Egyre több strucctelepről hallani országosan, olykor elkóborolt nagy madarakról is szólnak a hírek, mert bizony egyre többen tenyésztenek struccot Magyarországon. Ez azonban a boltok húskínálatában nem látszik, noha időnként lehet találni darált húspogácsát strucchúsból, vagy egy-egy nagyobb vásár alkalmával megkóstolni a struccból készült kolbászt, de egyébként még mindig a kuriózumok közé tartozik nálunk a strucchús fogyasztása - olvasható a HelloVidék oldalán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban még több mint ötven strucctelep működött, mostanra viszont tíz sem maradt az országban. A termesztők szerint még egyfajta fekete bárány ez az ágazat, hiszen nincs egységes állatjelölés, így azt sem tudni pontosan, hol, hány állat lehet, a tenyésztőknek pedig nincs rálátási jogosultságuk a nagy képre. Most igyekeznek egyesületbe tömörülve a Debreceni Egyetemmel kidolgozni egy törzskönyvezési stratégiát, de a program várható kifutási ideje három év lesz.

Hajdúnánáson létezik egy struccfarm, ahol már az 1990-es évek elejétől felfedezték, hogy jó üzlet lehet ennek az egzotikus állatnak a tartása. Ahogy Nyakas Dániel, a Nánás Struccfarm ügyvezető tulajdonosa elmondta, a saját telepük történetében 1992-ig kell visszatekinteni. A szakember édesapja, hét társával a helyi gyógyfürdő mellé szeretett volna egy látványosságot, ami odavonzza majd hozzájuk az embereket.

- mesélte Nyakas Dániel.

A szakember elmondta, hogy az ő családi telepükre 2013-ban érkeztek az első madarak. Akkor még neveket is adtak némelyiknek, de amióta megnövekedett az állomány, erről leszoktak. 2014-ben előbb Nyakas Dániel, majd 2015-ben a felesége is sikerrel pályázott a Fiatal Gazda pályázaton, ami nagy lehetőségeket nyitott meg előttük. Az ügyvezető felidézte, ez egy szabad felhasználású pénzügyi támogatás volt, és tenyész madarakat vásároltak belőle, valamint istállókat is építettünk. Azóta már egy terménytárolót is sikerült felépíteniük, jelenleg pedig a legnagyobb beruházásuk van folyamatban: egy állattartó telepi pályázaton keltető épület, keltetőgépek, nevelő istállók, karámrendszerek felújítása, silótároló építése és az úthálózat kiépítése van folyamatban.

A Nánás Strucctelepen most 140 termelő állomány van, plusz a természetes szaporulat. Mivel a struccok február és szeptember, legkésőbb október között tojnak, ezt az időszakot nevezik csúcsidőnek az esetükben. A keltetési idő a struccnál 40-45 nap, ez függ a tojás nagyságától, a páratartalomtól és a hőmérséklettől is. A telepünkön most négy alkalmazott van rajtam kívül. Mindenkinek megvan a saját feladata. Én csinálom a keltetést, egy munkatársnő van a kismadarakkal, három férfi munkatársam feladata pedig a nagymadarak etetése, a tojásszedés, a tojás fertőtlenítése, és minden telep körüli munka elvégzése.

Mit kell tudni a közönséges struccról?

A közönséges strucc korábban Afrikában a Szahara északi és déli részein is élt, az esőerdőövtől délre fekvő régiókban, Kelet-Afrikában és a Közel-Kelet nagy részén. Napjainkban inkább a nyílt területeken, Afrika szavannai területein, a Száhel-övben és az egyenlítői erdőzónától északra és délre fekvő területeken őshonos. Délnyugat-Afrikában viszont a sivatagokban és félsivatagokban is megél. Ausztráliában a tenyésztett struccok már elvadult populációkat alakítottak ki. Az arab strucc a Közel-Keleten élt valaha, ahol a 20. század közepén a kihalásig vadászták.

2017-ben a Birbal Sahni Paleobotanikai Intézet felfedezte, hogy a strucc mintegy 25 ezer évvel ezelőtt jelen volt Indiában is. A Rádzsasztán, Gudzsarát és Madhja Prades 8 régészeti lelőhelyén fellelt mintegy 11 strucctojáshéjból kivont DNS-minták alapján a tojáshéjak az észak-afrikai strucc genetikai állományával 92%-ban megegyeznek.

Mire kell figyelni a strucc tenyésztése során?

A mérete okán sem egyszerű ennek a hatalmas madárnak a tartása, valahol a baromfi- és lótartás között vannak az igényei. Zárt istállóra van szüksége, koronkénti csoportosításhoz és darabszámhoz kötött kifutó, hisz óriási a futómadár mozgásigénye, valamint stabil és sérülésmentes, biztos karám. Egy kifejlett tenyészkakas akár a 2, 5 métert és a 170 kilogrammot is elérheti. Amiket vágásra nevelnek, azokat 10-16 hónapos koruk között érdemes levágni, az optimális vágási súlyuk pedig 90-105 kg. A strucc húsa a vörös húsok kategóriájába tartozik, küllemében és ízében leginkább a zsenge borjúhúsra emlékeztet. Alacsony kalóriatartalmú, nagy mennyiségű értékes fehérjét tartalmaz, amelyet az emberi szervezet teljes egészében hasznosít. Alacsony a koleszterintartalma, valamint ásványi anyagokban rendkívül gazdag, tiszta fehérjeforrás.

A strucc a termete ellenére barátságos állat, de ha provokálják, főleg a szaporodási időszakban, ingerlékeny lesz, a hímek rúgása pedig akár halálos is lehet. Ezért érdemes olyan fészkelő helyet kialakítani, hogy a tojások kívülről is begyűjthetők legyenek.

Ráadásul köztudottan a struccnak a legkisebb az agytérfogata a termetéhez képest a gerincesek között, így, talán nem túlzás azt állítani, hogy a legbutább állat a földön. Amikor beindultak mellettünk a mezőgazdasági munkák, halálra taposták egymást, 200 struccunk veszett oda, mert ész nélkül menekültek volna, amikor megláttak egy járművet - osztotta meg a HelloVidékkel Nyakas Dániel.

A tojók a harmadik életévüktől akár 25 éven keresztül is évente 60-100 darab, sárgadinnye méretű tojást tojnak, amelyek ivarérett, egészséges és jóltáplált szülőmadarak esetében 70-80%-ban ki is kelnek, és egészséges csibék lesznek belőlük. Általában három fészekalja tojást raknak szezononként tavasztól kezdve, több hét szünettel: a tojó csúcsformában kétnaponta tojik egy tojást, és jó körülmények között 70 évig is elélnek. A fészket a hím készíti a tojó számára. Vadon mindketten kotlanak, és tizenkét tojás az átlag, de fogságban ennél többet is produkál a tojó, ha a tojásokat hamar eltávolítják a fészekből, hogy 38-40 napra előkeltetőbe tegyék, majd 2-3 napra az utókeltetőbe.

Mindkettő állandó páratartalmú és hőmérsékletű környezetet biztosít a tojás számára, A fiatal madarakat védeni kell, de nagyon gyorsan nőnek, és három hónapos korukra majdnem felnőttek, hat hónapos korukig havi 30 centimétert is nőnek. A klímára nem igazán érzékenyek, éppen ezért egyre több, kontinentális országban is tenyésztik őket.

A Nánás Struccfarmon a legtöbbet élve értékesítik

A struccokat a környező országokból és természetesen Magyarországról is külföldre értékesítik, élve. Így a magyar boltok polcaira általában nem kerül fel, olyan kivételek vannak, mint legutóbb a Lidl-ben elérhető strucc hamburger húspogácsa. A strucchúst leginkább felvevő fogyasztói piaca a német, svájci, olasz, francia, és a Benelux államok. Nem véletlenül, hiszen a strucchús nemcsak egzotikus, de az átlag magyar számára bizony nagyon drága is, ezért a tehetősebb nyugat-európai országok polcaira kerülnek zömmel a belőle készült, feldolgozott termékek.

Az ágazatban tapasztalható nehézségeket illetően Nyakas Dániel úgy látja, hogy két olyan nagy probléma van jelenleg, amire még nincs megoldás. Az első és talán legsúlyosabb a hús 27%-os áfatartlama, ami a többi baromfifélénél csupán 5%-os, és a tenyésztés során a struccot is baromfiként tartják számon. Másrészt pedig az infláció, a forint folymatos gyengülése, ami miatt jelenleg az élő állat felvásárlási ára már 1200 Ft/kg, ez ugyanis az euróhoz igazodik. Harmadrészt pedig nehézségekbe ütközik a termék hazai piacra való juttatása. Nem ismert termékként a minőségi, érlelt marhahús árkategóriában van az értéke, így sok értékesítési beszerző nem meri bevállalni ennek a húsnak a kockázatát.

Fagyasztva 2 év szavatossági idővel tudjuk a boltok polcaira tenni, de előhűtve jobban eladható a magyar szemlélet szerint, viszont úgy csak 14 -16 nap a feldolgozott hús szavatossági ideje. Az értékes filé húsrészek kilója 14 ezer - 16 ezer forint körüli áron kapható itthon, azaz nem egy hazai közegben könnyen eladható termékről beszélünk. Arról nem is szólva, hogy a tenyésztők a strucc filéhúst pl. Németországban 22 ezer - 24 ezer forint/kiló áron tudják értékesíteni, így egyelőre nem éri meg kockáztatni idehaza - ismertette Nyakas Dániel.

A tenyésztő beszélt arról is, hogy nem tud olyan élelmiszerláncot vagy multit mondani, ahol a vevők mindennap találkozhatnak a strucchússal. A Nánás Struccfarm 2022-ben sikeresen pályáztunk egy feldolgozó üzemre, amivel szeretnénk évi 1500 db madarat feldolgozni. Az üzemet idővel 5000 db madár levágásáig tervezzük felfejleszteni, és direktben szeretnénk értékesíteni a HORECA szektor résztvevőinek, valamint a külföldi multiknak, összegezte a tapasztalatait és terveit Nyakas Dániel.