolgozott termékek értékesítését?
A Takarékbankkal korábban is nagyon jó kapcsolatunk volt. A vadhúsfeldolgozó üzem nem az első közös beruházásunk, de a most megvalósított üzem nagyságrendje és a projekt összetettsége miatt a kapcsolatunk újabb szintre lépett. A kollégák folyamatos támogatása, rugalmas, problémamegoldó hozzáállása mind segített abban, hogy mintegy tíz hónap alatt ez a beruházás megvalósulhasson. A koronavírus-járvány némileg visszaveti most a prémium termékek piacát is. Az éttermek bezárásával a HoReCa szegmens is gyengébben teljesített, de bízunk a javuló kilátásokban. A feldolgozott termékek értékesítését a kezdeti időszakban viszonteladó partnerek révén (nagykereskedők, kiskereskedelmi láncok) tervezzük, és a későbbiekben szeretnénk saját logisztikai lánccal, illetve a nagyobb városokban mintabolthálózattal bővíteni.
Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.
