Rengeteg újítás, fejlesztés és elvonás történt/történik a növényvédelemben, persze, nem csak Magyarországon. A Nébih legutóbb például bejelentette, hogy 2021. december 1-jén hatályba lépett az Agrárminisztérium új rendelete, amely lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését. A minősítési eljárást a gyártó és/vagy forgalmazó köteles kezdeményezni, annak érdekében, hogy hazánkban kizárólag cseppképzési és szórástechnikai szempontból megfelelő növényvédelmi gépeket vehessenek használatba a termelők. A módosító rendelet rögzíti, hogy a típusminősítési eljárás követelményrendszerét a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a honlapján teszi közzé.
Változás jön a permetezésben itthon: erre sokaknak oda kell figyelni júliustól
Elengedhetetlen a méhek védelme is
A növényvédelmi eljárások során nagyon fontos, hogy azt a természettel és a fenntarthatósággal összhangban végezzék, és oda kell figyelni a hasznos élőlényekre is. A méhekre ez különösen igaz, éppen ezért a Nébih nemrégiben egy újabb lényeges intézkedést jelentett be: z Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása szerint a gabonaféléket is méheket vonzó kultúráknak kell tekinteni. Így ezeknél a növényeknél is figyelmet kell fordítani arra, hogy virágzáskor a növényvédő szeres kezeléseket méhkímélő technológia szerint végezze az ember.
Bár a kalászosok nem mézelő növények, háziméhek, vadméhek és magányos méhek is látogathatják a táblákat pollen gyűjtése céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása alapján a gabonákat is méhekre attraktív, vagyis méheket vonzó kultúrának kell tekinteni. A gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs) virágzása során a méhek tömeges jelenlétének kicsi ugyan az esélye, de nem nulla. Éppen ezért a méhek kíméletét szem előtt tartva, virágzás időszakában - kifejezetten ide értve azt az esetet is, amikor a táblán, vagy annak szegélyében gyomnövények virágoznak - méhekre kifejezetten kockázatos, vagy méhekre kifejezetten veszélyes besorolású növényvédő szert kijuttatni tilos!
Mostantól tilos ezeket a növényvédő szereket használni Magyarországon: itt a lista
Csúnya bírság jár annak, aki erre nem figyel oda
Bizonyára a parlagfüvet senkinek sem kell bemutatni, a gazdáknak pedig főleg: egy év alatt a hatszorosára nőtt a parlagfű miatt kiszabott bírság felső mértéke. Egyúttal a hatóság azt tapasztalja, hogy a termelők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nem kívánt gyom a területükön ne érje el azt az állapotot, amiért már bírság is jár. Azt, hogy mennyire is kell komolyan venni az irtását, jól mutatja, hogy a Nébih 2021-ben összesen mintegy 108 millió forint bírságot szabott ki a kül- és belterületeken a sokak életét megkeserítő gyomnövény miatt.
Ezeket a szereket veszik leginkább a magyar gazdák
A hatóanyag kivonások, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények és a különféle kártevők megjelenése és elterjedése is minden bizonnyal szerepet játszik abban, hogy egyre több növényvédőt vásárolnak a magyar termelők. A legkelendőbbek a csigaölők, a gomba- és baktériumölők, valamint a gyomirtók és a mohaölők, ezeknek az értékesítése ugrott meg 2020-ban a 2011-es év adataihoz képest. Ezzel szemben regulátorokból és egyéb növényvédelmi szerekből jócskán lecsökkentek az értékesítések. Lapunk nemrégiben beszámolt arról, hogy mely hatóanyagokat vonták az elmúlt időkben.
Több milliós bírság is járhat ezért Magyarországon: sok termelő nem is tud róla
Változást hozhat a háború?
A szomszédban dúló háború lényegében az egész világot felborította, számos ágazatot pedig teljesen átalakított - ebbe erősen beletartozik a mezőgazdaság is. Tulajdonképpen mindenre kihat: az élelmiszeriparra, a gabonapiacra, az állattenyésztésre, a növénytermesztésre, tényleg mindenre. Mivel az európai termelés és élelmiszerellátás nagyban függ a két ország mezőgazdaságától, a szakemberek szerint könnyen elképzelhető, hogy a megszorító intézkedéseket enyhíteni fogják. A különleges helyzet különleges megoldásokat igényel, de azt nem lehet még tudni, hogy a jövőben leállítják-e hatóanyagok kivonását, vagy akár vissza is helyeznek korábban már kivont hatóanyagokat. Ami biztos, hogy már megvan rá a lehetőség, hogy a Bizottság gyorsabban reagáljon a helyzetre. Nagyon fontos a fenntarthatóság, de a jelenlegi helyzetben néhány dolog nagyon nehezen tartható. A háború elgondolkoztatja az európai döntéshozókat is. Ezentúl fontos, hogy nemcsak gyártóknak, hanem a termelőknek és az érdekképviseleteknek is együtt kell ebben dolgozni. Komoly klimatikus viszonyokkal küzdünk, egyszerűen együtt kell működni.
Leállás a Bayer-nél: súlyos gondok merültek fel a népszerű gyomirtó körül
Mi történt a glifozáttal?
Igen nagy sajtóvisszhangnak örvendhetett a glifozát, hiszen egy igen megosztó anyagról van szó. Van, aki szerint semmi gond nincs vele és fontos eleme a mezőgazdaságnak, azonban vannak olyanok is, akik szerint roppant káros, rákkeltő anyagról van szó. A gyomirtószer betiltását régóta követelik a környezetvédők. Használatának számos tudományos eredmény szerint igen káros következményei vannak az emberi egészségre és a természetre nézve is. Ám az ügyben még egy fordulat jött: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) most mégis úgy döntött, hogy a tervezettnél egy évvel később adja csak ki a glifozát használatáról szóló tudományos állásfoglalását. Ez ez azt jelenti, hogy egy évvel későbbre csúszhat a gyomirtószer betiltása.
Mennyire bírható el a zöldítés a növényvédelemben?
Minden korábbinál nagyobb változások és átalakulások zajlanak a mezőgazdasági inputanyag-piacokon, amelyek a növényvédelmet is alapvetően érintik. A hosszabb távú felhasználási lehetőségeket befolyásolhatja, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő. Az EU a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő években: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. Az uniós növényvédőszer engedélyezés egyébként a legszigorúbb az egész világon, amit jól alátámasztanak a hatóanyag kivonások is, amik lényegében minden vállalatot érintenek. Csak olyan hatóanyagok, növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek megfelelnek az előírásoknak és biztonságosan használhatók. A döntéseknek tudományos vizsgálatokkal, eredményekkel alátámasztva, átlátható és világos szabályrendszer szerint kell történnie. Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a mezőgazdaság és a növényvédelem szakértelemmel, okszerűen és szakszerűen alkalmazva a fenntarthatóságot és a megfelelő ellátást szolgálja.
