Mostanában felreppentek a hírek - amit az Agrárszektor is megírt -, hogy Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Pedig egyelőre erről nincs szó, miközben a hungarikumnak számító makói hagyma problémái nem most kezdődtek el. 3 évvel ezelőtt pedig azt lehetett látni, hogy néhány fajta importhagyma csomagolására a Gulyáshagyma címke került, éppen egy makói vállalkozó forgalmazta így a vöröshagymát. Akkor a zöldségkereskedő azt mondta a hvg-nek, hogy a felcímkézett elnevezés fantázianév, és hogy forgalmazna makói hagymát is, ha lenne, de alig akad. A cikkből az is kiderült, hogy a vöröshagyma termesztésben zömmel már külföldi vetőmagot használnak, és az számít hazainak, ami az a magyar földben, magyar vállalkozásban termett. Az hogy milyen vetőmagról szökkent szárba, az már keveseket érdekel.

Kész, vége: eltűnt a makói hagyma, szinte teljesen megszűnt a hazai termesztés

A világszinten méltán híres alapanyagunk, a makói hagyma is eltűnhet, de egy reménye még maradt az ágazatnak.

Az ilyen vöröshagyma termőterülete fokozatosan csökken ugyan, de ennek ellenére még idén is másfél ezer hektárról szedik fel - ez pedig nincsen másként Makón sem: ott is a klasszikus CR típusú vöröshagyma, ami a hungarikumok listájára is felkerült, rúgja az utolsókat évek óta. Tény, hogy idén ténylegesen rosszabb lett a helyzet a kegyetlen aszály miatt. Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke is beszélt a makói hagyma utolsó napjairól: az évtizedek óta csökkenő területen termesztett, mára pedig már gyakorlatilag megszűnő vöröshagyma technológiájáról azt mondta, az éveken át tartó kezelés költséges, és a várható hozama pedig fele, harmada a Magyarországon jelenleg termesztett hagymafajtákénak. Elmondta azt is, hogy ma már a tradicionális technológiának nem is minden elemét alkalmazzák. Az évtizedekkel ezelőtt alkalmazott technológia szerint a szelektált anyahagymát kiültetik, ennek a hagymarózsáját kicsépelik, ebből nyernek fekete makói hagymamagot. Ezt pedig sűrűn elvetik a következő évben, majd később felszedik és temérdek kis hagyma lesz. Ezt aztán felteszik a szárítóra, hőkezelőbe, fúvatják hideg levegővel, majd meleg levegővel csírátlanítják. A kezelés végén a pedig kiültetik a dughagymát.

Rengeteg ilyen hagymát árulnak az európai piacokon: ezt jobb, ha mindenki tudja

Alig van megfelelő átmérőjű vöröshagyma az európai piacokon, ez pedig az árakra is hatással van.

Ez a több évet is jelentő technológiával termesztett hagyma, a klasszikus CR (klímarezisztens) makói hagyma, ami hungarikum lett. Ennek a folyamatnak minden elemét már azok sem őrzik, akik még a nadrágszíjparcelláikon termesztik, és a házuk kapujában árulják a makói hagymát. Egy Makóhoz közeli család is árulja a hagymákat, a családfő pedig elmondta, hogy jövőre talán még lesz, de a többi bizonytalan. Az aszály nem könnyítette meg az idei évet, de munkaerő sincs. A vegyszereket háromszoros áron vették, arról nem beszélve, hogy a műtrágya mennyibe kerül. Korábban szinte minden háznál vetettek hagymát, mostanra viszont már alig maradtak a faluban. 

Végleg eltűnhet a boltokból a magyar hagyma? Mi lesz így a tradicionális ételeinkkel?

A magyar termelők nem tudnak versenyezni a külföldi importhagymával.

Vízi István szerint viszont van jövője a klasszikus makói hagymának. A Királyhegyesen gazdálkodó termelő ugyan nagyobb területen már a vetőmagról termesztett vöröshagymával foglalkozik, de még van egy jelképes nagyságú CR típusú makói hagymája is. A hagymás gazda azt magyarázta, hogy bár jobb hozamú és olcsóbb is a vetőmagról termesztett vöröshagyma, de beltartalma szerint sokkal gazdagabb, amit a vásárló is megtapasztalhat egyszerűen: a nagyobb nedvességtartalmú „tömeghagymából” több kell az ételbe, és éppen a víztartalma miatt gyorsabban meg is romolhat. Vízi István úgy gondolja, hogy leginkább szándék kérdése volna az ízében, minőségében is jobb hagyma feltámasztása

- írja a lap.