Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalata az, hogy minden gazdálkodónak érdemes több lábon állnia és foglalkoznia az alternatívákkal, ugyanis mostanra bebizonyosodott, hogy a növénytermesztésben rengeteg eddig megszokott gyakorlat változtatásra szorul, nemcsak az agrotechnikában és a növényvédelemben, de a termesztett kultúrák terén is. És így került a növénytermesztés fókuszába a szemescirok, amelynek olyan tulajdonságai vannak, mint például a jó szárazságtűrő képessége, a kiváló beltartalmi értékei és a betegségekkel szembeni rezisztenciája, amelyek a kukorica megfelelő alternatívájává tehetik ezt a kultúrát. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az utóbbi években átélt aszályok, és száraz, csapadékhiányos időszakok alapján egyre biztosabb az is, hogy a magyar gazdáknak változtatnia kellene a vetésszerkezeten, vagy legalábbis bevenni ezt a régi-új kultúrát, amiben annyi lehetőség van. Feldman Zsolt kiemelte, hogy a cirok termőterülete 2010 óta 5-6-szorosára nőtt, és az idei év után valószínűsíthető, hogy tovább fog nőni a növény vetésterülete. Az államtitkár ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a növény teermesztésének csak akkor van értelme, ha a gazdálkodó a végén értékesíteni tudja, a termést feldolgozzák és eljut a végfelhasználókig, az állattartókig, de az alapvető cél a takarmánykukorica kiváltása, hiszen a cirok ennek alternatívájaként tud a piacon megjelenni.
Ott vagyunk annak a küszöbén, és talán már át is léptük azt, hogy a cirokot lehessen ajánlani a magyar állattartók számára. A cirok ugyanis egy olyan növényi kultúra, amely a következő - minden prognózis szerint - aszályos időszakokkal terhelt években mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés számára közös nevező lehet
- jelentette ki Feldman Zsolt.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke egyetértett az államtitkár azon állításával, hogy 2022-ben a szántóföldi növénytermesztők soha nem látott problémával szembesültek az aszály képében. Ez azonban egy jelzés volt, és el kell gondolkodni rajta, hogy milyen növények lehetnek az alternatívái azoknak, amelyeket eddig termesztettek a magyar gazdák, és amelyeket ez a mostani csapadékhiányos, száraz és forró időszak elintézett. A cirok ideális jelöltnek tűnik, ám a termesztése nem egyszerű - jelentette ki Petőházi Tamás, hozzátéve, hogy ezt is ugyanúgy meg kell tanulnia a gazdatársadalomnak, mint a többi növénykultúráét. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy most nagyon oda kell figyelni, nehogy a cirokkal is megismétlődjön az, ami a szójával történt, amelyet valamelyik évben rengetegen ültettek óriási területeken a támogatások miatt, de a rossz termés miatt sokaknak elment tőle a kedve, és megint visszaesett a szója termőterülete. A GOSZ elnöke reméli, hogy a szemesciro vetésterülete a mostani 3-5-szörösét is el fogja érni a jövőben.
A szántóföldi növénytermesztés egyik elsődleges célja, hogy a hazai állattenyésztésnek megfelelő takarmánynövényeket tudjanak adni. Ennek lehet egyik útja a cirok, a kukorica mellett
- mondta Petőházi Tamás.
Ez a növény óriási biznisz lehet a magyar földeken: egyre többen ültetik itthon
Balogh László, Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere kifejtette, hogy a KSH adatai alapján 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is országos aszály sújtotta Magyarországot, és azok a kukoricával foglalkozó mezőgazdasági termelők egy része elkezdett egy olyan növényt keresni, amely képes elviselni az extrém időjárást, és megfelelő hozamokat produkálni. Ők is a cirok mellett tették le a voksukat, annak nyilvánvaló előnyei - a jó szárazság- és stressztűrés, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség és a kukoricához hasonló beltartalmi értékek - miatt. A szakember elmondta, hogy Magyarország egyes gyengébb adottságú területein a kukorica termesztése egyre kockázatosabb, és egyre ezt több termelő látta és látja be. A szakember elmondta, hogy a francia termelők 10 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a kukoricával szemben inkább szemes cirokot vetnek, és mostanra eljutottak oda, hogy a terményt nemcsak Franciaországban használják fel, egy része Spanyolországba megy, a sertéságazatba, takarmánynak. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a ciroknak akkor van jövője Magyarországon, ha komplexen kezelik. Ehhez kapcsolatokat kell kiépíteni, meg és be kell mutatni a termesztés menetét a termelőknek, meg kell teremteni a termesztéstechnológiai feltételeket, de be kell vonni az integrátorokat, a kereskedőket és a végfelhasználókat is a folyamatba.
Jelenleg 35-40 ezer hektáron termesztenek cirokot Magyarországon, miközben körülbelül 100 ezer hektáron termesztenek kukoricát olyan területeken, ahol az kockázatos. Ezeken a területeken a cirok lehet a jövő kukoricája, de a növénynek csak akkor van jövője Magyarországon, ha a termesztésben, feldolgozásban és felhasználásban a szereplők együttműködnek, és mindenki részt tud venni
- emelte ki Balogh László.
Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vállalatuk több mint 30 éve foglalkoznak ciroktermesztéssel, a vetőmagtermesztéstől, a hibridek kiválasztásán és a termesztéstechnológiai segítségnyújtáson keresztül egészen a piaci szaktanácsadásig mindenféle szolgáltatást nyújtanak. A szakember elmondta, hogy növénytermesztési oldalról a termelő szervezeteknek már korábban is megvolt az elképzelésük arról, hogy a cirok egy remek takarmánynövény lehet, és a hazai takarmánykeverők is felismerték a benne rejlő lehetőségeket, de kevés volt az a cirokmennyiség, ami az országban megtermett, és emiatt nem változtattak a receptúrákon. Feczák Gábor elmondta, hogy az egyik legnagyobb léptékű projektjüket Észak-Kelet-Magyarországon indították el, egy hazai és nemzetközi víziszárnyas-termelő cégnél, akik mostanra már több mint 40 ezer tonnát használnak fel belőle évente. Ehhez persze komoly szakmai és nemesítési munka kellett, aminek eredményeképpen a cirok vetőmagot már Magyarországon, hazai földben állítják elő, ráadásul a szemescirok mellett idén megindult a silócirok vetőmag előállítása is. Feczák Gábor beszélt arról is, hogy a legújabb projektek azt vizsgálják, hogyan lehetne a cirokot az emberi étkezésbe is bevezetni. Az egyik ilyen projekt egy olyan malom létesítése, ahol gluténmentes lisztet állítanának elő, valamint gluténmentes ciroksör gyártása, méghozzá hazai alapanyagokból.
Mindemellett természetesen nem elhanyagolható a hagyományos, takarmánycélú felhasználás sem. Ha a korábban említett 100 ezer hektáron kukorica helyett cirokot termesztettek volna, akkor most Magyarországon körülbelül félmillió tonna takarmánnyal lenne több
- jelentette ki Feczák Gábor.
