Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági törekvések komoly akadályok elé állítják a vetőmagtermelést is. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy hogyan változnak a követelmények a fajtákkal és a hibridekkel szemben, és ezeknek hogyan lehet megfelelni a vetőmagtermelésben. A témával kapcsolatban egy biztos: a koronavítus-járvány és a klímaváltozás elképesztő kihívások elé állította a vállalatokat és a gazdákat, ráadásul a Green Deal és a GMO körüli vita továbbra is jelen van az EU-ban. Az pedig a jövő kérdése, hogy hogyan tudnak majd mindezzel megküzdeni az ágazat szereplői.
Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
Michael Gohn, az Európai Vetőmagszövetség elnöke is taglalta előadása során, hogy nagy, reformléptékű változások zajlanak a fenntarthatóság jegyében az európai mezőgazdaságban, a Green Deal például komoly kihívások elé állítja a termelőket. Gondolhatunk itt például arra, hogy 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek felhasználását, a műtrágya-felhasználást mintegy 20%-kal, valamint az ökológiai művelés arányát 25%-ra kell emelni. Utóbbi Michael Gohn szerint nagyon komoly tervnek ígérkezik, hiszen jelenleg 8-9 %-ra tehető az ökológiai művelés, amit tulajdonképpen meg kellene triplázni 2030-ig. Mit jelent számunkra a Green Deal? - tette fel a kérdés az Európai Vetőmagszövetség elnöke.
Először is fontos tisztázni, hogy a megállapodás fő célja az lenne, hogy fenntarthatóbb és egyben megfizethetőbb élelmiszerekhez jussanak fogyasztók. Ennek ellenére lehetőségeket és problémákat egyaránt tartogathat magában a Green Deal, elég, ha arra gondolunk, hogy valóban "zöldebb" lehetne a termelés, azonban szinte minden ágazat jelentős termelés- és jövedelemcsökkenést szenvedhetne el. Arról pedig nem is beszélve, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre a megvalósításra, így a felmerülő gondokat nehezebben lehet korrigálni. Összességében pedig elmondható, hogy az innováció elengedhetetlen, a nemesítés lehet a megoldás egyik kulcsa, az EU által pedig támogatni kellene a kutatásokat és az innovációt.
Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft. és a Mezőseed Kft. ügyvezetője kiemelte a növénytermesztőket érintő legkomolyabb kihívásokat, melyekből bizony bőven akad. A klímaváltozás okozta változékony időjárás, azon belül is a csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának kiszámíthatatlansága, a változó politikai döntések, betegségek és kártevők is sújtják a termelőket. De nem lehet elmenni amellett sem, hogy globális verseny alakult ki a terménypiacokon, illetve zavarok keletkeztek a globális ellátási láncokban (a koronavírus-járvány miatt főként), illetve az input-és energiaárak robbanása is hatalmas akadályok elé állítja a gazdákat. De hogyan maradhatnak talpon a termelők? A megoldást Blum Zoltán is a nemesítésben látja, új technológiákat és fajtákat kell bevezetni a piacra, amik támogatják a termelőket a célok elérésében. Ezeknek a megoldásoknak pedig rövid időn belül kellene jelentkeznie.
A hibridben a jövő
Már számtalanszor lehetett hallani, hogy nagy szerep hárulhat a nemesítésre és a hibridekre, persze nem véletlenül.
- Robosztus genetika és jóval nagyobb termésszintek,
- egészségesebb áruk,
- jó betegségtolerancia,
- és nagyfokú termésstabilitás - ezek mind-mind a hibridkalászosok előnyei lehetnek a termelők számára.
Blum Zoltán elárulta, hogy a hibridek mellett a hagyományos fajták is fontosak, az őszi árpa termesztése kifejezetten sikeres volt a szántóföldi növénytermesztésnek.
- mondta a SAATEN-UNION Hungária Kft., RAPOOL Hungária Kft., Mezőseed Kft. ügyvezetője.
Vetőmag vs Covid
Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Michael Gohn és Blum Zoltán elmondása szerint a vetőmagtermelésben és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatokban nem okozott gondot a koronavírus-járvány, még az esetleges fertőzések ellenére sem. Mészáros András, a Bayer Hungária Kft. Vetőmag termelési vezetője azonban arról számolt be, hogy a második hullámban nagyon sokan betegedtek meg a vállalatnál, ami a termelésre is hatással volt, de a régiós termelési stratégiával át tudták vészelni. A legrosszabb tapasztalatai Tóth Tamásnak, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetőjének voltak:
Hozzátette, hogy a vetőmagágazatra a koronavírus hatása jövőre fog igazán lecsapódni, hiszen borzasztóan drágul minden. Sőt, van, ahol például azzal küzdenek, hogy zsákhoz jussanak, mivel nincsen papír és nincsen raklap sem, mivel nem elérhető a fa.
- mondta Tóth Tamás.
A fentieket Balla Zoltán és Blum Zoltán is megerősítette, elmondásuk szerint a zsákokhoz mintegy négyszeres áron tudtak hozzájutni. Továbbá a személyes kontaktok és előadások, bemutatók hiánya is nehezítette a vállalatok dolgát. A helyzet súlyosságát pedig az is jól alátámasztja, hogy az eddig 1500 forintos raklapokat jelenleg 6 ezer forintos áron tudták beszerezni. És ez csak egy raklap.
A klímaváltozás árnyékában
Mészáros András azonban egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet:
A nemesítés lehet a kulcs?
Nem kérdés, hogy a nemesítés lehet a fenntartható fejlődés egyik alappillére, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 évben hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon komoly időnyereséget jelenthet az, hogy az utóbbi években a fenotípusos nemesítésről átállnak a genotípusos, szelekciós nemesítésre. Eddig 10-12 év is kellett ahhoz, hogy egy-egy új hibrid kijusson a piacra, ez most akár 6 évre is lecsökkenthető. A termésátlagok növelése is nagyon fontos, például 2 évvel ezelőtt Magyarország a maga a 3 tonna körüli napraforgóátlagával világszinten is rekorder volt. A 6 tonnás termésátlag pedig szintén nem lehetetlen cél, bár tény, hogy attól egyelőre még messze állunk. Ráadásul a napraforgó a Green Deal-be is jól "beilleszthető", hiszen, mint említettük, a stratégia egyik fő célja a fenntartható fejlődés, melyben a napraforgó jó partner lehet, hiszen már csak azzal komoly előrelépéseket lehetne tenni, ha pálmaolaj helyett több napraforgóolajat használnának. Tóth Tamás szerint a magyar termelők nagyon innovatívak. Hatalmas a szakmai hozzáértés és hajlandóak új technológiákat, szaktanácsadást igénybe venni és közösen tanulni. Persze nem szabad megfeledkezni Magyarország jó természeti adottságairól sem. Ám hiába a jó adottságok, az extrém időjárási körülmények még a magyar gazdák életét is megnehezítette és meg is fogja nehezíteni.
Mi lesz veled, génszerkesztés?
Habár az Európai Bíróság két éve úgy határozott, hogy a génszerkesztéssel előállított haszonnövények is a genetikailag módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás alá esnek, a GMO és a génszerkesztés mezőgazdasági alkalmazása körüli vita időről-időre újra fellángol. Hogy egy kicsit átláthatóbb képet kapjunk a témáról, érdemes elmondani, hogy a génszerkesztett növények és állatok nem tartalmaznak fajidegen géneket, gyakran csupán néhány nukleotidnyi változtatás történik az eredeti génszekvenciához képest. Mi az a nukleotid? Tulajdonképpen a DNS-lánc szerkezeti alapegysége, de mondhatjuk úgy is, hogy olyan, mint az ABC egyik betűje.
A Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője úgy véli, hogy a mezőgazdasági szereplőnek egy kisebb feladata az, hogy egy picit edukálják az embereket, ebben a témában főleg. Az élelmiszerpazarlást is lehetne csökkenteni, amire igen nagy szükség lenne: egyes adatok szerint jelenleg a mezőgazdaság mintegy 11 milliárd embert lát el - ebből jól következtethető a pazarlás óriási mértéke.
A Portfolio Agrárszektor 2021 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Nagy István bejelentette: még idén elfogadják a gazdaságátadásról szóló törvényt
- Elkezdődött az év legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia - GALÉRIA
- Aggasztó, ami az európai mezőgazdaságban zajlik: ez minden gazdát érintetni fog
- Vallott a szakember: ez most a magyar agrárium egyik legsúlyosabb problémája
- Egyetlen ábrán a bizonyíték: ennyire súlyos gondban van a hazai élelmiszergazdaság
- Agrárbefektetési lehetőségek a határokon túl - Hol érdemes külföldön befektetni?
- Ők lettek 2021-ben a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
- Megvan, mit tartalmazhat a magyar stratégiai terv: százmilliárdok sorsa dőlhet el
- Átrendeződés a magyar agrárintegrátori piacon: nagy változások jöhetnek
- Visszasírják az NHP-t az agráriumban: jönnek a 10 százalékos hitelek
- Vidékfejlesztési támogatások az új KAP-ban - Magyar tervek és pályázati lehetőségek
- Megszólalt a Kométa-vezér: túl nagy árat fizetünk az olcsó élelmiszerért
- Drámai a helyzet a műtrágyapiacon: óriási a bizonytalanság a drágulási hullám miatt
- Ezt hozta az új szabályozás: óriási átalakulások jöhetnek a magyar földpiacon
- Drasztikus átalakulás jöhet a növényvédelemben: erre jó, ha minden gazda felkészül
- Luxus lenne most nem élni a pályázatokkal: de van pár buktató, amire oda kell figyelni
- Brutális árrobbanás szorongatja a magyar gazdákat: mire kell készülni 2022-ben?
- Pörögnek a kifizetések a magyar agráriumban: erős számokat közölt az Államkincstár
- Küszöbön egy komoly hullám: tömeges cégtörlések jöhetnek a magyar agráriumban
- Óriási lehetőséget kaptak a magyar gazdák: kevesen merik bevállalni, pedig megéri
- Válságban a magyar állattenyésztés: csak így mászhat ki a gödörből az ágazat
- Nagy áttörés jöhet a magyar agráriumban: rengeteg gazda élete változhat meg
- Most már biztos: komoly hátrányba kerülhetnek azok a gazdák, akik ezt nem lépik meg
Fotók: Portfolio
