Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokra kell felkészülnie a fiataloknak a következő 5-10 évben, Dr. Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke elmondta, hogy az ágazatnak pozitív jövőképet kell mutatni. Jelenleg, ha a fiatalokat kell megszólítani, akkor az kell, hogy a trendi, a vonzó és a szexi legyenek a hívószavak, és fontos, hogy az agrárium tényleg ez is legyen. A szakember szerint a precíziós mezőgazdaság emberi oldalára is figyelmet kell fordítani, mert nem mindegy, hogy lesz-e elegendő olyan képzett fiatal, aki ezeket az eszközöket képes lesz készségszinten, jövedelmezően és fenntarthatóan kezelni? Dr. Weisz Miklós beszélt arról is, hogy a precíziós gazdálkodás terén nagyon sok specialista van, aki a rendszer egy-egy szeletét ismeri, úgyhogy most már generalistákra lenne szükség, akik látják a nagy képet is, és speciális tudással is rendelkeznek. A tudás megszerzése kapcsán a szakember elmondta, hogy egy friss felmérés azt mutatta ki, hogy a 20-25 év közötti fiatalok szívesen szerzik meg a tudást a társaiktól, kortársaiktól, ez az információ pedig később még fontos lehet. Dr. Weisz Miklós szerint a jövőben olyan szakemberekre lesz szükség az agráriumban, akik már eltöltöttek némi időt külföldön, akár munkával, akár tanulással. Ezen kívül a szakember az alkalmazkodóképességet emelte ki, mint fontos készséget, hiszen az elmúlt években is olyan változások történtek, amikre senki nem volt felkészülve, és ez a jövőben is bármi bekövetkezhet. Gyorsan kell alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, és aki ezeket hatékonyan le tudja reagálni, az sikeres lesz. A szakember emellett jelezte, hogy a társadalmi elvárásokhoz is csak hatékonysággal lehet alkalmazkodni, amihez viszont megfelelő tudás kell. Dr. Weisz Miklós emellett felhívta arra is a figyelmet, hogy fontos, hogy az ágazat szereplőinek telefonjában létező, jó számok legyenek, olyan szakemberek elérhetőségei, akik megbízhatóak és tudnak segíteni a felmerülő problémák megoldása során. A szakember végezetül rámutatott, hogy a tudásnak és a tapasztalatátadásnak is óriási értéke van.

Pecze Rozália, a Syngenta európai és afrikai fenntarthatósági programjainak felelőse szerint egy olyan világban élünk, ahol az agráriumnak foglalkoznia kell a társadalommal, ugyanis ennek a fordítottja is igaz. A szakember elmondta, hogy sokan nem tudják, de a fenntarthatóság három pilléren nyugszik: a környezet és a környezetvédelem pillérén, ami cél is egyúttal; a társadalom pillérén, ahonnan az igények és a kritikák érkeznek; és végül a gazdaság pillérén, amely lehetővé teheti a célok elérését. Pecze Rozália beszélt arról is, hogy a Föld kezd kifogyni a természeti erőforrásaiból, ugyanakkor a népesség növekedése miatt egyre nő a fogyasztás iránti igény is. A mezőgazdaság pedig azért került a társadalmi érdeklődés fókuszába, mert a legtöbb ilyen természeti erőforrással - így például a talajjal, a vizekkel és a légkörrel - is kapcsolatban van. A szakember ismertette, hogy egy 20 éves értékelés szerint a magyarországi talajoknak 0,5%-kal csökkent a humusztartalma. Egy kísérlet pedig arra az eredményre jutott, hogy a kutatók 18 év alatt tudnak 0,5%-nyi humusztartalmat regenerálni egy lejtős, barna erdőtalajon. Ez két olyan adat, amit komolyan kell venni. Pecze Rozália szerint a jövőt a szén-dioxid-kibocsátás és az üvegházhatású gázok fogják meghatározni. A szakember példaként hozta fel Angliát, ahol bizonyos árukért és szolgáltatásokért már lehet CO2-kredittel fizetni, ami érdekes koncepció, de az előrelépéshez sokkal jobban kellene ismerni a természeti erőforrásokat és a közöttük levő kapcsolatot. Pecze Rozália szerint az elkövetkezőkben a nyitottság lesz az a készség, amire mindenkinek szüksége lesz, aki az agrárium területén akar elhelyezkedni. Nyitottság kell az új technológiák megismeréséhez, adaptálásához és alkalmazásához, valamint az, hogy a gazdák is meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat. A szakember szerint fontos az is, hogy a fenntarthatóság fogalma letisztuljon a közgondolkodásban, mert az most egy elég szürke és megfoghatatlan valami most. Pecze Rozália szerint a fenntarthatóság egy út, aminek nem konkrét állomásai vannak, hanem lépései, és az embereknek meg kell tanulniuk ezeket.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségeket fog jelenteni a hallgatóknak, ha az oktatás után belecsöppennek egy gazdaság életébe, Dr. Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodási termékmenedzsere kifejtette, hogy az első idők lehet, megterhelőek lesznek, de az agráriumban, történjék bármi, a magokat el kell vetni, az állatokat meg kell etetni és az élelmiszert meg kell termelni. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a jövőben kiemelt fontosságú lesz, hogy a diákok megértsék az adatáramlást. Ennek pedig a nyelvtanulás és a biztos angol nyelvtudás a feltétele, mivel az informatika nyelve is ez. A jövő agráriuma nagyon más lesz a jelenéhez képest, ugyanis az ember egyre inkább kiszorul azokról területekről, amelyek nagy precizitást, gyorsaságot és monotóniatűrést igényelnek, jelezte Dr. Virág István, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a mezőgazdasági folyamatok végén mindig az ember fog állni. A szakember szerint a jövőben nagyon fontosak lesznek a gépforgalmazók részéről az értékesítő csapatok kiképzése, valamint a folyamatos szakmai képzések a képek és eszközök kezelését illetően.

Arra a kérdésre, hogy miben változott már most, és miben fog még változni a mezőgazdaság a munka terén, Dr. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. csoportvezetője elmondta, hogy az alapok nem változtak, a magnak be kell kerülnie a földbe, és meg kell kapnia a szükséges tápanyagokat. Ám ezen kívül minden átalakult. Ami eddig a mechanika volt, azt most az elektronika, a robotika és mesterséges intelligencia adja. A szakember rámutatott, hogy a fejlett gépek át tudnak venni feladatokat az embertől, amire szükség is van, mert ezáltal csökkennek a potenciális hibalehetőségek. Mesterházi Ákos Péter is azon a véleményen volt, hogy a jövőben az angol nyelvtudás fel fog értékelődni, de rámutatott, hogy legalább annyira fontos, hogy a gazdák és a technológiai szakemberek értsék, miről beszél a másik. A szakember egyetértett azzal, hogy a képzések kiemelt szerepet játszanak majd az elkövetkező időszakban, ám jelezte, hogy mostanra információáradat puszta nagysága is problémát jelenthet. A leendő gazdáknak meg kell tanulniuk, hogyan és honnan tudnak a döntéshozatalhoz szükséges, megbízható információkat szerezni.