Kukovics Sándor ezzel magyarázta, hogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb piaci jelentése szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége 15%-kal 4 ezer tonnára csökkent, míg értéke 6%-kal 7 milliárd forintra nőtt 2022 január-májusában az előző év hasonló időszakához képest. A jelentés szerint a bárányok termelői ára 14-16%-kal nőtt az év első hat hónapjában. A könnyű bárány (13 kilogrammnál kisebb vágósúlyú) átlagára kilogrammonként 1459 forint volt, 14%-kal emelkedett, a nehéz bárányé 16%-kal 1386 forintra nőtt.

Az ügyvezető megjegyezte: az aszályos időjárás miatt lecsökkent a legelőterület, ezért a gazdáknak több vásárolt takarmányt kell használniuk, ez tovább drágítja a juhtartást. A juhágazat területhasználata egyébbként is drasztikusan visszaesett az elmúlt öt évben, mintegy százezer hektárral 450 ezer hektárra - tette hozzá. Kukovics Sándor kitért arra is, hogy a munkaerő hiánya is gátolja az ágazat fejlődését, egyre többen hagynak fel a juhtenyésztéssel.

Az exportlehetőségek javulásának fő oka szerinte, hogy a Brexit óta jelentősen kevesebb brit bárány érkezik az Európai Unióba, továbbá összességében csökkent az európai juhállomány is. A juhhús iránti kínai többletigény miatt egyre kevesebb jut el Európába az új-zélandi és ausztrál áruból.

- fogalmazott Kukovics Sándor.

Magyarországról származó juhhúst és vágóállatot 14 ország vásárol. A kivitel túlnyomó részét tavaly a vágóállat tette ki, hasított súlyban, 5220 tonnával, az idén a terméktanács 5300 tonnát remél - mondta a szakember. A magyar bárány fő vásárlója továbbra is Olaszország, de a korábban 90%-ot meghaladó részesedése az exportból 65%- körülire csökkent, miközben más EU-tagállamoké, valamint a közel-keleti országoké emelkedik - tette hozzá Kukovics Sándor. Az ágazat teljesítményét visszafogja az is, hogy a bárányhús fogyasztása Magyarországon viszonylag csekély. A Magyarországon tenyésztett bárányok mintegy 10-15%-át értékesítik csak belföldön.