A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (38 százalék) a gabonafélék tették ki 2021-ben. Meghatározó részesedéssel (12-15 százalék) bírt a húsfélék, az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsír és olaj árucsoport. Az AKI adataiból kiderült, hogy az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 44,6 százalékát fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele csak a kukorica és a repce esetében csökkent az előző évi értékhez képest. A baromfihús exportvolumene csaknem 17 százalékkal bővült, az exportár szintén 17 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 36,9 százalékkal emelkedett. Jelentősebb exportérték-növekedés a napraforgómag-olaj (+41 százalék) esetében figyelhető meg, de emellett 36,9 százalékkal nőtt a baromfihús exportárbevétele is. Volumenében az állati takarmány után a tejcukor nőtt a legnagyobb mértékben, ezt követte az egyéb növényi zsírok és olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa 13,1 százalékos és a baromfihús 16,7 százalékos növekedéssel. Jelentős volumencsökkenés a kukoricát, a búzát és a repcét érintette. 

Az importverseny "nyertesei"

A legnagyobb értékben az állati takarmányok, az egyéb élelmiszer-készítmények, valamint a kenyér és más pékáru került importra. Az importárakat főként 1-10 százalékos eltérések jellemezték, nagyobb mértékben többek között a repceolaj, a napraforgómag-olaj és a szójabab ára emelkedett. Volument tekintve az importmennyisége nőtt jelentősen, 175,6 százalékkal haladta meg a 2020. évit. A repce importvolumene 124,7 százalékkal, a napraforgómagé 73,9 százalékkal emelkedett. A feldolgozatlan termékek 2011-2012-ben az agrárexport árbevételének 37-38 százalékát biztosították, 2013-2017-ben ez az arány 31-33 százalékra esett, 2016-ban a 31 százalékos részesedés elsősorban a kukoricaexport visszaesésének tulajdonítható. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya - a 2018. évet kivéve - évek óta 30 százalék vagy afelett alakult, 2021-ben 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-33 százalékot tett ki, 2013 és 2015 között 34-37 százalékra emelkedett, 2016-ban 39 százalékot ért el, 2017-ben pedig 35 százalék volt. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2018-ban, majd 2019-2021-ben valamelyest visszaesett. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.

Óriási változást hozhat a magyar agráriumban a háború: ez várhat a gazdákra

Alapjaiban változhat meg a magyar mezőgazdaság.

Beszédes ábrákon az igazság

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 65 százalékát 10-10 árucsoport adta 2021-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport - a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok - részesedése a teljes agrárexportból közel 52 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport - az állati takarmány, az egyéb ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermékek, tojás, méz - aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2021-ben.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 83,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2021-ben. A régi tagállamok részesedése 47,8, az új tagországoké 35,4 százalék volt a teljes agrárkülkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 11,4 százalékkal, a behozatalé 13,2 százalékkal nőtt. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 7,2 százalékkal emelkedett 2021-ben. Az export értéke (1788,9 millió euró) 120,7 millió euróval nőtt, az import értéke (547,4 millió euró) 65,4 millió euróval csökkent 2020-hoz viszonyítva. Az aktívum (1241,4 millió euró) 186,1 millió euróval volt nagyobb, mint 2020-ban.

Nagy az árzuhanás a sertéseknél

Mint ahogyan lapunk is megírta, az elmúlt időkben tovább fokozódott a probléma az állattartók körül, az európai és magyar húsfeldolgozók is felmondják élő szerződéseiket. Ennek oka a költségek drasztikus növekedése, ami a sertés felvásárlási árának esetében például egy hónapon belüli több mint 50 százalékos volt. Emellett a háború is rátett még egy lapáttal az amúgy sem kis gondokra. Az élő sertés külkereskedelmi forgalmának volumene 6,2 százalékkal, értéke 19,6 százalékkal mérséklődött az előző évi szinthez képest, a passzívum pedig 61,1 millió eurót tett ki 2021-ben. Az élő sertés exportvolumene 10,3 százalékkal, importvolumene 4,3 százalékkal esett, az export átlagára 9 százalékkal, az import átlagára 17 százalékkal csökkent. Az év során összesen 32,4 ezer tonna élő sertés exportjára és 72,1 ezer tonna importjára került sor. Az élő sertés export- és importvolumene 2014-ben csaknem azonos volt, de az azt követő években már az import dominált.

Egyre több húsfeldolgozó mondja fel a szerződéseit: súlyos a helyzet a sertéspiacon

Tovább romlik a sertéstartók helyzete.

Vegyesek a számok a gabonaféléket tekintve

A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2020- ban 16,8 százalék volt, 2021-ben romlott az arány, 15,3 százalékot tett ki. A gabonafélék exportértéke alig emelkedett, volumene pedig 15,7 százalékkal mérséklődött, az import volumene azonban 65,3 százalékkal, értéke 42,6 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 1341 millió euróra (-5 százalék) csökkent, ami a teljes élelmiszer-külkereskedelmi aktívum 37,6 százalékát adta. A vizsgált évben összesen 7 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza és 0,9 millió tonna árpa volt. A kukorica exportvolumene 18,9, a búzáé 15,1, az árpáé 2,2 százalékkal esett vissza a 2020. évi értékhez viszonyítva. A kukorica exportátlagára 20, a búzáé 21, az árpáé 22 százalékkal volt magasabb 2021-ben, mint egy évvel korábban.

A kukoricaexport volumenének 98,8 százaléka az EU-tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételnek csak 89,3 százaléka realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica esetében jellemzően a vetőmag volt túlsúlyban. Ilyen célpiac volt például Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Fehéroroszország. A kukoricaexport 41,7 százaléka (1,4 millió tonna) Olaszországba került, ami 12,8 százalékkal kevesebb a 2020. évi kiszállításokhoz képest. További fontosabb exportpiacaink, ahová 100 ezer tonnánál nagyobb mennyiség került: Románia (576,1 ezer tonna), Németország (479 ezer tonna), Ausztria (473,2 ezer tonna) és Szlovénia (100 ezer tonna). A bázisévhez képest Hollandiába 52,6 százalékkal, Lengyelországba 75,9 százalékkal kevesebb kukoricát szállítottunk, Spanyolország pedig hétszer több, 34 ezer tonna kukoricát importált Magyarországról 8,3 millió euró értékben. A búzakivitel 93,7 százaléka (2,5 millió tonna) irányult az EU-tagországokba 2021-ben. Olaszország (1,2 millió tonna), valamint Ausztria (579 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló, továbbá Románia (355,5 ezer tonna), Németország (147,8 ezer tonna), illetve EU-n kívüli országként Bosznia-Hercegovina (147,1 ezer tonna) is fontos exportpiacnak számított. 

Új növények lephetik el a magyar földeket: leáldozóban a kukoricának?

Ha tartós lesz a csapadékhiány, kukorica helyett mást vetnek a zalai gazdák.

A külpiacokon értékesített mintegy 865,4 ezer tonna árpa közel 100 százaléka került az EU-ba, a legfontosabb célpiacok Románia (321,9 ezer tonna), Olaszország (318,2 ezer tonna) és Ausztria (106,8 ezer tonna) voltak. 2022-ben a gabonapiacot vélhetően jelentősen átalakíthatja, befolyásolhatja az orosz-ukrán háború, hiszen Ukrajna az egyik legnagyobb gabonatermelő ország a világon. Ugyan elvetették az első 150 ezer hektár tavaszi gabonát a gazdák, többek között kukorica, szójabab, napraforgó, köles, hajdina, zab és cukorrépa került a földekbe. A konfliktus miatt azonban már biztos, hogy jelentősen lecsökken a vetésterület idén. Ugyanakkor friss információk szerint az ukrán kormány már fontolgatja a kukorica és a napraforgóolaj exportkorlátozásának eltörlését, mivel túl nagyok a készletek az országban. 

Ami pedig a repcét és a napraforgót illeti, a repce exportmennyisége 33 százalékkal, értéke 12,8 százalékkal csökkent a vizsgált évben. A magyar repcekivitel szinte 100 százalékban a belső piacra irányult, Ausztriába 47,6 százalék (234,2 ezer tonna), Németországba 35,8 százalék (175,8 ezer tonna) és Romániába 4,2 százalék (20,5 ezer tonna). Az exporttal szemben a repceimport volumene több, mint kétszeresése (+224,7 százalékkal) nőtt 2021-ben. A behozatal 131,6 ezer tonnát tett ki 98,4 millió euró értékben. Az importvolumen közel kétharmada (81,7 ezer tonna) Romániából érkezett, ami a tavalyi mennyiséghez képest több, mint négy és félszeres bővülést jelent. Horvátországból 35 százalékkal kevesebb (18,1 ezer tonna) repcemag került beszállításra, valamint 7,7 ezer tonna Szlovákiából, ami a 2020. évi mennyiségnél 75 százalékkal több. A szerb repceszállítmányok volumene háromszorosára nőtt 2021-ben.

Elképesztő drágulás Magyarországon: már ennyibe kerül a repce és a napraforgó

Megállíthatatlan az áremelkedés az olajos növények piacán.

Hasítottak az állati takarmányok a magyar agrárexportban

Az elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben. Az árucsoport külkereskedelmi aktívuma 10 százalékkal emelkedett a 2020. évi adatokhoz képest, mivel exportárbevétele 18,3 százalékkal 1139,6 millió euróra nőtt, importértéke pedig 25,4 százalékkal 638 millió euróra emelkedett 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék volt a magyar agrárexportban. A termékcsoport exportértéke 794,8 millió euró volt 2021-ben, 13,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az elkészített állati takarmány exportjának 78,1 százaléka az EU-ban értékesült, legfontosabb célpiac Románia (169,7 millió euró), Németország (70,6 millió euró), Lengyelország (65,3 millió euró), Ausztria (42,4 millió euró), illetve Olaszország (41,7 millió euró) volt. A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (36,3 millió euró) és Ukrajnába (29,5 millió euró) került állati takarmány Magyarország területéről. Emellett Szerbia, Oroszország, Ausztrália, Törökország, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek is importált állati takarmányt Magyarországról 2021-ben, csakúgy, mint egy évvel korábban. Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel termékcsoport importértéke 10,6 százalékkal 353,8 millió euróra nőtt, importvolumene 7,9 százalékkal 336,2 ezer tonnára esett. A legnagyobb értékben Németországból (74,3 millió euró), Ausztriából (61,4 millió euró) és Lengyelországból (46,2 millió euró) érkezett állati takarmány.