Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj - amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak - körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban. Ezek a fajok - köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb - átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt - idézte a kutatást a The Guardian cikke. A kutatás rámutat: a légkör felmelegedése valószínűleg felborítja a folyamatot, amely sokáig megingathatatlannak tűnt.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!- jelentette ki John Bates, a Field Múzeum madarakkal foglalkozó kurátora és a tanulmány vezető szerzője.
A Journal of Animal Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány a 1880 és 1920 között, madártojásokról gyűjtött feljegyzésekre, valamint a Field Múzeumban dolgozó Bill Strausberger és a chicagói Illinois Egyetemen dolgozó Chris Whelan kutatására támaszkodott. A tanulmány szerint a madarak korábbi fészekrakása szoros összefüggést mutat a légköri szén-dioxid-szint emelkedésével, ami a globális felmelegedés egyik fő okozója.
A madarak a fészkelést a tavasz más eseményeihez, például a növények rügyfakadásához és a rovarok számának növekedéséhez igazítják. Az éghajlatváltozás azonban felborította a megszokott ritmust: az Egyesült Államokban a medvék korábban ébrednek fel a téli álomból, a cseresznye-, őszibarack-, körte-, alma- és szilvafák pedig hetekkel korábban virágoznak, mint korábban. Nagy-Britanniában a növények 1987 és 2019 között egy teljes hónappal korábban virágoztak, mint 1986 előtt.
John Bates arra is rámutatott, hogy a korábbi fészkeléssel a madarak ki vannak téve az esetleges tavaszi hideghullámok kockázatának, ami a növényekre és rovarokra, s ennek következtében a madarak szaporodására is hatással lehet. Mint mondta, a tavaszok egyre változékonyabbá válnak, és ez áldozatokat követel.
Nagy szerepet játszhat számos madárfaj populációjának csökkenésében az évszakok összekuszálódása olyan egyéb tényezőkkel együtt, mint az élőhelyek elvesztése és a növényvédő szerek válogatás nélküli használata.
Egy 2020-ban készült tanulmány arról tájékoztatott, hogy 1970 óta közel 3 milliárd madár tűnt el az Egyesült Államokból és Kanadából, ami az összes madárfaj közel egyharmadát jelenti. A kutatók szerint a veszteségek "elképesztőek" voltak, legsúlyosabban a verebek, a feketerigók, a pacsirták és a pintyek populációja csökkent.
