2022-ben a vetőmagtermesztők számára is nagy kérdőjelet jelentettek az extrém időjárási körülmények. A nagy kérdés azonban az volt, hogy az uniós, vagy az azoknál jóval szigorúbb, nehezebben teljesíthető hazai szabványnak megfelelően termeljenek-e. Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a martonvásári fajták képviselőiként kiállnak amellett, hogy egy ilyen kritikus időszakban csak a szigorú minőségi kritériumoknak megfelelő vetőmagokat hoznak forgalomba. Meg vannak ugyanis győződve arról, hogy a magyar gazdák ezekkel meg tudják alapozni a következő időszak termésbiztonságát - olvasható a Világgazdaság oldalán.
A szakember szerint a jelentős időjárási stressznek kitett - vagyis a jelenlegi körülmények között jóformán mindenféle - növények termesztésénél kiemelten fontos, hogy a földbe vetett genetikai alapnak megfelelő növekedési erélye legyen, amelynek az alapját a szigorúbb minősítés adja. Ezek a magas követelmények jelentik a garanciát arra, hogy megfelelő magméretű, hektolitersúlyú és csírázóképeségű vetőmagok kerülnek a Marton Genetics által forgalmazott zsákokba - mutatott rá Sándorfy András.
A 2022-es év hihetetlenül ellentmondásosan alakult a búzatermesztés szempontjából, de sem a mennyiséggel, sem a minőséggel kapcsolatban nem lehet még általános következtetéseket levonni. A rendkívül súlyos aszály különösen a Dunától keletre gyötört meg bizonyos régiókat, és míg a Dunántúl egyes részein 6-8 tonnás termések is előfordultak, az Alföld legkritikusabb részein 2-3 tonna közötti átlagok szomorították a termelőket - idézte fel a szakember az idei aratás tapasztalatait.
- jelezte Sándorfy András.
A Marton Genetics ügyvezető igazgatója szerint ebben az aszályos időszakban egyáltalán nem volt mindegy, hogy ki milyen vetőmagot használt. A szakember úgy látja, mindez arra vezethető vissza, hogy a magyar fajtákat az itteni klimatikus viszonyok között nemesítették, és már az ősgenetikájukban benne van az alkalmazkodóképesség. A vállalathoz beérkezett információk a felvásárlók tapasztalait illetően azt mutatták, hogy - bár rendkívül változatos a kép - a hektolitersúlyok azokon a területeken sem feltétlenül voltak alacsonyak, ahol az a gyengébb termés miatt várható lett volna. A tételek zöme megfelel, nem ritkák a 80 feletti hektolitersúlyok sem. A sütőipari mutatók alapján a tételek döntően a malmi, a javító és az euro kategóriába sorolhatók, és csak a kisebb részük takarmány. A magyar fajták a viszontagságos körülmények ellenére jól teljesítenek a hektolitersúlyt és a beltartalmi mutatók alapján is. Ezek a fajták jelentős részarányt képviselnek a korai érésű szortimentben, így talán több eséllyel viselték az érési időszak hőségnapjait is.
- mondta Sándorfy András.
A kutatók már 15-20 éve mondják, hogy elérkezik a szárazabb időszak, a hőstresszes területek északra tolódnak - emlékeztetett a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Most viszont már nem a termelők felkészítésének a fázisában vagyunk, hanem konkrét javaslatokat kell tenni a fajtaválasztékra. Sándorfy András szerint a Dél-Alföldön nem mindenhol lehet tavaszi kultúrákat vetni úgy, hogy meglegyen a megfelelő termésbiztonság. Éppen ezért olyan vetésváltást kell kialakítani, ami nem hoz annyit az első évben, mint egy 10-12 tonnás kukorica, viszont minden évben biztosan produkál biztos hozamot.
A szakember szerint az őszi betakarítású növényeket, ha lehet, még jobban megkínozta az aszály, mint a nyáriakat. A kukorica- és napraforgó-állományok pedig a termelők szeme láttára mennek tönkre - a termés nagyobb területen egyenesen zéró szintű lesz, főként a kukoricából. A napraforgó-termesztést kevésbé érintik az aszályos esztendők; az idei és hasonló évek kivételnek számítanak. A kukoricatermesztésben pedig több évtizedes tapasztalat, hogy tíz évből általában három jó, négy közepes, három gyengébb, és abból egy kifejezetten rossz. Az idei épp egy ilyen, és talán ez lesz a valaha volt legrosszabb. A fő növények vetésterületének hirtelen átrendeződése nem várható, a vetésváltás kérdésében nem indokolt megkongatni a vészharangot. A hatékony alkalmazkodásra ugyanis a jelenlegi rendszeren belül is több lehetőség van, viszont a vetésszerkezet hirtelen változtatását a technológiai költségek nagysága és az új piacok feltárásának időigényessége sem támogatja.
Sándorfy András emlékeztetett arra, hogy a vetésváltás szabályozási környezete, valamint a vetésváltással kapcsolatos felfogás a nemesítés, a talajművelés és a precíziós gazdálkodás fejlődésével már most is változik. Ezekre pedig kutatással is fel kell készülni, emellett fontos a gazdák átfogó és célirányos képzése. Amit azonban nem szabad elfeledni, hogy július végén megjelent egy miniszteri rendelet, amely - a Vetőmag Szövetség kezdeményezésére - felmentést adott a kalászos növények idei betakarítású vetőmagjainál az áthullási rostakövetelmény alól, vagyis a kisebb méretű vetőmagok is megfelelnek, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
