Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke szerint a talajok állapota katasztrofális. Úgy gondolja, az alattunk lévő érték nagyon jelentős és aki elindul a min-till, strip-till technológiák felé, már óriásit tud tenni, ha az agrotechnikát nézzük, de a lényegi változást a no-till talajművelési technológia jelentené.
A no-till rendszer az, ami azt a rendszert tudja szemléltetni, ami már sokkal hamarabb jelen volt, mint az emberiség
- fogalmazott a szakértő. Hozzátette, amit az elmúlt körülbelül száz évben az ember tönkretett, azt a no-till rendszer segítségével valamelyest helyre lehetne hozni, hiszen ez hozzásegít a megfelelő talajregenerációhoz. Természetesen integrálva azokat az elemeket, például élő gyökereket, amelyek nélkül nincsen élő talaj.
Egy valamiről semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk, 8 milliárd ember ellátását, táplálását kell megoldanunk
- mondta Szentpáli Szilárd, a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazatvezetője. Hozzátette, jelenleg két szélsőség létezik, vannak azok a gazdák, akik intenzíven, szántással gazdálkodnak, és vannak, akik a no-till termesztési technológiát alkalmazzák. A szakember szerint a feladat mindenki számára az, hogy azt a szükséges élelmiszer-alapanyagot, ami a "létezésünkhöz" szükséges, meg tudjuk teremteni. Hangsúlyozta, többek között a no-till rendszer is egy olyan szakterület, amelyhez érteni kell, ezért érdemes szakemberek segítségét kérni. Felhívta a figyelmet a fokozatosság elvére, és arra is, hogy azokat a különböző talajtípusokra alkalmas talajművelési módokat, technológiákat szükséges megtalálni, melyekkel biztosítható a fenntartható talajművelés. Talajainkat fel kell készítenünk a szélsőséges időjárással járó körülményekre - tette hozzá.
A külső, abiotikus tényezőkre, mint például az időjárás, nincsen közvetlen hatásunk, de a talaj, mint egy pufferközeg reagálhat erre. A talaj pufferkapacitása nagyban függ attól, hogy milyen a talajbiom állapota.
Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy sokféle, nagy mennyiségű, különböző funkciójú élőlény él a talajban és ezek közül nagyon sok olyan van, ami közvetlenül támogatja a gazdálkodásunkat, például a különböző tápanyagfeltáró folyamatokban. A foszfor nagy része például kötött formában van jelen a talajban, és a gombák, baktériumok tevékenysége kell ahhoz, hogy ezt a készletet a növények számára elérhetővé tegyék. A talajszerkezet megőrzéséhez, valamint az ideális talajnedvességhez sokat hozzá tudunk tenni a helyes talajművelés megválasztásával és a talajfedettség biztosításával, illetve az élő gyökerek meglétével - tette hozzá a szakértő. Minden növény más-más típusú mikrobiológiai tevékenységet folytat, így minél különbözőbb növényeket ültetünk, termesztünk, a talajban annál többféle élőlény lesz jelen. Egy jó szerkezetű, élő talajjal a termésbiztonságot is tudjuk támogatni.
A Kárpát-medencébe visszaugorva, a magyar paraszti kultúrában anyaföldnek hívták a földet, és ehhez mérten is is bántak vele. Aztán jött a 20. század, és a hetvenes években az volt a mondás, hogy a talaj már csak arra szolgál, hogy a növény megkapaszkodjon benne a gyökerével, és mi majd a tudomány eszközeivel minden mást biztosítani tudunk
- mondta Szólláth Tibor Zoltán, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületének elnöke. Kiemelte, Magyarország mezőgazdaság szempontjából mindig is kiemelkedő volt. Aki talajjal, földdel gazdálkodik, annak meg kell ismernie a saját talajait. Tudnia kell, hogy annak milyen szerkezete van, bele kell nézni rendszeresen, hiszen nincs rutinszerű földművelés.Véleménye szerint, azt, hogy milyen módon tudjuk gyógyítani talajainkat rendkívüli módon befolyásolja, az állattenyésztés visszaszorulása, valamint a szerves anyag hiánya.
A probléma nagyon sokszínű, egy megoldás nincs, de sokat segíthet az, ha sokkal kevesebbet bolygatjuk a talajt, emellett érteni kell hozzá, illetve élő közegként tekinteni rá. A szakember felhívta a figyelmet a talaj nagy vízbefogadó képességére is, de ehhez is fontos a megfelelő talajszerkezet megléte.
Szabó Attila egyetértett Szentpáli Szilárd nézeteivel a fokozatossággal és a megfelelő odafigyeléssel kapcsolatban, és elmondta, hogy az egyesület gazdafórumokat hozott létre, így az országban szinte minden talajtípussal kapcsolatban vannak már ismereteik.
Nem kell beleugrani semmibe, fokozatosan kell felépíteni az agrotechnikát, helyhez, adottságokhoz mérten, amit megtehetünk, tegyük meg
- fogalmazott Szabó Attila. Hozzátette, hogy a cél a rendszerszemléletű világ létrehozása lenne. Szentpáli Szilárd az éghajlati változások tekintetében nagyon hisz a precíziós technikákban. Több olyan pályázati lehetőség is volt ezzel kapcsolatban, ahol a gazdák olyan precíziós eszközöket tudtak vásárolni, melyekkel hatékonyságukat növelhetik. Ilyen például a drónok vagy az, hogy gyomtérképek létrehozásával az önjáró permetezőkkel célzottan tudják a gyomokat kezelni a termelők, így jelentős mennyiségű növényvédő szert tudnak megtakarítani.
Az új támogatáspolitika ad egyfajta bónuszt, ha valaki ebbe az irányba mozdul. Ebben nehézséget és lehetőséget is látok. Észre lehet például venni, hogy egyre többen kezdenek el anyagi okokból ökogazdálkodással foglalkozni és egyre több az öko termék. Viszont Magyarországon a fogyasztói kör nem bővül és az EU-s fogyasztás is jelentős mértékben csökken
- mondta Szólláth Tibor Zoltán. Magyarországon a fogyasztói kör nem bővül és az EU-s fogyasztás is jelentős mértékben csökken. Berényi Üveges Judit szerint a rendszerszintű gondolkodás, szemlélet elsajátításában, valamint egy új technológia bevezetése előtt érdemes kísérletezni a saját gazdaságban, saját keretek között.
