A növényi alapú fehérjék népszerűségének motorja elsősorban a környezetvédelem, az egészség és jólét, valamint az állatbarát szempontok - írja közleményében a Roland Berger. A tanulmány szerint az európaiak 59%-a hajlandó 5%-kal magasabb árat fizetni az állatbarát termékekért. Az Egyesült Államokban a fiatalabb generációk több mint 40%-a állítja, hogy többet költene egészségesebb és környezetkímélő termékekre, szemben a baby boomer generáció 21%-ával. A fogyasztók ezért olyan alternatívákat keresnek, mint például a növényi alapú fehérjék.

 - mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.

Versenyképes ára és a fehérje minősége miatt a szója ma még vezető szerepet tölt be, de piaci részesedése egyre csökken

2014 óta a szója alapú tejfogyasztás évente 2%-kal csökkent, míg más növényi fehérjék kereslete 16%-kal nőtt Észak-Amerikában és Európában. Bár a szója az állati eredetű fehérjékhez hasonlóan magas fehérjetartalmú és viszonylag könnyen emészthető, a bab allergén reakciói miatt egyre több aggodalom merült fel, valamint hírneve is romlott a környezeti hatása (pl. szójaültetvények telepítése erdőségek kiirtásával) és a génmódosítás (GMO) egészségügyi aggályai miatt. A Roland Berger szerint a holnap legnagyobb növényi alapú fehérjéjének meghatározó kiválasztási szempontjai között öt összetevő szerepel: a fogyaszthatóság (íz és textúra), a költséghatékonyság (a szója árához képest), az elérhetőség, a minőség (aminosavak száma) és a fenntarthatóság.

A fogyaszthatóság alapján a szója, a repce és a borsó áll a legközelebb az állati fehérjékhez - a költséghatékonyság szempontjából pedig a borsó vetélytársa a szójának

A Roland Berger úgy véli, hogy a borsó alkalmazhatósága alapján megfelelő fehérjeforrás lehet a joghurt, a hal, a marha- és a csirkehús alternatívájaként. Ára megfizethető (kb. 4,2-4,6 USD/kg), bár egyelőre még mindig drágább, mint a szója (kb. 2,4 USD/kg). A vásárlókat különösen vonzzák gluténmentes tulajdonságai, egészségügyi előnyei és a termesztés során mutatott fenntarthatósága. Ezen erősségek kombinációja segíthet abban, hogy a közeljövőben megelőzze a szóját, mint vezető növényi alapú fehérjét.

Hogyan kell reagálniuk az agrár-élelmiszeripari vállalatoknak?

 - emelte ki Schannen Frigyes.

Az értéklánc növényenként történő megértése fontos szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az agrár-élelmiszeripari vállalatok melyik növényre fókuszáljanak, és hogy hol kell elhelyezkedniük a piacon. A Roland Berger úgy véli, hogy 2025-re a piac megkezdi érési szakaszát, amikor az elfogadási arányok a "végleges" szinteken stabilizálódnak, és az FMCG szereplők növelik termelési kapacitásukat és biztosítják a beszerzést. Azok a vállalatok, amelyek kivárják ezen időszakot, nagyrészt lemaradnak erről a növekvő lehetőségről. Így a növényi fehérjék jövőjére való felkészüléshez az agrár-élelmiszeripari vállalkozásoknak részletes stratégiai terveket kell készíteniük.