A szántás az egyik legmegosztóbb téma a mezőgazdaságban, amit Fekete György is megerősített. Mint mondta, erről a témáról kialakulóban van egy párbeszéd a szakmai berkeken belül, ami a sajtóba is bekerült, így igen széles közönséghez eljutott. Ez szerinte nagyon pozitív, fontos a témát napirenden tartaniuk, ugyanis nagyon súlyos gondok vannak a megművelhető talajainkkal, amiknek akár belátható időn belül is beláthatatlan következményei lehetnek. Egyik fő veszély a talajaink felső, termékeny rétegének elszegényedése a humuszban és a szerves anyagokban. Ez jelentősen rontja azok termőképességét, és az egyik fő okának valóban a szántást szokta a szakma megjelölni sok esetben.

Gyuricza Csaba: be kellene tiltani a szántást Magyarországon

Alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez, más növényfajtákat kell termelni, más technológiákat, másfajta talajművelést kell alkalmazni, különben nagy baj lehet.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a szántásnak, amennyiben azt a jó gyakorlatot betartva alkalmazzák, létezik jótékony hatása, le lehet forgatni a tarlót és a felszíni kórokozókat, ezzel a talajba forgatunk jelentős szénmennyiséget, ugyanakkor várhatóan kevesebb növényvédő szer felhasználására lesz szükség. Fontos a jó gyakorlat három alapvető szabályára is kitérni: ha a talajunk felső termékeny rétege már elerodálódott, akkor el kell felejteni a szántást, csak az alapkőzet alá forgatnánk a maradék szerves anyagot. Csak akkor szabad szántani, ha megfelelő a talaj nedvességtartalma: ha túl nedves, akkor azzal csak betömörítjük azt, ha túl száraz, akkor pedig kiporzással veszélyeztetjük a szerves anyagunkat. Végül pedig fontos a barázdák elmunkálása, ha ez nem történik meg, akkor a szerves anyag eloxidálódik és szén-dioxid formájában a légkörbe kerül. Véleményem szerint tehát a szántásnak vannak nagyon fontos szabályai, aki ezeket nem tudja, vagy nem akarja betartani, az cserélje le az ekéjét kultivátorra

- emelte ki a szakember.

Másnak kell érvényesülnie a mezőgazdaságban

A MATE Körforgásos Gazdaság Elemző Központ központvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi lineáris-, vagy esetekben akár rablógazdálkodás helyett a körforgásos gazdálkodási modellnek kellene érvényesülnie a mezőgazdaságban is. Ezt a gyakorlatban a szén és a tápelemek visszajuttatásában lehetne tetten érni, arra kell törekedni, hogy ne csak ásványi formákban gondolkodjanak a termelők, hanem igyekezzenek a szerves anyagban rejlő előnyöket is kiaknázni.

Több sebből vérzik a magyar mezőgazdaság: válságban az ágazat?

Több gyenge pontja is van a magyar mezőgazdaságnak, amiből nehezen ugyan, de ki lehet lábalni.

Nyilván, ha csak a hatóanyagot néznénk, akkor igen vonzónak tűnhet egy műtrágya, hiszen igen kompakt módon, akár a teljes tömeg 46%-át kitevő tápelem tartalommal is számolhatunk, míg a szerves trágyák esetében ez mindössze 1-2 %. De, amint a tápelemek egyenletéhez hozzávesszük a műtrágyák talaj savanyító hatásait, illetve a vivőanyagokban rejlő potenciális szennyezőanyagok kockázatát; valamint a másik oldalról szintén megvizsgáljuk a szerves anyag kijuttatásával járó számos előnyt, akkor már gazdaságilag is máshogy áll a mérleg nyelve. Például a komposztok használatának esetében jelentősen megnő a talajok vízkapacitása, ettől a növények jobban tűrik a szárazabb időszakokat, kevesebb öntözővizet kell felhasználnunk

- fogalmazott Fekete György.

Hozzátette, a talajéletet erősítve a növényeink ellenállóbbak lesznek a megbetegedésekkel szemben, így jelentősen kevesebb növényvédőszert kell alkalmazni, és tápanyagokat is kijuttatunk széles spektrumban. De főként a tápelem-szolgáltató képességet tudjuk növelni, ami azt jelenti, hogy a jelenlevő tápanyagokat a növény akkor tudja felvenni, amikor arra szüksége van. Így, ha mellette műtrágyázunk is, akkor annak hatóanyagai nem fognak kimosódni a csapadék vízzel. Ezek mind pénzben is jól kifejezhető előnyök.

Jó talaj nélkül nem lesz jövője az agráriumnak az Alföldön

Ha évente csak háromszor esik az eső, akkor csak a megfelelő talajélet segíthet a gazdákon.

Miért nem figyelünk a talajra eléggé?

A talaj a Földön megtermelt élelmiszer mennyiségnek az óvatos becslések szerint is minimum a 95%-áért felelős. Így, ha ebben a rendszerben visszafordíthatatlan károkat okozunk, akkor könnyen belátható, hogy azzal milyen sor globális problémát idézünk elő. A talajokból eltűnő szerves anyag ráadásul sok esetben a légkörbe kerül, nemzetközi tanulmányok a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnikát nevezik meg.

Ez nagyon súlyos adat, a globális emissziónak ez a 10 %-a. Éppen ezért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen az agrár fókuszon belül is a talajaink védelmére kiemelt figyelmet fordítunk. Folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy ami számunkra evidencia, az még sok esetben a szükséges információ hiányában a gazdálkodók részére nem egészen világos, így igyekszünk nemcsak a gimnáziumot frissen végzett hallgatóinkhoz eljuttatni ezt a tudást, hanem felnőttképzések keretében, minél szélesebb körben edukálni a mezőgazdaságban tevékenykedőket.

Fontos, hogy minél több emberhez eljusson az az üzenet, hogy a talajaink szervesanyag-tartalma veszélyben van, ugyanakkor a talaj gyorsan meghálálja az odafigyelést. Ha a helyes agrotechnikákat alkalmazzuk és mellette visszapótoljuk a szerves anyagot, akkor ezzel jelentősen csökkenti tudjuk a kijuttatni szükséges műtrágya, öntözővíz és növényvédőszer mennyiségét, így ez pár éven belül gazdaságilag is megtérül.