Óriási figyelem övezi az élőállatok és a húsok árának alakulását, nem beszélve a takarmányárak folyamatos emelkedéséről. Ez világszinten is komoly hatással van a kereskedelemre. Milyen trendek érvényesülnek most ezen a területen?
Nagyon izgalmas egymásra hatásnak lehetünk most a tanúi, köszönhetően annak is, hogy elég széles körű a tevékenységünk. Hízó- és vágómarha tekintetében 2021 szeptemberében elindult egy áremelkedés, és a várakozások ellenére az árak a későbbiekben is magasan maradtak, ami emelte a hizlalásra szánt szarvasmarhaárakat is. Azt látjuk, hogy jelenleg ez a tendencia marad, a lengyel vágóhidak soha nem látott mértékben vásárolják az import vágómarhát, és ez kihat nemcsak a környező országok árszínvonalára, de még a közel-keleti piaci árak tekintetében is felhajtóerőként működik. A tenyészállat-kereskedelem területén azt tapasztaljuk, hogy a takarmányárak növekedési ütemével együtt mozog a felvásárlási ár. Ami a vágóteheneket illeti, már 2021-ben egész évben magas volt a kereslet és az árszínvonal is. Ugyanakkor Európa-szerte csökken az állatállomány, ez részben köszönhető a generációváltás, veszteséges gazdálkodás, de környezetvédelmi okok hatása miatt is.
A bárány tekintetében évek óta volt egy ütemesen emelkedő trend, ami 2021 elejére stabilizálódott, ugyanakkor a megnövekedett költségek és a másik oldalról a kínálat hiánya az év végére egy olyan boomot indított be, ami a bárány árát soha nem látott magasságba emelte. Most van egyfajta visszarendeződés, visszakorrigálás, ezért körülbelül a múlt év eleji szintre várjuk ezt a korrekciót. A húskereskedelem területén természetesen az alapanyagárak, illetve az energiaárak emelkedése mutatkozik meg, a marhahús árszínvonala esetében jelentős az emelkedés Európa-szerte. A baromfihús esetében ezen túl a madárinfluenza miatti alapanyaghiány is jelentkezik, elsőként a víziszárnyasok esetében, de azt várjuk, hogy csirkében, pulykában ugyanez fog bekövetkezni, és ez szintén az áremelkedési tendenciákat erősíti. Sertéshúsban jelentős túltermelés alakult ki, ugyanakkor a sertéspestis miatti kivágások miatt azt várjuk, hogy az európai piacokon az első negyedévben már ismét kevesebb árualap lesz.
A takarmány-alapanyagok kérdéskörét illetően egy kicsit vissza kell nyúlni az időben. A jelenlegi árszintre való emelkedésnek kezdetét körülbelül 2020 első-második negyedévére tudjuk tenni, ez egybeesik a koronavírus-járvány európai megjelenésével. A kiváltó tényezők egyike, hogy Kína felszámolta a korábban az országban tomboló sertéspestist, majd elkezdte visszatelepíteni az állatállományt. Nagyságrendileg több tízezer sertésfarmról beszélünk. Ugyanakkor a központi kínai gabonakészletek szintje leapadt, ezért lett egy megnövekedett igény, és a gabonafelhasználás az importot olyan magasságba emelte, amelyet korábban nem tapasztaltunk. Ahogy az életszínvonal fejlődik, a kínai vásárlóerő is folyamatosan emelkedik, ez pedig életben tartja a kereslet élénkülését. A másik szignifikáns ok az áremelkedésre, hogy a járvány okozta bizonytalanságok a pénzügyi szektorra is kihatottak, és a befektetők, hasonlóan a 2008-as válsághoz, alapvetően az árutőzsdék irányába fordultak, és egy olyan tendencia volt megfigyelhető, hogy rekord vagy rekord közeli határidős jegyzéseket tapasztalhattunk. Az elmúlt másfél évben általános és tartós alapanyagár-növekedés következett be, amit a korábbi időszakokban ilyen mértékben még nem tapasztaltunk. A gabonaterméke ára több mint 100%-kal emelkedett, az olajos magvaké 150-200%-kal, de ugyanez a görbe figyelhető meg a takarmány-adalékanyagok, a mikroanyagok beszerzése területén is. Ehhez adódik még hozzá, hogy az elmúlt év második felében az energiaár növekedése is meglendült, és ahogy kifutnak a tavalyi szerződések, az ipari felhasználók 2-3-szoros áron tudnak új szerződéseket kötni, ami tovább drágítja egyrészt a feldolgozott melléktermékek révén is a beszerzést, de akár a takarmánykeverők üzemeltetését is. Az alapanyag kereslet-kínálat egyensúlya most kissé megnyugodni látszik.
A koronavírus-járvány, és a miatta elrendelt korlátozások az élet minden területére hatással voltak. Hogyan látják, változott-e a járvány miatt a kereskedelmi szereplők viselkedése és ha igen, hogyan? Milyen új trendek jelentek meg, és mely régi szokások, gyakorlatok tűntek el?
Az élőállat-kereskedelemben nagyon fontos a személyes jelenlét, mert a válogatások jellemzően egyedenként, szemrevételezéssel történnek. A pandémia okozta utazási korlátozások során volt egy olyan időszak, amikor ezek nem voltak lehetségesek, vagy legalábbis kevesebb személyes találkozó volt megvalósítható. De, élve a kor technológiai vívmányaival, gyakorlatilag át tudtuk hidalni ezt az időszakot is, és az ügyfeleink részére videóválogatási lehetőséget biztosítottunk. Online eszközök segítségével annyi marhát adtunk el, mint korábban soha. Az élőállat beszerzés során is bekapcsolódtunk az online térbe és online akciókon vettünk és veszünk részt a mai napig. Ez a folyamat úgy zajlik, hogy a szervező cég az aukciót megelőző napokban megküldi részünkre az árverésre bocsájtott állatok listáját, valamint egy videómegosztóra előzetesen videókat töltenek fel az állatokról. A videók csak jelszó megadásával érhetők el. Ezen lista és videók alapján előzetesen fel lehet készülni az aukcióra. Az állatok nem egyedileg vannak árverezve, hanem jellemzően 8-15 darabos csoportokban, és licitálni is ennek megfelelően kell. A hívás folyamatos, mobiltelefon segítségével élő közvetítésben és kapcsolatban vagyunk az aukciós házzal, így tudjuk tenni ajánlatainkat. Az árverés lezártával kapunk egy összesítő listát az állatokról, árakról, majd gondoskodunk az állatok elszállításáról. Visszautalva a személyes jelenlét fontosságára, ahogy a korlátozások megszűnnek, vagy megvannak azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik az utazást, a partnereink azonnal jönnek, mert továbbra is a személyes válogatást preferálják. A másik oldalról mi is megtapasztaltuk, hogy amikor az első lezárás bekövetkezett, az emberek megrohanták a szupermarketeket, aminek volt egy árfelhajtó hatása, de mind a vendéglátóipar, mind a kapcsolódó szektorok megtanulták kezelni ezt a helyzetet. A takarmányértékesítés szintén fontos területünk, ez a korlátozások ideje alatt is zavartalanul tudott üzemelni.
Ez az előbb említett videóválogatás hogyan nézett ki?
A válogatás előtt kaptunk egy leíráslistát, ahol fel volt sorolva az állatok kora, neme, fajtája, vagyis mindazok a fizikai jellemzők, amelyekre a vevőnek szüksége van. Ez alapján történt egy előválogatás, és az online összecsatlakozás során a kolléga körbejárta és bemutatta azt az állatot. Aztán ennek megfelelően történt az online kiválasztás. De voltak olyan aukciók is, ahol mi vásároltunk, például Lettországból, ahonnan megkaptuk ezt a már említett leírást, ez alapján tudtunk előre felkészülni abból, hogy melyik állat lehet érdekes számunkra.
Az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza különböző törzsei évek óta velünk vannak, komoly gondokat okozva mind az állattenyésztőknek, mind a nemzetközi kereskedelem szereplőinek. Milyen nehézségeket okoztak az utóbbi időben a kereskedelemben ezek az állategészségügyi problémák? Milyen extra biztonsági év óvintézkedéseket kell foganatosítania a szállítóknak?
Az ASP jelentős gazdasági kárt okozó fertőző betegség, és a kereskedelmet regionális szinten is korlátozza. Közvetve és közvetlenül súlyos pénzügyi veszteségeket tud okozni nemcsak a sertéstartóknak, hanem a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és feldolgozó üzemeknek is. Egy példa: a régióban a gyorsuló afrikai sertéspestis-helyzet miatt Kína befagyasztotta a sertéshús-felvásárlást az EU-ból, ez pedig azt okozta, hogy az uniós piacon most egyfajta túltermelés van, ami viszont jelentős nyomást gyakorol az árakra. Hogyan tudunk ez ellen védekezni? Nyilván nagyon erőteljes és szigorú előírásokat alkalmazunk a szállító járművek mosására, megfelelő vegyszerekkel történő fertőtlenítésére, ezek korábban is kiemelt hangsúlyt kaptak, de a sertéspestis miatt kritikus az, hogy olyan fertőtlenítőszereket használjunk, amelyek teljes bizonyossággal el tudják pusztítani az kórokozókat.
Az elmúlt hónapokban a gazdaság minden területén komoly költségnövekedéseket lehetett tapasztalni, legyen szó az üzemanyagok drágulásáról, a szállítás, a munkabér vagy éppen az építőanyagok és az energia árának növekedéséről. Ezek a költségnövekedések hogyan és mennyiben érintették a Hunland Group tevékenységét?
Ezek az áremelkedések minden szereplőt érintenek, akik az agrárszektorban tevékenykednek, beruháznak. Az igazi kihívás mindig az, hogy a költségeket hogyan lehet érvényesíteni a végtermék árában, illetve hogyan lehet hatékonyan termelni. Az exportpiaci lehetőségek révén a diverz értékesítési folyamatainkkal maximalizálni tudjuk az értékesítési árainkat. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban tapasztalt robbanásszerű áremelkedést gyakorlatilag nem követték le az élőállat-eladási árak. Ez pedig az egész szektor jövedelmezőségére kedvezőtlenül hat, ezért továbbra is kiemelten fókuszban tartjuk a cégcsoporton belül a működési hatékonyság fejlesztését.
Az új Közös Agrárpolitikában egyre szigorúbb előírások vonatkoznak a fenntarthatóságra, az állatjólétre, illetve a környezetvédelemre. Mekkora pluszterhet jelenthet ez a Hunland csoport, és mekkorát a kereskedelem terén?
Az állatjólét kérdése egyértelműen a szívügyünk, ezért a szigorodó előírásokat nemcsak hogy támogatjuk, de bizonyos esetekben mi magunk is szorgalmazzuk ezt állatvédő civil szervezetekkel együtt. Számunkra ezek az irányok nem pluszterhet jelentenek, hanem egyfajta megerősítést, hogy azoknak a megkezdett projekteknek és kezdeményezéseknek, amelyek a cégcsoport részéről a korábbi időszakban elindultak, van létjogosultságuk, de örülünk annak is, hogy ezáltal minden piaci szereplőnél fókuszba kerül az állatjólét kérdése. Például a szállítmányozó vállalatunk saját kezdeményezésre már korábban beszüntette a nem elválasztott borjak hosszú távra történő szállítását.
Emellett együttműködést kezdeményeztünk az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjával, és olyan projektekben tervezünk velük együtt dolgozni, mint például az állatszállítási képzések fejlesztése. Együttműködésünk és a piaci működésünk alapján tavaly az állatorvos-tudományi egyetem meghívott minket az állatvédelmi kódex alapító tagjai közé. Tavaly októberben az állatok világnapja alkalmával egyetlen for profit szervezetként, 13 másik szervezettel együtt aláírtuk az első állatvédelmi kódexet.
A Hunland Group immáron több, mint 25 éve folyamatosan jelen van ezen a piacon, az élelmiszerkínálati lánc egyik meghatározó szereplője. Hány kontinenssel és hány országgal állnak kapcsolatban? Mi az a legnagyobb távolság, amire élőállat szállítását még vállalják?
Azt szoktuk mondani, hogy mi vagyunk az élőállat-kereskedelem globális piactere: öt kontinensen 50 országban vannak üzleti partnereink, 11 országban van kihelyezett irodánk, például Oroszországban, Törökországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Chilében, Szlovákiában, Németországban és Hollandiába. Emellett két országban, Egyiptomban és Jordániában képviselőnk, Líbiában pedig közvetítőnk van, ők is segítik az ügyleteink megvalósítását. A latin-amerikai térségből Uruguayból, Brazíliából szállítunk Egyiptomba, Törökországba, török kikötőn keresztül Irakba, Libanonba. Ezenkívül kolumbiai és venezuelai állatokat is szállítunk szintén Egyiptomba, Libanonba és Jordániába. A leghosszabb útvonalunk, és információink szerint ez világszinten is kuriózum, Chile és Kína között van, ami körülbelül 30 nap. Ezt évente egy-két hajóval tesszük meg, hajónként átlagosan 3-4 ezer tenyészállatot szállítunk. Természetesen ezeket több hetes, akár hónapos egyeztetés, precíz, gondos előkészítés előzi meg, és a szállítmányokat minden esetben egy olyan felkészült szakértő csapat kíséri, akik nem csak a szokásos ellátási, gondozási tevékenységben vesznek részt, hanem folyamatosan biztosítják az egészségügyi és egészségvédelmi teendőket az állatok tekintetében.
A cég az EU-ban engedéllyel rendelkező vágóhidaknak, húsfeldolgozóknak szállít. Mely országokban a legkeresettebbek a magyar termékek, legyen szó élőállatról vagy húsokról? És mi jellemzi a vállalat belföldi értékesítéseit?
Vágómarhában egyértelműen Lengyelország a legnagyobb vásárló, Európán kívül pedig Libanon, Líbia, Jordánia. A hizlalásra szánt szarvasmarhában a legjelentősebb piacot Horvátország, Egyiptom és Izrael jelenti. A magyar húsipari termékeknek alapvetően jó a hírnevük, itt a főbb export célállomásaink közé Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Csehország, Kína, Svájc és Ukrajna tartoznak. A kereskedelmi területen 70%-ban az exportpiacokra dolgozunk, belföld tekintetében évente majdnem 400 ezer malacot importálunk Magyarországra, ezzel is hozzájárulva a hazai sertéstenyésztés működéséhez. Az élőmarha-értékesítés belföldön marginális, emellett a takarmányban vagyunk még jelen. Élőállatok tekintetében a magyar árualap azért is nagyon keresett, mert az állategészségügyi előírások betartásának a színvonala szintén kiemelkedő, a magyar állatok jó minőségűek.
Ma már elengedhetetlen, hogy egy vállalkozás folyamatosan fejlődjön, egyre innovatívabban működjön. A Hunland Group milyen innovációkat, milyen nagyobb fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt időszakban? Milyen tervek vannak a jövőre nézve?
A szállítási tapasztalataink alapján úgy látjuk, egyre inkább kardinális kérdés, hogy a kamionok hőmérséklet-szabályozása az élőállat-szállítás területén megfelelően biztosított legyen, ezért a cégcsoport szállítmányozásért felelős leányvállalata, a Hunland Trans Kft. egy teljesen klímaszabályozott jármű prototípusán dolgozik. Bár ez még teszteléseket igényel, úgy gondoljuk, hogy a végtermék nagyon hasznos lesz, nemcsak nekünk, hanem az egész iparág számára. Ami még a tervekben van, a Hunland csoport saját, vadonatúj teherautó-flottájának további fejlesztése, valamint a takarmánygyár bővítése. Ha ez megvalósul, akkor meg fogja duplázni a jelenlegi termelésünket, amire a hatékonyság fejlesztése miatt van szükség.
Ezen kívül egyre nagyobb figyelmet fordítunk a digitalizációra is, melynek keretében hamarosan bevezetjük a felvásárlási jegyeink digitális változatát is. Ez nemcsak a papíros variációt fogja kiváltani, hanem egyben az ökológiai lábnyomunkat is csökkenteni fogja.
2021-re ugyan még mindig rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány, mégis sokkal nagyobb nyitottság jellemezte, mint a 2020-as évet. Hogyan értékelik, milyen évet zártak 2021-ben? Sikerült-e elérni az évre kitűzött célokat?
Az élőállat, hús- és takarmánykereskedelmi tevékenységet végző Hunland Trade árbevétele elérte a 360 millió eurót tavaly, ami 20%-os növekedés a 2020-hoz képest. 2019-hez képest is két számjegyű növekedést értünk el, tehát kifejezetten sikeres évet zártunk. De beszédesebb a kereskedelmi volumen naturáliákban történő vizsgálata. 2019 óta folyamatos növekedést mutatunk, tehát stabil növekedési pályán van a kereskedelem, a naturáliákban is évek óta látszik a folyamatos, fenntartható növekedés.
Milyen kilátásaik vannak a 2022-es évre? Milyen nagyobb célt szeretnének elérni az év, vagy a következő évek során?
A kereskedelmi tevékenységnél a partneralapú, hosszú távú együttműködésben hiszünk. A küldetésünk az, hogy stabil belföldi és exportpiaci jelenlétünk alapján továbbra is a Magyarországon termelt, tenyésztett állatok értékesítésének a motorja legyünk. Továbbra is növelni szeretnénk a kereskedelmi volument. A takarmányár-emelkedés miatt a termelési potenciál várhatóan csökkenni fog, tovább szűkítve ezzel az élőállat-termelő és kereskedelmi margint is. Egy újabb kihívásokkal teli időszak elé nézünk, kiemelt célunk a minőség mellett a hatékonyság további növelése. Ezt célozzák alapvetően a beruházási terveinknél említett szarvasmarhaistálló-bővítés, illetve a kocatelep építése. Úgy gondoljuk, hogy ez támogatni fogja a kereskedelmi tevékenységünket is.
(A cikkben szereplő képek a Hunland Group tulajdonát képzik.)
