2020-ban a világjárvány és a lezárások mellett növekedett a friss és egészséges termékek iránti kereslet, ez az alma esetében is megmutatkozott. A jelenlegi szezonban ehhez képest az érdeklődés némiképp csökkent, normalizálódott. A kontinensek közötti árumozgatás és értékesítés óriási kihívásokat jelent világszinten, ez azonban egyelőre az EU belkereskedelmét csupán részben érinti - írja a NAK. Nálunk az elmúlt évek alapján a 3 legjelentősebb ágazati problémát az egyre növekvő beruházási költségek, a szállítmányozás kapacitás-hiánya és növekvő költségei, illetve a munkaerőhiány (kiemelten a betakarítás idején) jelentik.
Brutálisan elszabadultak az áramárak: emiatt még sokan pórul járhatnak majd
A EU jelentés az étkezési alma árakban is némi növekedést irányoz elő. Az 5 éves átlag EU szinten 65-75 eurocent/kg körül mozgott (240-275 Ft/kg), a becslés szerint várhatóan ezt a szintet tartani tudja a piac, illetve ennél magasabb is jósolható a 2022-es évben a nyári időszakik bezárólag. Az árakra nagy befolyással bírnak a legnagyobb termelő országok, alma esetében a 4 legjelentősebb Lengyelország, Olaszország, Franciaország és Németország. A legmagasabb 2021. évi havi átlagárakat Franciaországban (kb. 125 eurocent/kg) és Ausztriában (kb.95 eurocent/kg) rögzítették, a legalacsonyabbakat Lengyelországban (kb. 30 eurocent/kg, de pl. júliusban ez 12, 95 eurocent!), Romániában (kb. 43 eurocent/kg), illetve Belgiumban (kb. 55 eurocent/kg). Magyarország esetében a statisztikai adatok szerint 2021. januárjában volt a legalacsonyabb (62,77 eurocent/kg) az étkezési alma ára, a legmagasabb pedig júniusban (77,33 eurocent/kg), december első hetében megadott utolsó adatok szerint pedig 65,74 eurocent/kg, kb. 240 Ft/kg árral zártuk az évet.
Meglepő hírek érkeztek: döbbenet, mi derült ki Európa almaterméséről
A 4 legjelentősebb alma termelő ország adja az EU 27-ek almatermésének a 70-75 %-át. Magyarország esetében az eredmények változóak: a 2020-as évnél már pl. a 2021-es jelentősen jobb (150%) eredményeket mutat, az 5 éves átlag tekintetében azonban ez egy átlagos gazdasági évet prognosztizál. Az almafajták tekintetében is egész széles a skála. Európai viszonylatban a legjelentősebbek a Golden Delicious, a Gála, az Idared és a Red Delicious. A kereskedelmi statisztikákat tekintve is jelentős szerepe van az almatermelő EU4-eknek. A 2021/2022-es szezon elérhető (augusztus-október) adatai alapján az idei szezon alma exportjának 31,4%-át Lengyelország, 29,8%-át Olaszország, 15 %-át Franciaország, 8,8 %-át Görögország és 6,8 %-át Spanyolország bonyolította le.
Az export mennyiség mintegy 40 %-át Egyiptom vásárolta fel, mellette jelentős érdeklődést mutatott az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is. A legjelentősebb importőreink EU viszonylatban Hollandia (32,2%), Németország (11,1%), Francia-Görög-és Írország (kb.7-7%). Almát a 2021-es év második felében Chiléből, Új-Zélandról, Észak Macedóniából és Dél-Afrikából vásároltunk, de pl. már Ukrajna (3,5%) is megjelenik a statisztikai adatok között. A 2020/2021-es szezonban (azaz 2020. augusztus-2021.július közötti időszakban) összesen közel 1 millió tonna almát exportáltunk EU szinten és közel 300 ezer tonnát importáltunk. A 2014/2015-ös szezon volt export tekintetben az EU csúcséve, itt több, mint 2 millió tonna alma került értékesítésre. Ezt megelőzően átlagosan 1,7 millió tonna volt az átlagos érték, majd a 2017/18-as gyenge szezonban ez kb. 900 ezer tonnára zuhant vissza, mely után a piac egyelőre még nem érte el a korábbi (utoljára 2016/17-es) szintjét.
Az ukránok nem viccelnek: durva, ami az ország almatermésével történt
Világviszonylatban egyébként a 2020-as évben 7,7 millió tonna alma cserélt gazdát az export-import statisztikák szerint. Világszinten a legjelentősebb exportőr mennyiség szerinti sorrendben Kína, Olaszország, USA, Új-Zéland és Chile. Legjelentősebb importőrök Németország, Oroszország, Vietnám, Egyesület Királyság és Indonézia. Az almafogyasztási adatokat tekintve világszinten Kína a legjelentősebb fogyasztó. A 2019/2020-as szezonban betakarított mennyiség mintegy 54%-át ők fogyasztották el. A rangsorban őket követi az EU (15%), az USA (6%), Törökország (4%), India (3%), Oroszország (2%) és Irán (3%).
