Az elmúlt évek nehezek voltak a magyar tejágazat számára, egyik válságból a másikba esett át a szektor, amelyek mostanra felemésztették a tejfeldolgozók tartalékait, nehéz forrásokat mozgósítani - hangsúlyozta a napokban Koller Attila, a Tej Terméktanács társelnöke. A szakember beszélt arról is, hogy az egyébként rendkívül energiaigényes ágazatot az energiaárak növekedése mellett a csomagolás és a fuvarozás költségei is emelkedtek, ahogy a nyerstej ára és a bérköltségek is.
Az ágazat költségei egy év alatt megduplázódtak, és amikor ezt be kellett építeni a termékek árába, az egy drámai mértékű fogyasztáscsökkenéssel járt. Még most is 40-50%-kal magasabban vannak az árak, mint a koronavírus-járvány előtt
- mutatott rá Koller Attila.
Megtudtuk: a kötelező akciózás kivezetését sürgeti a magyar tejágazat
Szerencsés lenne, hogy ha egyes átmenetinek szánt kereskedelempolitikai eszközök kivezetésre kerülnének. Kevésbé segíti az tejipar munkáját például a nettó beszerzési ár alatti értékesítés lehetősége, de közvetve visszaveti a hazai sajtfeldolgozást az is, hogy a fogyasztói árakat közzé tevő internetes felületen előkelő helyen szerepelnek - a gyakran dömpingáras - import félkemény sajttömbök. Annak is meg kell találni az okát, hogy a hazai előállítású dobozos UHT tejek helyett miért kerülnek vissza a polcokra egyre nagyobb számban import dobozos tejek. Szükség lenne arra is, hogy a növényi alapú termékek reklámozása kapcsán az illetékes hatóságok fel tudjanak lépni
- közöltre korábban lapunkkal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Rengeteg ilyen tejtermék van a magyar boltokban: tele lehet velük minden
Nagyon nem ment jól a nagyoknak
Komoly veszteségekkel zárta a 2023-as évet a tejtermelői tulajdonban lévő feldolgozó, az Alföldi Tej Kft. A cég üzemi eredménye a 2022-es -296,9 millió forintról -1,6 milliárdra csökkent tavaly (vagyis a vállalat a fő tevékenységén veszteséges volt), a pénzügyi műveletek eredménye pedig -1,1 milliárdról -1,6 milliárdra esett. Mindez az adózott eredményen is jól látszik, hiszen a már amúgy is mínuszos 2022-es -1,4 milliárd forint után 2023-ban -3,2 milliárd forinttal zárta az évet a cég. A fizetendő kamatok is jól tükrözik a cég aggasztó eredményeit, 977 millió forintról 1,5 milliárdra nőttek tavaly.
Igazán nehéz évet tudhat maga mögött a Sole-Mizo Zrt. is. A cég üzemi eredménye a 2022-es 2,9 milliárd forintról 814 millióra zuhant, vagyis a pozitív tartományban maradt, ám a pénzügyi műveletek eredménye -189 millióról -598 millió forintra esett. A fizetendő kamatok egy év alatt több mint háromszorosára nőttek, 142 millió forintról 480 millióra. Az adózott eredményeken jól látszik mindez, míg 2022-ben 2,7 milliárd forintot könyvelhetett el a cég, 2023-ban már csak 136 millió forintot.
A Naszálytej Zrt. sem örülhet minden tekintetben a 2023-as eredményeknek. A cég üzemi eredménye 1,1 milliárd forintról 823 millióra csökkent egy év alatt, míg a pénzügyi 14 millióról -50 millióra zuhant. A fizetendő kamatok is emelkedtek a vállalatnál 36 millióról 58 millió forintra. A számok az adózott eredményen is meglátszódnak, amely a 2022-es 1,1 milliárd forint után 2023-ban 714 millió forintra csökkent.
Jól bírták a tavalyi évet a tejfeldolgozók, 2,7 milliárdos eredmény a Sole-Mizónál
Nem minden cégnél olyan rossz a helyzet
A nagy hazai tejipari cégeket vizsgálva több olyan vállalat is volt, amely ugyan nem kiugróan, de nyereségesen tudta zárni a 2023-as évet. Habár a Friesland Campina Zrt. üzemi eredménye 1,8 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra nőtt egy év alatt, a pénzügyi műveletek egyenlege csökkent, 2,3 milliárdról 2,2 milliárd forintra. A fizetendő kamatokra szintén kevesebb pénzt költöttek, 10,6 millió forint helyett 8 millió forintot. Az adózott eredmények is ezeket a számokat tükrözik, a 2022-es 3,9 milliárd forint után tavaly 5,1 milliárd forint volt.
Az Óvártej Zrt. fő tevékenységén 269 millió forint helyett 633 milliós üzemi eredményt ért el tavaly, pénzügyi műveleteinek eredménye azonban -117 millióról -211 millióra csökkent egy év alatt. A fizetendő kamatok is emelkedtek a cégnél, 74 millió forintról 167 millió forintra. A vállalat nyereségesen tudta zárni a tavalyi évet, a 139 millió forintos adózott eredményét 391 millió forintra növelte 2023-ra.
Változnak a fogyasztói szokások
Ahogy arról korábban az Agrárszektort Harcz Zoltán tájékoztatta, a tej és tejtermékek fogyasztása az infláció okán tavaly rendkívüli módon visszaesett. Idén ugyan látszik már egy-egy apró pozitív elmozdulás, de nagyon mélyről kell visszakapaszkodni. Az infláció a tej és tejtermékeket sem kímélte, sem idehaza, sem Európában, amely viszonylag szokatlan európai tendenciákat vont maga után: a fogyasztók egyre inkább a saját márkás termékek, az olcsóbb márkák, nagyobb kiszerelések felé, a biotól a normál tejtermékek felé fordultak vásárlásaik során.
Ez a hatás a hazai tejipari cégek belföldi értékesítési adatain is látszik, amely, habár minden esetben nőtt, de csak minimális szinten. Az Alföldi Tejnél 75 milliárd forintról 77 milliárdra nőtt a belföldi eladásokból származó árbevétel 2023-ban, a Frieslandnál 44,2 milliárd forintról 48 milliárdra, a Sole-Mizónál 78 milliárdról 82 milliárdra emelkedett, a Naszálytejnél pedig 31 milliárd forintról 34,7 milliárd forintra. A belföldi értékesítésből származó bevétel az Óvártejnél nőtt a legkevésbé, a 2022-es 31 milliárd forinthoz képest mindössze 34 milliárdra emelkedett tavaly.
Volt árbevétel az exportból is
Habár csak egy cégnél, de attól függetlenül, hogy vesztségesen zárta a 2023-as évet, nőtt az exportértékesítésből származó nettó árbevétel - az Alföldi Tejnél, 2,9 milliárd forintról 5,1 milliárdra. Nem mondható el azonban ugyanez a többi nagy tejipari vállalatról: a Sole-Mizónál 42 milliárd forintról 37 milliárdra forintra esett az exportból származó bevétel egy év alatt, a Frieslandnál 1,7 milliárdról 1,45 milliárdra, az Óvártejnél 30 milliárd forintról 27,5 milliárdra, a Naszálytejnél pedig a 2022-es 777 millió forintról 618 millióra csökkent.
Bérekre is költöttek a cégek, de nem sokat
Elmondható, hogy az összes nagy hazai tejipari cégnél emelkedtek a bérköltségek, ugyan nem látványosan. Az Alföldi Tej a 2022-es 3,7 milliárd forint után tavaly 4,8 milliárd forintot költött a bérekre, a Friesland pedig 3,1 milliárd forintról mindössze 3,4 milliárd forintra növelte bérköltségét 2023-ban. A Sole-Mizo 6,3 milliárd forintot költött 2022-ben a bérekre, 2023-ban ez csak minimálisan lett nagyobb, 7 milliárd forintot fordítottak erre. A Naszálytej a 2022-es 1 milliárdos bérköltség-kiadását 1,2 milliárdra növelte egy év alatt, míg az Óvártej 959 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelte a bérekre költött kiadásait.
Csak így lehet túlélni
Koller Attila szerint az ágazat szereplőinek a túlélésük érdekében olyan fejlesztéseket kell véghez vinniük, amelyek választ adnak az elmúlt időszak kihívásaira és problémáira. Éppen ezért szükség lenne ahhoz, hogy az ágazatot érintő fejlesztési és beruházási programok minél hamarabb meghirdetésre kerüljenek, hogy az ágazat szereplői mielőbb el tudjanak kezdeni dolgozni ezeken. A szakember úgy fogalmazott, hogy kiemelt fontosságú lenne az automatizáció és a csomagolóanyagok fejlesztése, mert ezek kellenek ahhoz, hogy a nyugat-európai vállalatokkal szemben is versenyképesek legyenek a hazai cégek.
A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt évek kamatkörnyezeti változásai rendkívül rosszul érintették a tejágazatot, úgyhogy az is kívánatos lenne, hogy a pályázati lehetőségekkel együtt megfelelő finanszírozási opciók is megnyíljanak az ágazat szereplői számára.
Kétmillió tejelő tehén tűnhet el Európából
Előrejelzések szerint 2035-ig 19,7 millióról 17,3 millióra csökkenhet a tejelő tehénállomány, miközben az egy tehénre jutó tejhozamok ugyanezen időpontig növekedni fognak. Ha ezzel itthon is lépést szeretnénk tartani, nem lehet halogatni az energia, munkaerő és méret szempontjából is hatékonyabb telepek létrehozását. Továbbá az egyre erősödő fenntarthatósági elvárásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, amelyek főként a trágyakezelés és energiahatékonysági beruházások felé mozdítják a szektort
- emelte ki a közelmúltban Demeter Zoltán, a K&H Agrár-üzletág vezetője.
