2021 év nagyon turbulens piaci környezetben zajlott, több olyan tényező is volt, amelyek meghatározták az élelmiszergazdaság évét - jelentette ki Hollósi Dávid a 2022-es év első Portfolio Agrár Klubján. A szakember ide sorolta az olyan, már évek óta velünk levő tényezőket is, mint például a madárinfluenza és a sertéspiaci helyzet, az időjárás, ugyanakkor kitért arra is, hogy több olyan jelenség is felütötte a fejét, amivel eddig még nem, vagy csak évekkel korábban kellett megküzdeni. Ezek közé tartozott a terményárak hihetetlenül hektikus mozgása, amihez hasonló legutoljára 2010-ben volt, vagy az energia- és műtrágyapiac átárazódása, ami az egész szántóföldi növénytermesztési ágazatot megmozgatta, a - most már talán lehet így is mondani - megszokottá váló koronavírus, valamint az elszálló infláció. Ahogy a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág vezetője fogalmazott, a kamatkörnyezet és inflációs viszonyok tekintetében egy békeidőszak után vagyunk, amelyeket most egy a megszokottnál pörgősebb időszak fog követni.
Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a 2015-től 2021-ig tartó időszakban mintegy 20%-kal nőtt az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, ami alapvetően a fogyasztói árindex feletti növekedést jelent. Összességében elmondható, hogy ez a bővülés stabilizáló erővel hat a teljes hazai mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeripari feldolgozásra. Ugyanakkor a pandémia hatására jelentősen átalakultak a fogyasztói szokások, mostanra inkább az jellemző, hogy kevesebb alkalommal, de többet vásárolnak az emberek, illetve elkezdtek olyan új csatornák is betörni a hétköznapi vásárlásokba, mint például az élelmiszeripari kiszállítások.
Előadásában a szakember kiemelte, hogy a 2021-es év során a növényi termékeket gyártó élelmiszeripari vállalkozások teljesítménye nőtt a legjobban, jóformán nem volt visszaesés ezeknél a cégeknél. Hollósi Dávid elmondta, hogy őt is meglepte, a 2020-as év során a növényi olajok gyártása mennyire gyorsan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, és mennyire gyorsan tudta érvényesíteni az áraiban az új körülményeket. Ami hasonlóan érdekes volt, hogy 2020-ban a pékáruk és a tésztafélék gyártása is beesett a 100%-os szint alá, az emberek kevesebbet költöttek ezekre a termékekre. Hasonló zuhanás volt tapasztalható az italgyártás terén is, amely ágazat azonban azóta lassan, de biztosan talpra állt - mutatott rá Hollósi Dávid.
A Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág vezetője ismertette, hogy a tavalyi év során az állati termékpályákra kettős nyomás nehezedett: egyrészt a megugró takarmányárak miatt jelentkező extra költségek, amelyek főleg az abrakfogyasztó állatoknál okoztak komoly problémát, másrészt pedig az Európában egyre nagyobb kihívást jelentő túlkínálat. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy az állati termékek feldolgozása a HoReCa-szektor 2020-as nagy keresletcsökkenése után visszatért a növekedési pályára, a takarmánygyártás pedig érvényesíteni tudta a piacon a megnövekedett alapanyagköltségeket.
- mondta Hollósi Dávid.
Az állattenyésztésben az látható, hogy az élőállatok és állati termékek termelési volumene 3,5%-kal nőtt. Ebből 8%-os volt a növekedés a baromfiágazatnál, 6%-os a tejtermelésben és csak 2%-os a sertéságazatban. Az élőállat és állati termék termelése értékben pedig 8,5%-ot nőtt. A baromfiágazatban ez 19%-os, a tejtermelésnél pedig 12%-os növekedést jelentett, a sertéságazatban viszont 7%-os csökkenés volt tapasztalható. Vagyis a baromfi- és tejtermelés mind mennyiségben, mind értékben növelni tudta a kibocsátását. Sertés esetében növekvő mennyiségbeli kibocsátás mellett csökkent a termelés értéke. A növénytermesztés esetében fordított a kép. A szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termelés volumene 6,3%-kal csökkent, míg értékben egy 19,2%-os növekedést lehetett megfigyelni az ágazatban. Az időjárási anomáliák miatt a szántóföldi és a kertészeti termelés mennyiségben mérve csökkent a gabona, ipari növények és a kertészeti növények esetében is, a gabonánál és az ipari növényeknél viszont az érték jelentősen megnőtt, a magas terményáraknak köszönhetően.
- jelentette ki Hollósi Dávid.
A szakember szerint 2013 és 2020 között a magyar élelmiszer-gazdaság egy nagyobb kilengések nélküli, stabil időszakot élt meg. Ennek azonban vége lett 2020-ban a koronavírus járvány közvetlen és közvetett hatásai nyomán. A korábban már említett, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart befolyásoló hatások miatt azonban arra lehet számítani, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb kilengések lesznek a termelői és ráfordítási árak éves indexében, jelezte Hollósi Dávid.
A Takarékbank Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a 2022-es évet tekintve azt kell észben tartani, hogy a globális gazdaság jelenleg egy nyersanyagpiaci szuperciklus jeleit mutatja, ami egy tartós, több évig tartó áremelkedést jelenthet. Minden tekintetben az látható, hogy egy borzasztóan erős áremelkedés és inflációs hatás indult meg. Ez pedig nem csak az olyan nyersanyagoknál jelentkezik, mint az alumínium, a földgáz vagy a Brent nyersolaj, de a velük együtt mozgó kukoricánál is megfigyelhetőek a jelek. Hollósi Dávid végezetül 10 pontban foglalta össze a 2022-es év kihívásait, amelyek közül azonban több átnyúlhat a következő évekre is. Az elemző szerint az energiapiac volatilitása a termelési költségekben fog megjelenni, a magas műtrágyaárak pedig összességében jövedelemcsökkenéssel fognak járni. Hollósi Dávid kiemelte, hogy a sertéshús piacán a legfontosabb feladat most az, hogy a termelők az átadási árakban érvényesíteni tudják a takarmányárakat. A szakember rámutatott, hogy 2022 az új Közös Agrárpolitika (KAP) előtti utolsó átmeneti év, 2023-tól 2027-ig sok minden meg fog változni, amit eddig biztosnak hittünk. Ebben az új ciklusban óriási feladat lesz annak a 4265 milliárd forintnyi pályázatnak az elbírálása, a kifizetése és az ellenőrzése.
Hollósi Dávid további kihívásként említette az időjárási anomáliák egyre gyakoribbá válását is, amely ellen szerinte csak a megfelelő fajtaválasztással és öntözéssel lehet védekezni, de hasonlóképp megoldandó probléma az is, hogy a mezőgazdaságban egyre drágább és egyre nehezebben érhető el a megfelelő munkaerő. A szakember hangsúlyozta azt is, hogy a jegybankok kamatemelési ciklusban vannak, vagyis véget ért a hihetetlenül olcsó kamatok korszaka. Hollósi Dávid előadása végén kitért arra is, hogy a koronavírus megmutatta, a termelést leállítani 1 hónap, de újraindítani 1,5 év, de kihívásként említette a geopolitikai helyzetet és a Green Deal már most érezhető és jövőbeli hatásait is. A Portfolio Agrár Klub az előadást követően egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahol a meghívott szakemberek az itt említett témákkal részletesebben is foglalkoztak. Az Agrárszektor tudósítása a kerekasztal-beszélgetésről itt olvasható:
