Hiába lesz elég búza Magyarországon, az aratás után mégis hiány alakulhat ki

Hiába lesz elég búza Magyarországon, az aratás után mégis hiány alakulhat ki

agrarszektor.hu
Mesterséges gabonahiány is kialakulhat a nyári aratás után az országban, ha a gazdálkodók a még jobb árak reményében kivárnak az eladásokkal. Bár a belföldi szükséglet a várhatóan rosszabb idei termés ellenére is biztosított lesz, az agrártárca a megfelelő készletgazdálkodás fenntartásához megoldásokat keres ahhoz, hogyan lehet folyamatosan kielégíteni a humánfogyasztási és az állattenyésztési igényeket, ha a gazdák valóban visszafognák a terményértékesítéseket.

A felelős készletgazdálkodás érdekében nem csak azt kell tudni, mennyi gabona van az országban, hanem azt is, mennyi eladási szándék mutatkozik a gazdálkodóknál - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Nagy István agrárminiszter. Hiába lesznek tele ugyanis a raktárak a nyári búza- és árpaaratás után, a hazai piacon mesterséges áruhiány is kialakulhat, ha a termelők jelentős része nem kívánja értékesíteni terményeit a betakarítást követő időszakban. Amennyiben a gazdálkodók nem adják el gabonájukat, a piaci készletek kifogyhatnak, így augusztus-október között hiánytünetek is felléphetnek az országban - tette hozzá Nagy István.

A miniszter a feldolgozókat képviselő Gabonaszövetség közelmúltbeli jubileumi rendezvényén érzékeltette, hogy a március elején bevezetett, majd július közepéig meghosszabbított gabonakiviteli bejelentési kötelezettség továbbra is fennmaradhat, de az agrártárca a megfelelő készletgazdálkodás folytatásához újabb megoldásokat igyekszik találni. A minisztérium arra keresi a válaszokat, hogyan lehet garantálni a humánfogyasztási és az állattenyésztési gabonaigények biztonságos kielégítését, ha a termelők visszafogják az áruértékesítéseket.

Örökös tiszteletbeli elnökké választotta Lakatos Zoltánt, a debreceni Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját a Gabonaszövetség vezetése. Lakatos Zoltán kilenc cikluson át töltötte be a szövetség elnöki tisztét és harmincegy éve látja el a szervezeten belül működő malmi tagozat elnöki feladatait.

A gabonakészletek visszatartását magyarázhatja, hogy az új termények felvásárlási ára hagyományosan a nyári betakarítási időszakban a legalacsonyabb, később pedig rendszerint folyamatosan növekszik. Aki tehát "a kombájn alól", raktározás nélkül adja el gabonáját, kisebb árbevételre, illetve nyereségre tehet szert, az áremelkedések miatti további haszon pedig a felvásárló kereskedők zsebében köthet ki.

A nyáron induló új gabonaszezonban a szokásosnál is nagyobb lehet a tét, mert az orosz-ukrán háború, illetve az amiatti világpiaci terménykiesés minden korábbinál extrémebb helyzetet teremt. Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai azt mutatják, hogy a tavalyi aratáskor a búzaárak tonnánként 60-65 ezer forint között mozogtak, míg mostanra130-140 ezer forintra szöktek. A mai várakozások szerint a rendkívüli árszintek hosszabb távon is kitarthatnak, sőt emelkedhetnek, így most nem vállal nagy kockázatot, aki a betakarítás, illetve az azzal járó esetleges átmeneti árcsökkenés idején nem adja el gabonáját, hanem elraktározza és a magasabb árak reményében később dobja piacra azt.

A termelői árvárakozásokat erősíti, hogy az idei hazai búzatermés az aszályos időjárás miatt várhatóan 4,5 millió tonna körüli lesz, vagyis körülbelül 15 százalékkal visszaeshet az elmúlt évi 5,3 millió tonnához képest. Bár a valószínűsíthető mennyiség bőven fedezi a mintegy 2,5 millió tonnára tehető étkezési, ipari, takarmányozási és egyéb hazai éves igényeket, a terméscsökkenés, illetve a háború miatti árgerjesztő nemzetközi hatások a betakarítást követő hónapokban fokozhatják a gabonaárak növekedését a magyar piacon is.

Nagy István a Gabonaszövetség közelmúltbeli rendezvényén erre utalva "innovatív megoldásokhoz" kért érdekképviseleti segítséget annak érdekében, hogy az állattenyésztőket olcsóbb takarmányokhoz lehessen juttatni. Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a tárcavezető parlamenti mezőgazdasági bizottsági miniszterjelölti meghallgatásán felmerült a tápok és egyéb takarmányok áfacsökkentése is, amelynek megalapozásához és előkészítéséhez a minisztérium most szakmai számításokat végez.

A miniszter hosszabb távú ágazati kockázatként említette a vetésforgók szabályozására vonatkozó uniós javaslatot, amely a gabonatermelésben hosszabb távon 12-15 százalékos kiesést is okozhat az AKI számításai szerint. A jelenlegi terménypiaci kínálat növelése érdekében pedig sürgetőnek nevezte egy gabonakorridor létrehozását az ukrán gabona szárazföldi szállíthatóságához, hogy a szomszédos országban ragadt készletek eljuthassanak a világ élelmiszerválságtól fenyegetett övezetibe is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ki-ki vet, de ki arat?

Ki-ki vet, de ki arat?

Sokan még mindig nem hiszik el, de a korszakváltás elérte a szántóföldi növénytermesztést is.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?