Szentpéteri Sándor a Balatonra kifutott Szent Mihály rendezvényhajón hozzátette, hogy a természetes vizek halgazdálkodásában a horgászat előtérbe helyezése cél. A horgászat mintegy százmilliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez, amely több mint a természetes vizeken 2016-ban megszűnt halászat által előállított érték volt. A helyettes államtitkár megjegyezte, a halfogyasztás népszerűsítése a MOHOSZ kiemelt feladata, és jelezte, hogy a kormány támogatja az étkezési hal 5%-os áfáját.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Szentpéteri Sándor beszélt arról is, hogy Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb pontytermelője, csaknem 12 ezer tonnás éves mennyiséggel. Folyamatosan nő az afrikai harcsa termelése, a halfajból 2020-ban 3825 tonnát termeltek étkezési célra, ezzel az EU-ban Magyarország az első helyen áll. Elmondta azt is, hogy - bár 2013 óta 20%-kal nőtt - még mindig alacsony, fejenként 6,3 kilogramm az éves magyar halfogyasztás. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben négy haltermék, a balatoni hal, az akasztói sziki ponty, a szilvásváradi pisztráng és a szegedi tükörponty kapott földrajzi árujelző oltalmat.
Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke kiemelte, hogy ezen a napon idén ünneplik először a halőröket, akik több mint kétezer helyen óvják a halállományt. Az eszköz- és egyenruha-fejlesztések után az év halőre és címzetes vezető halőri cím adományázásával életpályaprogram indul számukra - közölte. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási (BH) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatont a jelenlegi formájában kellene megőrizni. Mint mondta, a klímaváltozás hatására idén 25 centiméterrel alacsonyabb a Balaton vízszintje, mint tavaly, és az idei csapadék-előrejelzések nem biztatóak. Szükség lenne a tó szervesanyag-terhelésének csökkentésére, jelentős terhelést jelent a fürdőturizmus, a vadmadarak - főleg a kormorán - jelenléte, de az évente 2000 tonna etetőanyagot a vízbe helyező horgászat is 4-5 tonna foszfort juttat a tóba - mondta. Azt is ismertette, hogy az 1990-es évek óta jelentősen javult a Balaton vízminősége. Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója közölte, a magyar étkezési haltermelés 2020-ban 16,9 milliárd forint értéket állított elő, az érték évről évre nő.
A 30 ezer hektárnyi nyilvántartott tógazdálkodási területből 26,5 ezer hektáron üzemelnek tavak, ahol évente 20 ezer tonna halat termelnek, ebből 14 ezer tonna étkezési méretű. Az intenzív üzemi haltermelés - a tógazdaságokkal ellentétben - nem zsugorodik, hanem folyamatosan nő, 23 vállalkozás 25 telephelyen foglalkozik ezzel a technológiával, és 2020-ban 5277 tonna halat termeltek, ami 11%-kal több a 2019-es mennyiségnél.
A esemény részeként a BH NZrt. Tihanynál a Baross Gábor kompról három tonna két- és három nyaras pontyot telepített a tóba. A társaság évente 300 tonna ponty telepítését végzi. A rendezvényen Szentpéteri Sándor, Szűcs Lajos és Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója négy halőrnek adta át a címzetes vezető halőri kinevezést, közöttük Kerekes József, a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségének hivatásos halőre az év halőre díjat is kapott.
