Magyarország valamennyi lakója nap mint nap a saját pénztárcáján tapasztalhatta, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedtek az élelmiszerárak, de amíg 2019-2020, valamint 2020-2021 között egy számjegyű volt a drágulás (7,8% és 3,1%), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 júliusában az élelmiszerek árai 27%-kal nőttek Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest. A hivatal által készített felmérés alapján a legnagyobb mértékben a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágultak meg. Ugyanakkor az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára átlag alatti mértékben, 13%-kal nőtt. A vizsgált időszakban a csokoládé és kakaó 12,7%-kal, a cukor 8,4%-kal, az étolaj pedig 6,9%-kal lett drágább, bár ez utóbbi két termék hatósági áras, így ezek drágulásánál ezt is figyelembe kell venni - olvasható a HelloVidék oldalán.
Durván drágulnak ezek az élelmiszerek Magyarországon: újabb áremelés jön ősszel
A növénytermesztési ágazatot emellett az üzemanyagárak megugrása, majd az ársapka bevezetése, a beruházások költségeinek elszállása, valamint a munkabérek és a csomagolási költségek emelkedése is sújtotta, de ezen kihívások és problémák eltörpülni látszanak az aszály okozta károk és bevételkiesések mellett. Raskó György agrárszakközgazdász szerint az élelmiszerárstop nélkül az érintett élelmiszerek átlagosan 30%-kal lennének drágábbak, az étolaj viszont akár kétszer annyiba is kerülhetne, mint most. Ahogy a szakember az Agrárszektornak korábban elmondta, ha október elején megszűnik az árstop, akkor egyes termékek ára jelentősen meg fog ugrani. Az étolaj esetében Raskó György szerint például 100%-os drágulásra lehet számítani.
Ez fájni fog a vásárlóknak: az igazi drágulás csak most jön a hazai élelmiszerláncokban
A HelloVidék viszont arra volt kíváncsi, mi a helyzet azokkal a kisebb hazai üzemekkel, akik nem hatósági áron értékesítik préselt, minőségi étkezési olajaikat. Hogyan vészelték/vészelik át ők ezt az elmúlt időszakot? Náluk hogyan csapódott le először az étolaj-hiány, majd a nyári aszály, illetve az egyre fokozódó infláció?
Akikre nem vonatkozik az ársapka, ők hogyan tudnak megélni a piacon?
A Bagoila, Bagó Roland cége Kisigmánd-Újpusztán - az M1 autópálya mellett, Győr és Tatabánya között - található. A vállalkozó elmesélte, a 2000-es évek elején, még takarmányipari felhasználásra kezdtek el növényolaj gyártással foglalkozni, saját fejlesztésű présgépeiken pedig 2011 óta készítenek prémium minőségű növényi olajokat emberi fogyasztásra. Bagó Roland kiemelte, tudomása szerint Magyarországon jelenleg az övék a legnagyobb hidegen sajtoló kukoricacsíra-feldolgozó üzem. Időközben többféle magot is elkezdtek préselni, közben pedig folyamatosan fejlesztik a présgépeket is.
Ahogy tudni lehetett, rájuk nem vonatkozik az idén februárban bevezetett ársapka, így ők is annyiért forgalmazzák a termékeiket, amennyit a piacon adnak az olajaikért - árulta el a termelő. A mostani infláció azonban őket is súlyosan érinti:
Nagyon nem mindegy, hogy mennyiért tudjuk beszerezni az alapanyagokat, mennyiért vásároljuk az energiát, mennyit fizetünk ki munkabérekre. Nagy bizonytalanságban vagyunk, nem tudjuk meddig lehet feszíteni a húrt, meddig fogják tudni az emberek megfizetni a keletkező plusz költségeket, mennyit rakhatunk rá még az árakra. Mi addig tudunk dolgozni, amíg van fizetőképes kereslet.
Bagó Roland azt is elmondta, hogy most már ott tartanak, hogy szinte napi áron tudják csak megvásárolni az alapanyagokat. Amivel már leszerződött, ott az értékesítők tartják az árat, addig az időpontig, amíg a szerződés tart. De a legtöbb magtermény felvásárlási ára az elmúlt két évben megduplázódott, így például a lenmag ára durván 2,6-szorosára, a kukoricacsíra és a napraforgómag 2-szeresére, a barackmag 3-szorosára, a repce pedig 2,8-szorosára emelkedett, ennyivel kerülnek többe, mint két évvel ezelőtt. Egyes magok esetében pedig - épp a takarmányhiány miatt - ráadásul már szinte naponta változnak az árak, de olyat is hallott a termelő, hogy tényleges verseny van a felvásárlói piacon, aki többet ad érte, az kapja meg.
Ez csak az alapanyag, és akkor az energiaárak emelkedéséről még nem is beszéltünk. Két évvel ezelőtt 30 Ft/KWóráért vettük az áramot, most január 1-ig ennek 260%-áért kapjuk, az utána következő időszakban a jelzések szerint az áram díja megduplázódhat. Mi ráadásul nem is az EON-tól, hanem egy helyi gazdaságtól vásároljuk, ahol a telephelyünk van, így nem is tudtunk belekerülni a rezsicsökkentésbe sem, amíg volt rá lehetőség. Most viszont, hogy bevezettük az EON-os áramot, már csak drágábban tudnánk megvásárolni. Szóval sehogy sem járunk jobban
- mondta el Bagó Roland.
A szakember az árképzésük kapcsán elárulta, hogy nem tudnak minden plusz költséget az olajokra ráterhelni, de összességében az elmúlt két évben így is 40%-60%-kal lettek drágábbak a termékeik. Ahogy fogalmazott Bagó Roland, ennek az áremelkedésnek még nincs vége:
Ha nekem jövőre felugrik az energia költségem, mi lesz? Ki tudja, mennyit kell emelnem a munkások bérén, hogy tisztességesen meg tudjanak élni és ezzel egyenes arányban megnő a járulékok költsége is?! Az üzem megtérülése azonban a növényolaj gyártáson túl a melléktermékek eladásán is múlik, azon, hogy a préspogácsát és a liszteket mennyiért tudjuk értékesíteni. Ha azt nem tudom jó áron eladni, akkor nem lesz rentábilis a működésünk.
Egy ilyen üzemben még számolni kell az amortizációval is - tette hozzá a termelő, kiemelve, hogy présfejek kopásával is számolniuk kell, miközben a vas is napi áras. Ha egy elektronikai alkatrész romlik el, akkor heteket, vagy akár hónapokat kell várni rá a pótalkatrészre, de beszélhetne arról is, mennyit emelkedtek az üzemanyagárak, a kartondobozok, a címkék, maguk az üvegek és a pet palackok árai. Bagó Roland úgy látja, számukra egyre csak szűkül az a rés, amit kereshetnek a termékeiken. Mint mondta, olyan spirálba kerültek, aminek kiszámíthatatlan, hol lesz a vége, de a legrosszabb mind közt ez a nagy bizonytalanság. Bagó Roland ugyanakkor azt is kiemelte, mindezek ellenére próbálják a negatív hatásokat azzal ellensúlyozni, hogy bővítik a termékkört, és más termékeket is árulnak.
Összességében abban is bíznak, hogyha október 1-től az ársapkát megszüntetik, akkor reális ára lesz az étolajnak,így a minőségi hidegen sajtolt olajra is megnőhet a kereslet, hiszen nem lesz akkora az árkülönbség e kétféle termék között. Az olajaik jó minőségét pedig a rendszeres nemzetközi versenyeken való megmérettetés is visszaigazolja.
Hideg, extraszűz, szűz, mi a különbség?
Bagó Rolandtól azt is megtudjuk, hogy a hidegsajtolás attól különbözik más eljárásoktól, hogy a kilépő olaj hőmérséklete nem lépheti túl a 45-50 fokot: ezt az olajat hívják extraszűznek. Van még olyan olaj, amit szűznek hívnak, ez ugyanezzel az eljárással készül, azzal a különbséggel, hogy előtte a magot megpörkölik, vagy éppen a présfejet hevítik át, de a kijövő olaj hőmérséklete már bőven 50 fok fölött van. Ismernek egy harmadik eljárást is, az extrakciós kioldást, amikor alkohollal oldják ki az olajat. De mind közt az emberi szervezet számára a legegészségesebb a hidegen sajtolt, extraszűz olaj.
Bagó Roland elmondta, hogy gyártás során szigorúan ügyelnek arra, hogy a hidegsajtolás minden szabályának megfeleljenek, így az általuk gyártott olajak hőfoka a préselés során nem mehet 40 fok fölé, ezért tudják garantálni, hogy az értékes anyagok (vitaminok, tápanyagok, nyomelemek, stb.) megmaradjanak. A préselés után jön a szűrési fázis, ahol 0,7 mikron finomságú szűrőn engedjük át az olajakat. A szakember elárulta, hogy sok más gyártóval szemben ők szinte mindegyik termékükben benne hagyják az olajviaszt, ami nagyon sok vitamint tartalmaz.
Ezért előfordulhat az is, hogy szobahőmérsékleten az olajban kiválik egy nyálkás anyag és leülepszik az üveg aljára. Fokozottan igaz, ha hűtőben tároljuk. Ettől nem kell megijedni, hiszen ez az olaj része, és ha pici hőt kap, azonnal feloldódik. Mindig elmondom, hogy használat előtt fel kell rázni az olajat, így az értékes anyagok is bekerülnek a szervezetünkbe. A gyártás másik terméke a liszt, vagy őrlemény. Ezt speciális darálóval, illetve őrlő berendezéssel készítjük, hogy mindig a megfelelő finomságú legyen a szemcseméret
- tette még hozzá Bagó Roland.
Aranyáron mérik az őrségi magolajakat is
Ahogy a koronavírus időszakában sem voltak problémáink, úgy a mostani infláció vagy étolajra kimért ársapka sem okozott különösebb nehézségeket. Nekünk az időjárás okozta a legnagyobb fejtörést, hogy egyáltalán lesz-e alapanyag. Az én vásárlóim végfelhasználók, nem is egy túl nagy mennyiségről van szó, amit mi értékesítünk, ezért sem függünk a mindennapi piaci helyzettől annyira. Nyilván sokkal jobban érint bennünket, ha nincs megfelelő mennyiségű alapanyag, ez pedig leginkább az időjárástól függ
– árulta el a HelloVidéknek Batha Pál, az Őrségi Magolaj készítője.
A szakember elmesélte, hogy családi gazdaságként működnek, mindig is több lábon álltak, az olajütésen kívül van egy mangalicatenyészetük és egy lakáséttermük is, és - amint Batha Pál hozzátette - amit feldolgoznak, abból igyekeznek kihozni a legtöbbet. Az értékesítésük is két lábon áll, egyrészt az Őrségben a turizmusra alapoznak, másrészt saját webáruházat működtetnek. A szakember optimistán áll a dolgokhoz, csak prémium termékeik vannak, amennyit kell, annyit emelnek, annyit árulnak, amennyit gazdaságosan elő tudnak állítani.
Olajokkal egyébként a szalafői családi gazdaságban 20 éve foglalkoznak. Ahogy Batha Pál elmesélte, egyik reggel arra ébredt, hogy olajakat kéne ütni. Így kezdődött, egy gondolattal indult ez az egész. Az Őrségben egyébként is nagy hagyománya van a tökmagolaj-készítésnek. Ők azonban nem csak olajakat készítenek, a hozzájuk érkező turisták egy interaktív program és bemutató részeként megismerhetik az olajkészítés menetét is.
Legelőször csak tökmagolajat készítettek, ez a tájegység egyik specialitása, amit errefelé olajütésnek hívnak, és hagyományosan pörköléssel kezdődik. A tökmag után pedig következett a dió. Batha Pál elmondása szerint az Őrségbe 15 éve ő hozta be a hidegsajtolás technológiáját is. Akkor vett egy csigaprést, azóta készít olajat lenmagból, szőlőmagból, kendermagból, de még mogyoróból is. Jelenleg 10 féle olajuk van, de készített már mákból, parlagfűből és málnamagból is, sőt, préselt már mustár-, kömény-, paprikamagból, valamint parlagfűmagból is olajat
Hogyan alakultak az árak?
Az őrségi termelő szerint az aszály miatt az olajos magoknak még drasztikusabban megy fel az ára. Az elmúlt évben, tavaly ilyenkor már egy nagyobb emelésre kényszerültek, de előtte hat évig ugyanazon az áron értékesítették olajaikat. Ahogy Batha Pál fogalmazott, az idei emelést sem ússzák meg, de a tényleges mértékét csak ősszel, a betakarítás után fogják látni. A szakember szerint nála a tökmagolajból a literes változat most a legkedvezőbb, ezt 8000 forintért kínálja. Drágább olaj a máriatövis, ez fél literes kiszerelésben 6500 forint. Kisebb kiszerelésben is árul olajakat, mennyiségre vetítve az egy decisek a legdrágábbak, azokért egységesen 1500 forintot kér.
Az idei év kilátásait nehezíti, hogy várhatóan kevesebb lesz a tökmag, mert azok az osztrák olajkészítők, akik az Alföldön, Borsodban vagy Nógrádban, a szárazságban miatt nem tudtak termeltetni, Ukrajnából sem tudják a hiányzó magokat beszerezni, ők azt a mennyiséget Magyarország más vidékein megpróbálják most felvásárolni. Hiány van, az ár pedig megy felfelé. Batha Pál olyan híreket is hall, hogy idén legalább kétszerese-háromszorosa lesz a tökmag felvásárlási ára a tavalyihoz képest, és ez még csak a kezdet
Olyat is hallani, hogy 6 euro lesz a tökmag kilós ára. Tavaly 3 euró volt, csak akkor ez még 1200-1500 forint körüli árat jelentett, most pedig 2400-2500-at. Az osztrákok diktálják a piacon, felvásárolják a magokat. 2,5 kilóból van egy liter olaj, ha ezt mind megszorozzuk 400-zal, és még dolgozunk is vele, üvegbe rakjuk, áruljuk is - ki lehet számolni, mennyiért kéne piacra dobnunk literjét az olajnak! Közben minden egyéb költség is drágult, az üveget is külföldről, Olaszországból vagy Bulgáriából, euróban tudjuk csak megvenni
- mondta el Batha Pál.
Termelőként arra készül, hogyha tökmagból hiány lesz, kevesebbet fog ütni, kisebb kiszerelésben fogja árulni, nem lesznek például literes üvegben árusítások. Nem viszi el máshová árulni az olajait, és csak a helyben történő értékesítésre fókuszálnak. Alapvetően azonban optimista, és abban bízik, hogy mindig marad egy olyan fizetőképes kereslet, akik ezeket a prémium minőségű termékeket keresik.
Az étolajon túli alternatívákat is érdemes fogyasztani
A napraforgóolaj helyettesítésére még jó pár növényi olaj alkalmas lehet, ráadásul ezek mindegyikének megvannak a maga jótékony élettani hatásai. Ezeknél azonban oda kell figyelni, mert nem mindegyik alkalmas arra, hogy a sütés-főzés minden területén kiváltsa a napraforgóolajat, és ami azt illeti, az áruk is meglehetősen borsos tud lenni. A napraforgóolaj helyettesítőiről és azok hatásairól bővebb információk itt olvashatóak:
-20220524.jpg)
