Számos körülmény miatt vannak nyomás alatt a tejfeldolgozók - mondta Szautner Péter, a Tej Terméktanács társelnöke és a FrieslandCampina Hungária Zrt. vezérigazgatója. A szakember példaként felsorolta az alapanyagok (nyerstej és más), a csomagolóanyagok, a gáz és elektromos energia árának drasztikus emelkedését, valamint az élelmiszeriparban is tapasztalható munkaerőhiányt, a gyártási és logisztikai költségek jelentős emelkedését is - írta meg a Portfolio. Szautner Péter szerint ezeket a negatív hatásokat tovább erősítette az orosz-ukrán háború konfliktus és az így jelentkező megnövekedett geopolitikai kockázat, ezzel egy időben megemelte a változó piaci és fogyasztói elvárások miatt szükségessé váló termék- és technológia-fejlesztések tőkeigényét is. Új kockázati- és költségnövelő tényezőként jelentkezik például a napraforgóolaj, és más, Ukrajnából, vagy Oroszországból származó alapvető alapanyagok importjának átmeneti csökkenése vagy kiesése. A most tapasztalható jelentős inflációs nyomás, valamint a háború jelentette piaci bizonytalanság komoly kihívást jelent az ágazat minden szereplője számára.

A hazai tehéntej felvásárlása az elmúlt három évben stabilan emelkedett, 2019-ben és 2020-ban is 3% körüli növekedést realizáltak a hazai feldolgozók. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a tejfelvásárlás 6%-ot meghaladóan növekedett az előző évhez képest - a növekvő alapanyagárak mellett.  Ez utóbbi növekmény idén az egyik legnagyobb az egész EU-ban. Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 132,9 forint/kilogramm volt 2022 februárjában az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint. A fehérjetartalom 0,02 százalékpontos és a zsírtartalom 0,04 százalékpontos romlása, valamint az alapár 4%-os emelkedése mellett a nyerstej átlagára 3%-kal nőtt 2022 februárjában a 2022. januárihoz képest, és 20%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjának átlagárát.

Szautner Péter rámutatott, az elmúlt két évben viszont a tejtermelés számára meghatározó input költségek jelentős emelkedése miatt a megtermelt mennyiség növekedése mellett az alapanyagár is emelkedő pályára került, hiszen a takarmány, az üzemanyag és a munkaerő terén a termelőknél is jelentős extra költségek keletkeztek, ezt a trendet tovább erősítették az elmúlt hónap ukrajnai eseményei.

A kormány döntött arról, hogy árstopot vezet be egyes alapvető élelmiszerekre. Ez alapján az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15-én alkalmazottnál. Az 2021. február 1-től május 1-ig tartó árstop alá tartozik: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkefar, csirkehát, csirkeszárnyvég, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%-os zsírtartalmú tej. A nyerstej tavalyi éves átlagára (113,14 Ft/kg) 7,5%-kal volt magasabb, mint az előző évi és 20,5%-os volt a növekedés az azt megelőző 5 év átlagárához képest.

Érdekesek a késztermékek piacának trendjei

Szautner Péter kiemelte, hogy mindezek miatt érdemes egy pillantást vetni a késztermékek piacának trendjeire: a tejtermékek forgalma 2021 negyedik negyedévében értékben nézve 4,5%-kal nőtt a Nielsen legfrissebb adatai szerint. A teljes élelmiszerpiac növekedése ebben az időszakban 5,3% volt. A saját márkás termékek szerényebben nőttek, a teljes piacnak kevesebb, mint egyharmadát adják ezek a termékek.

Az AKI adatai szerint 2022 februárjában az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek feldolgozói értékesítési árai az alábbiak szerint emelkedtek:

• 20%-kal a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej és a trappista sajt,
• 19%-kal az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a kefir,
• 18%-kal a natúr joghurt,
• 17%-kal a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss és tartós tej, valamint a gyümölcsös joghurt,
• 15%-kal az adagolt vaj, a tejföl és a tehéntúró,
• 12%-kal az ömlesztett sajt,
• 2%-kal a natúr vajkrém.
  

A KSH alapján ugyanebben az összehasonlításban emelkedett 25 százalékkal a trappista sajt; 17 százalékkal az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej; 13 százalékkal a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej, 6 százalékkal a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej fogyasztói ára.

- tette hozzá Szautner Péter.

A szakember szerint a kiugróan magas inputköltség növekedés hatékonyságnöveléssel nem kompenzálható, ennek óhatatlanul meg kell jelennie a piaci árakban. Az ágazat számára közép hosszú távon a további hatékonyságnövelés, automatizálás és magasabb hozzáadott értékű termékek fejlesztése jelentheti a továbblépést. A FrieslandCampina 14 milliós eurós beruházási tervet valósít meg a következő három évben Magyarországon.

A hazai feldolgozóipar számára kulcskérdés a magas feldolgozottsági fokú termék kategóriák fejlesztése, amely közvetve elősegítheti az import tejtermékek importarányának csökkenését is a magasabb feldolgozottságú termék kategóriákban is. Úgy véli, hogy a magyar feldolgozóipar számára a magas szinten feldolgozott tejtermékek jelenthetnek valós kitörési lehetőséget, amelyek követik az olyan fogyasztói igényeket is, mint a cukormentesség, a laktózmentesség, vagy épp az alapanyagok fenntartható forrása vagy utánkövethetősége.

Az export és a késztermék-export növelése a teljes ágazat számára kiemelt fontosságú. A FrieslandCampina Hungária első embere szerint az ágazat szempontjából az a cél, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő feldolgozott termékek (sajtok, desszertek, egyéb feldolgozott tejtermékek) exportja növekedjen, míg az alacsony hozzáadott értéket tartalmazó a nyers- és fölözött tej exportja csökkenjen.  Ennek megfelelően a nyerstej export korábbi években tapasztalt csökkenése pozitív, hiszen a kivitel termékszerkezete kedvező irányban változott, azaz kevesebb alapanyag és több feldolgozott termék került kivitelre. Ezzel párhuzamosan a hazai feldolgozók által felvásárolt és feldolgozott tejmennyiség is nőtt. Az áfacsökkentéssel támogatott folyadéktejek piacán az elmúlt években az import UHT tejek aránya jelentősen csökkent,  ez jelentős  részben az áfacsökkentés miatt következett be, tehát ez az intézkedés eredményes volt és pozitív következménye, hogy ma a hazai gyártású UHT tejek a meghatározók az üzletek polcain.

Szautner Péter kitért arra is, hogy olyan veszély nem állt és nem áll fenn, hogy a hazai feldolgozók a hazai piac ellátása helyett exportra koncentrálnának, ellenkezőleg, a hazai feldolgozóipar minden helyzetben prioritásnak tekintette és biztosította a hazai kereskedelem zavartalan ellátását, ahogy ez a pandémia elején is tapasztalható volt, amikor a kiskereskedelemben hirtelen jelentős mértékben megnőtt a tejtermékek iránti igény, de ezt a feldolgozók zökkenőmentesen ki tudták szolgálni.

- tette hozzá Szautner Péter.