A vadászat megítélése, bármennyi erőfeszítést is tegyenek is a vadászok, még mindig negatív a köznép szemében - jelentette ki Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének titkára, megyei fővadász. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy napi rendszerességgel hívják őket a vadak kártételével kapcsolatban - olvasható a Vaol.hu oldalán. Kenesei István rámutatott, hogy a vaddisznó bemegy a kertekbe, megeszi termést, feltúrja a temetőt, felzabálja a szőlőt. Miközben a vadászt sok esetben csak egy gyilkosnak tartják, ezekben az esetekben tőlük várják a megoldást.

A megyei fővadász szerint azt is számításba kell venni, hogy a természeti rendszerek mára erősen átalakultak. A nagyvadak közül hiányoznak az országból a nagyméretű ragadozók, vagyis a barna medve és a szürke farkas. Leginkább ez utóbbi volt képes a vaddisznó és a gímszarvas létszámát szabályozni. Ez a szerep ma a vadászokra hárul, és bizony nincs könnyű dolguk, ugyanis mindkét nagyvad állománya erősen túlszaporodott, és óriási az általuk okozott vadkár mértéke. A szakértők szerint a magas vadlétszám kialakulásáért, a nagyragadozók hiányán túl, elsődlegesen a mostani nagytáblás mezőgazdasági forma tehető felelőssé. Az 50-100 hektáros kukoricatáblákba simán bevetik magukat a vadállatok, amint térdig ér a vetés, aztán, amíg le nem aratják, addig ki sem jön belőle. Hiába ül ott mellette a vadász, vagy szerveznek zöldhajtást. Óriási a táplálékbőség, tette hozzá Kenesei István.

A kilövési adatokból lehet következtetni a vadlétszámra. Az elmúlt 20 évben mind országosan, mind Vas megyében gímszarvas és a vaddisznó kilövések száma mintegy 2-2,5-szörösére nőtt. A 2020. évi országos adatok már mutatják az afrikai sertéspestis hatását. Az Északi középhegységben azért csökkentették a kilövést mert jelentős volt az elhullás.

A Vas megyei fővadász szerint a másik nagy probléma, hogy nő a nagyvadállomány sűrűsége. Kenesei István szerint ennek több oka is van. Egyrészt a települések - főként a városok - terjeszkedése, amelynek révén nő a lakott és beépített területek nagysága, ám ezek egyre nagyobb részt foglalnak el a vadállatok életteréből. Másrészt pedig, aki gazdálkodik, ah megpróbál a vadkár ellen védekezni, és bekeríti a területeit. Kenesei István véleménye szerint ebben Vas megye az élen jár, ugyanakkor ez azzal is jár, hogy egyre kisebb helyre szorul össze a maradék vadlétszám. A szakember elmondása szerint a megyében van olyan vadászterület, ahol a terület 60%-a állandó kerítéssel van körbekerítve. A maradék területeken pedig a vad sem tudja már, hogy a kerítésen belül, vagy kívül van-e éppen. A vadállatok azonban rájöttek, hogy ha enni akarnak, akkor át kell jutniuk a kerítésen. Ezért ma már szigorú feltételei vannak a kerítés építésnek - tette hozzá a megyei fővadász.

- mutatott rá Kenesei István.

A szakember szerint több vadászatra lenne szükség, de ennek is vannak korlátai. Vadkár szempontjából országosan egyértelműen a nyugat-dunántúli részen a legrosszabb a helyzet, Somogyban, Zalában és Vas megyében. Kenesei István szerint egyértelmű, hogy ezt a vadlétszámot nem lehet fenntartani. És bár minden vadászatra jogosult elkezdte az állomány apasztását, egyelőre nem látszik a megoldás.